Hogyan változik az EU 2021/2167 direktíva értelmében a követelésvásárlás és kezelés engedélyezési kötelezettsége, és milyen konkrét határidőket határoz meg a változás?
Lencsés Tamás: Az új direktíva legfontosabb pontja, hogy míg a jelenlegi szabályozás értelmében a követelések vásárlása engedélyköteles a piaci szereplők számára, a kintlévőségek megbízásos kezelése pedig nem, addig ez most megfordul majd. A piac liberalizációját láthatjuk tehát azzal, hogy a vásárlás lehetőségét kinyitja az EU a befektetők felé, viszont a kintlévőségek kezelése ezentúl jobban szabályozott és felügyelt tevékenység lesz.
A jelenlegi rendszer szerint a felügyelet Magyarországon az MNB alá tartozik, ebben nem számítunk változásra.
Az más kérdés, hogy több olyan terület is van, ahol nem látjuk még a végleges gyakorlatot, elég csak az ügyvédekre gondolni, akik jelenleg kezelhetnek kintlévőségeket, de nem teljesen egyértelmű, hogy ez a jövőben is így marad-e.
Az új direktíva értelmében egyébként nagyobb átjárhatóságot is látunk a piacok között, mivel az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban működő vállalatok és magánbefektetők vásárolhatnak majd kintlévőségeket a teljes közösség területén. A szereplőknek egyébként lehetőségük van passzportálni az engedélyt, tehát, ha az egyik országban megszerezték, azzal a többi piacon is működhetnek majd.
Az EU 2021/2167 direktívát 2023 december 29-ig kell implementálniuk a tagországoknak a saját jogrendjükbe.
Milyen okokból vezették be ezt a változást az EU 2021/2167 direktívában, és milyen előnyöket vagy hátrányokat jelent ez a követelésvásárlás és kezelés engedélyköteles szabályozás megfordulásában?
Több tényezőt is látunk a direktíva elkészülte mögött, amelyek megértéséhez le kell szögeznünk, hogy a követeléskezelés nagyon fontos szerepet tölt be a hitelezési értékláncban, és döntő befolyással van a pénzpiac működésére.
A szabályozók úgy ítélték meg, hogy a változás erősíti majd a versenyt a követelésvásárlás piacán, így a bankok és hitelintézetek hamarabb adják el a követeléseiket, aminek köszönhetően jobban megőrzik likviditásukat is. Továbbá azzal, hogy koherens feltételeket szabnak meg, lebontják az eltérő nemzeti szabályozásból fakadó akadályokat, és ezzel erősítik az EU belső piacát.
Amennyiben a késedelmes vagy nem teljesítő kintlévőséget hatékonyabban sikerül kezelni, úgy kisebb kockázatot hordoz majd a hitelezési piac, és nő a teljes rendszerbiztonság is, ami végső esetben a hitelezési kockázati felárra is pozitív hatást gyakorol.
A direktívának persze lesz egy piactisztító hatása is a kintlévőségkezelés esetében, mivel mostantól már nem fog tudni megbízásos alapon bármilyen Kft. ilyen szolgáltatást nyújtani. Jövőre már csak szigorú engedélyezési eljárás után, erősebb kontroll mellett lehet majd végezni a tevékenységet, ami valószínűleg kevésbé teszi vonzóvá a „kalandorok” számára ezt a piacot. Ezt a piaci tisztulást tovább serkentheti, ha egy komolyabb tőkeelvárás is bekerül a megfelelőségi kritériumok közé. Jelenleg egyébként a követelések vásárlásához minimum nettó 75 vagy 100 millió forintos tőke az elvárás, majd pedig
2026 december végéig 100 vagy 150 millió forintra emelkedik tevékenységi körtől függően, míg a kezeléshez nincs ilyen kritérium.
Jelenleg nincs az EU területén jogharmonizáció a tevékenységet illetően: az egyes tagállamok szabályozása rendkívül eltérő. Bizonyos tagállamokban magasabb fokú a liberalizáció, míg más államokban szigorú szabályozás alá esik a tevékenység, utóbbiak esetén magasak a belépési korlátok. Ennek következtében jelenleg csak nehézségek árán lehet határokon átnyúló követelésvásárlási- és kezelési tevékenységet végezni.
Az Uniónak elsődleges célja a belső piac megteremtése, mely magában foglalja az áruk, szolgáltatások, tőke és személyek szabad áramlását. A jelenlegi korlátok akadályozzák a belső piac kiteljesedését, a direktíva erre nyújt megoldást. A kodifikálás a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hatáskörében van, az implementáció során a szakmát pedig a MAKISZ (Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége) képviseli.
Hogyan változhatnak a követelésvásárlási és kezelési folyamatok ezen új rendelkezések hatására? Milyen módon érintheti ez az egyéni fogyasztókat és a vállalkozásokat?
