Az utóbbi években többször merült fel a kérdés, hogy egyre nagyobb teret nyernek a jogi munkában a digitális innovációk, ehhez képest mi történt? Mennyire vannak jelen a digitális megoldások, vagy akár az MI használata a jogi szolgáltatásokban? Ezek a változások milyen hatással vannak a hagyományos ügyvédi szerepkörre?
Steven Conybeare: Az ügyvédi gyakorlat és az ügyfelekkel való munkavégzés az elmúlt 20-30 évben rengeteget változott, és ahogyan az összes üzleti kapcsolat fejlődik, óhatatlanul ez várható a következő évtizedek során is. Számtalan adminisztrációs területen megkerülhetetlenné vált a digitalizáció szerepe, mára az általános dokumentumkezelés folyamatát is nagyban meghatározza, a Covid időszakában pedig a legtöbb ügyvédi irodában elkezdték használni ezeket a megoldásokat. Azóta már ott tartunk, hogy lassan mindenki az MI különböző területeken történő felhasználási lehetőségeiről beszél, egyre több ügyvédi iroda vezet be MI-alapú legaltech megoldásokat, sőt, néhányan saját verziót is fejlesztenek. A kérdés valójában az, hogy mi ennek a célja? Könnyebbé teszi az ügyvédi munkát? Milyen előnyökkel jár az ügyfél részére?
Hiszen a Mesterséges intelligencia csak válaszokat hoz létre, de nem tesz fel kérdést, csak annyira ad jó választ, mint amilyen jó maga a kérdés, amit megfogalmazunk.
Ezért továbbra is szükség lesz olyan üzleti szemléletű jogi tanácsadóra, aki az ügyféllel foglalkozik, aki megérti az ügyfél igényeit, és a megfelelő kérdéseket teszi fel. Ha megismerjük a problémát és értjük az ügyfél céljait, akkor számára megfelelő, egyedi megoldásokat tudunk javasolni. Az MI egyre inkább teret nyer az adminisztratív területeken, támogatást nyújt majd a jogi munkához, a jogász személyét azonban sosem fogja kiváltani. Számomra alapvető, hogy a komplex üzleti tranzakciók során mindig szükség lesz az emberi interakcióra.
Hajdu László: Nem kérdés, hogy a jogászi feladatok egy részét át fogja venni valamilyen technológiai megoldás. Az viszont bizonyos, hogy az olyan ügyfélorientált, összetett jogi gondolkodást igénylő területeken, mint az üzleti jogi tanácsadói munka, a digitális megoldások nem fogják tudni teljes mértékben kiváltani a humán faktort. Itt hosszú távon sem várható radikális változás a folyamatok menetében, ugyanis azoknál a projekteknél, amelyek összetettségük révén komplex megoldásokat igényelnek, mint például egy naperőmű, logisztikai park, élelmiszeripari beruházás létesítése vagy akár autópálya-koncessziós projektek, az emberi szerepvállalás nem lesz kiváltható.
Hogyan lehet a folyamatos változásra jogászként felkészülni? Van egyáltalán olyan tudásanyag, ami előre megszerezhető, és lefedi azt, amire egy jogi tanácsadónak szüksége van?
Versics Réka: Általános elképzelés, hogy a jogászi szakma elméleti alapú, jogszabályok betanulásából áll. A valóság ennek szöges ellentéte. Ez egy nagyon gyakorlatias szakma, amely középpontjában minden esetben az ügyfél áll. Különösen igaz ez az üzleti jogi tanácsadás területére, amellyel az irodánk foglalkozik. A munkánk jelentős részét hazai és nemzetközi üzleti tranzakciók jogi támogatása teszi ki.
Minden ügylet más és más üzleti-gazdasági területet vagy szektort érint, így a jogász feladata a folyamatos tanulás, amellyel megértheti az egyes projekteket, legyen szó akár naperőműparkról, akár irodaházról, vagy egy zöldmezős beruházásról.
Mivel a munkánkat ez a folyamatos tanulás, fejlődés jellemzi, természetes számunkra, hogy a technika fejlődését is ugyanezen innovatív szemlélettel vesszük tudomásul, és használjuk vívmányait. Ha arra van szükség, akkor IT fejlesztő kollégával dolgozunk együtt, villamosmérnökökkel konzultálunk, elmerülünk a számviteli ismeretekben vagy éppen egy banki finanszírozással összefüggő környezetvédelmi engedélyeztetés részleteit tanulmányozzuk.
Az üzleti analitikában az MI már jó ideje széles körben használt megoldás, az ügyvédi döntéstámogató folyamatba nem vonható be ugyanúgy? Az üzleti szemlélethez egyáltalán hogyan illeszkedik az alapvetően kockázatkerülő ügyvédi gondolkodásmód?
H.L.: Sokáig uralkodó nézet volt az ügyvédi munkával kapcsolatban, hogy az ügyvéd elmondta az ügyfélnek, hogy nagyjából milyen jogi problémák vannak, azok milyen jogi kockázatokat vonnak maguk után, de nem volt határozott konklúzió, javaslat, amely alapján az ügyfél döntést tudott volna hozni. Egyre inkább tapasztaljuk, hogy az ügyfélnek az az alapelvárása, és ez egyértelműen meg is fogalmazódik, hogy az üzleti döntés meghozatalában támogassuk és foglaljunk állást, hogy milyen irányba érdemes haladni ahhoz, hogy véleményünk szerint a jogi kockázatok minimalizálhatók legyenek és az ügylet megvalósulhasson.
