Új társadalmi csoportnak üzent Orbán Viktor miniszterelnök, nem sokkal az április 3-i parlamenti választások előtt. Vizsgálódásaink alapján nem véletlen ugyanakkor, hogy adócsökkentési ígérettel vette célba a gyerek nélküli, átlagbérrel rendelkezőket. Ők ugyanis - tekintettel a gyerekeseknek kifizetett szja-visszatérítésre, és a családosoknak járó jelentős lakástámogatásokra - relatív vesztesnek érezhetik magukat, most épp minden korábbinál erőteljesebben.
Még mindig magasak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek a régióban, az áfabeszedés tekintetében pedig terjednek a digitális megoldások - állapították meg a Mazars szakértői a hetedik alkalommal készített Közép- és Kelet-európai Adóbrosúra kiadványban, melynek célja, hogy a befektetőknek adjanak támpontot döntéseikhez. Magyarországra kitérve külön megemlítették, hogy kivételesen magas az áfakulcs és kivételesen alacsony a tao kulcs, és közben az adóék tekintetében is rosszul állunk, ha nem számoljuk a családi adókedvezmény hatását. Az is jól látható azonban, hogy a kormány úgy próbálja alakítani adórendszerét, hogy az az egyik legvonzóbb legyen a régióban befektető vállalatok számára.
2018-ban átlagosan kevesebb adó és járulék terhelte a legfejlettebb gazdaságok lakóinak jövedelmét - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet évente összeállított Taxing Wages idei összeállításából. A részletekből az is kiolvasható: az egyedülálló munkavállalók adóéke Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben tavaly, nemzetközi összehasonlításban azonban még mindig magas az így számolt adóterhelés.
A benyújtott 2019-es költségvetési törvényjavaslat feltételesen tartalmazza a szociális hozzájárulási adó jövő évre várható 2 százalékpontos csökkenését, amelynek hatását most a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számszerűsítette. Kalkulációjuk szerint 100 milliárd forintot hagy a kormány a munkáltatóknál, és hosszú távon az uniós mezőny alsó harmadába kerülhet a magyar adóék.
Európában Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a foglalkoztatásra rakodó állami elvonások aránya 2016-ban, míg az alacsony keresetűek esetében a magyar állam vonja el a legtöbb pénzt adók és járulékok formájában a dolgozóktól és a munkaadóktól. Az OECD új jelentése még nem számol az idén januárban indult járulékcsökkentéssel, azonban megállapíthatjuk, hogy még idén is drága nálunk a foglalkoztatás, különösen a versenytársakhoz képest.
A novemberben megkötött országos bérpaktum értelmében 2017-ben és 2018-ban összesen legalább 7 százalékponttal csökken a munkáltatói járulék kulcsa Magyarországon, azonban a bérköltségre rakodó állami elvonások aránya, közgazdasági nevén az adóék, így is az élbolyban marad Európában. Sőt, a szegények egyedülállóan erőteljes adóztatása miatt az alacsony jövedelműek terhelése a harmadik legmagasabb maradhat Európában.
Családi adókedvezmények igénybevétele nélkül bruttó jövedelmének igen nagy részét kénytelen egy minimálbéres kereső Magyarországon átadni az államnak, legalábbis ha a hasonlóan magas minimálkeresetet garantáló országokat nézzük - derül ki az OECD egy friss tanulmányából. Sőt, a munkára rakódó összteher is nálunk a legmagasabb az összes tagország közül.
Kiújulni látszik a vita a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A kormány ugyanis zokon vette Brüsszel keddi fenyegetését és egyúttal határozottan visszautasítja a Bizottság javaslatait. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány ezekkel nincs is tisztában teljesen. Egy kis adóelméleti kisokos következik.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Végső megoldás: atombomba?
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