Az előbb említett tényezőkön felül, ha az egyéni fogyasztókat vizsgáljuk, akkor számukra egy szabályozottabb, átláthatóbb megbízásos követeléskezelési piac jöhet létre. A követelések vásárlására vonatkozó szabályozás eddig is elegendő kontrollt biztosított, mostantól azonban a megbízásos behajtásra is kiterjed az erősebb felügyeleti kontroll. Mivel a verseny nőni fog, így előtérbe kerül majd a digitalizáció, amely mindig is az EOS Magyarország erősségei közé tartozott, valamint nagyobb hangsúly lesz a kezelő és a vásárló közötti adatcserén és reporting-on is.
Az EOS egyébként Európa-szerte élen jár az innovációban, például az elsők között kínáltunk online fizetési megoldást az adósoknak, valamint a kezelési folyamatainkba folyamatosan integráljuk az olyan automatizált megoldásokat, mint például a manuális munkát megkönnyítő robotok.
Ezeknek köszönhetően a hatékonyság folyamatosan nő, ami fontos piaci előny lesz majd az éleződő versenyben.
A hatékonyság mellett azonban fontos megemlíteni a fenntartható működést is, amely kiemelkedően fontos számunkra: rövidesen megérkezik az ESG minősítésünk, ami garantálja mind a szociális, mind a környezetvédelmi elkötelezettségünket.
Úgy vélem, hogy egy követeléskezelő vállalatnak is részt kell vállalni az olyan ügyek támogatásában, mint például a társadalom peremére sodródottak segítése és edukációja, amely lehetővé teheti számukra, hogy kikerüljenek a hitelcsapdából.
Mi például már több mint egy évtizede támogatjuk szakmailag és adományokkal is a Fóti Gyermekközpontot, mert ezt a munkát nem lehet elég korán kezdeni.
Számít arra, hogy megtisztul a követeléskezelői szakma a kalandoroktól, kóklerektől azáltal, hogy a kezelés engedélyköteles lesz? Lehet egyáltalán piactisztító hatása a direktívának?
Biztosan piactisztulási hatást fog eredményezni az új szabályozás, ugyanis már most látjuk, hogy a kis- és közepes méretű szereplők közül egyre többen fontolgatják, hogy felhagynak a tevékenységgel. Aki azonban szeretne megfelelni, az várhatóan számolhat némi türelmi idővel, hogy teljesíteni tudja majd a kritériumokat.
A szakmai szervezetünk, a MAKISZ, jelenleg a követeléskezelők 80%-át lefedi, etikai kódexszel és etikai bizottsággal. Nekem, mint a szervezet elnökségi tagjának személyesen is nagyon fontos, hogy a többi piaci szereplővel közösen betartsuk a szabályokat, és mindannyian sokat tettünk érte, hogy változzon a szakma hírneve.
A kintlévőségek kezelése a hitelezési lánc kulcseleme, és ennek megfelelően szükséges rá gondolnia a társadalomnak is.
Bízunk benne, hogy az új szabályozás a megbízásos kezelés esetén további piactisztító hatással jár majd.
A követeléskezelők pénzügyi vállalkozásként működnek, így őket is sújtja az extraprofitadó, miközben finanszírozási költségeik a magas kamatszint miatt elszálltak. Kevesebben vannak-e a piacon emiatt, mint néhány évvel ezelőtt, illetve történtek-e állomány-átruházások?
Habár a követeléskezelők nem gyűjtenek betétet, így ebből nem is keletkezik extraprofit, ennek ellenére úgy vélem, hogy a szakma elfogadta az átmenetileg kirótt adót a közös teherviselés elve miatt. Azonban ez a kisebb és közepes szereplők számára egy olyan költségtételt jelenthet, amit nem akarnak vagy nem tudnak tovább vinni, így konszolidációra számítunk a piacon.
Hogy alakul a követeléskezelők ügyfeleinél a hitelek teljesítése? Elmondható-e az, ami a bankokról, hogy nem romlik a portfóliók minősége?
Míg az MNB Banki Konjunktúrafelmérése alapján a bankok harmada tapasztalt portfólió romlást, addig mi egyelőre nem látunk jelentős változást a portfoliók minőségében vagy a törlesztési hajlandóságban. Azonban ezek a hatások jellemzően késleltetve jelennek meg a követeléskezelők oldalán. Ennek egyik oka, hogy bár a reálbérek csökkentek, a minimálbérek és a nyugdíjak ki lettek igazítva.
Ennek ellenére a jelenlegi kamatkörnyezetben mi egyértelműen a mindkét fél számára elfogadható fizetési megállapodásra buzdítjuk az adósokat, mivel a nemfizetések következtében jelentős költségek merülhetnek fel számukra.
Az idei és a jövő évi költségvetés egyaránt feszített, és amennyiben a gazdasági visszaesés folytatódna, vagy a bővülés elmaradna bármilyen külső behatás miatt, akkor az elkölthető jövedelem és az ingatlanok ára egyaránt a befolyásolt területek között lesz. Az ebből vélelmezhető portfólió-minőség romlással számolunk a lakossági szegmensben, hasonlóan a bankok feléhez, amelyek szintén hasonló változást prognosztizálnak.
Címlapkép forrása: Akos Stiller via Portfolio
A cikk megjelenését az EOS Faktor Zrt. támogatta.