A trusted advisor, azaz a döntéstámogató szereppel az is együtt jár, hogy nemcsak azt mondjuk el az ügyfeleinknek, hogy milyen lehetőségei vannak, hanem azt is, hogy azok alapján milyen döntést érdemes meghozni. Aktívan részt veszünk a döntési folyamatban, és ehhez meg kell értenünk a tranzakciók hátterét. Hatalmas változásnak értékeljük a magyar tanácsadói piacon, hogy megjelent ez az ügyféligény, és ilyen ügyvédi irodákat, jogi tanácsadókat keresnek. Meggyőződésem, hogy az MI és bármilyen egyéb algoritmus vagy digitalizáció ezt a döntéstámogató szerepet nem fogja tudni kiváltani, mert egy ilyen szintű tevékenységhez olyan tanácsadókra van szükség, akik ezeket a kockázatokat felvállalják, és az ügyféllel együtt hozzák meg a döntéseket.
S.C.: Húsz évvel ezelőtt, amikor magyar jogászokkal kezdtem dolgozni, azzal szembesültem, hogy az ő gondolkodásmódjuk teljesen más volt a probléma azonosításában, a megoldás kidolgozásában és az ügyfél számára történő eljuttatásában, mint amilyen az angolszász hozzáállás. Amikor először itt jártam, lehetetlen volt sikerre vinni azt a szemlélet, hogy az ügyfél problémájára akkor is próbáljunk megoldást találni, ha a jogszabályok elsőre nem egyértelműen azt segítik. Hosszú időbe telt, hogy ez a szemlélet megérkezzen. A kezdetekkor a nemzetközi ügyvédi irodák megjelenése hozott változást ezen a téren Magyarországon, hiszen elhozták azt a több évtizedes tudásanyagot, amely alapján megérthető, hogy hogyan lehet nemzetközi üzleti tranzakciókban, nemzetközi szereplőknek hatékony jogi tanácsot nyújtani.
Számomra mindig a feltett kérdés és az adott tanács kontextusáról volt szó, és arról, hogy megértsük, mi azért vagyunk, hogy segítsük az ügyfelet a céljai elérésében, akár kockázatvállalás árán is.
Ügyfél nélkül mindannyian csupán jogászok vagyunk. Mindez nagyszerű, de valójában a jog célja, hogy segítse az ügyfeleket a céljaik elérésében, ehhez pedig ismernünk kell az egyes ügyletek hátterét is. Szerencsére sokat változott az ügyvédi szemlélet Magyarországon az elmúlt 15-20 évben, ugyanakkor maguk az ügyfelek is bővítették tudásukat, pontosan tudják, hogy lehet üzletet kötni, és azt is, hogy általában lehet megoldást találni a felmerülő problémákra. Az ügyfelek egyre felkészültebbek arra vonatkozóan is, hogy milyen típusú ügyvéddel, ügyvédi irodával szeretnének együtt dolgozni.
Úgy gondolom, hogy mára tiszteletre méltó a különbség a mostani és a 20 évvel ezelőtti magyar jogászok hozzáállásában. A HP Legal is azon magyar irodák közé tartozik, amelyek megértették, hogy a magyar ügyfelek is a nemzetközi sztenderdeknek teljes mértékben megfelelő, ügyfélközpontú tanácsadást várnak el. Mind a magyar, mind a nemzetközi üzleti életben jelen vagyunk, ügyfeleink között több multinacionális vállalat is megtalálható. Emellett pedig jó kapcsolatot ápolunk különböző USA és UK központú ügyvédi irodákkal is, mert tudják, hogy számíthatnak ránk és megfelelünk az elvárásoknak az összetett, nemzetközi szintű tranzakciók során is.
Az ügyvédi munkát a digitalizáció által termelt megoldások valószínűleg sosem fogják 100 százalékos mértékben átvenni, de mégis, melyek azok a területek, ahol a szerepük növekedése várható?
V.R.: Alapvetően a standardizálható munkafolyamatok kapcsán látjuk esélyét az MI térnyerésének. Ahol egy MI képes az egyes általános elemeket megkülönböztetni, ott sikeresen alkalmazhatóak ezek a megoldások. Például egy szerződésben kezelni tudja a szerződő felek adatait, vagy az ingatlan-nyilvántartásban ellenőrizni az egyes ingatlanok státuszát. Pár év múlva egy ilyen folyamat gond nélkül megvalósulhat automatizáltan, a szerződést elektronikusan kitöltik, aláírják, beküldik a hivatalba és az adásvétel megtörténik. Viszont azok a munkafolyamatok, ahol a személyességnek meg kell jelennie, amikor az ügyfél azt igényli, hogy megoldjuk a problémáját, ott ezek a szerepek nehezen átvehetőek. Azok az ügyvédek fognak tudni fennmaradni, akik nyitottak arra, hogy ne csak problémákat vessenek fel, és ne csak azt mondják el az ügyfélnek, hogy mit nem lehet a magyar jog szerint, hanem a kockázatokat azonosítsák, és megtalálják az ügyfél számára megfelelő megoldást.
H.L.: Ezek nem azok a területek, mint amilyen egy cégalapítás vagy egy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés megtétele, ezek nem a problémamegoldásról szólnak.
Az a problémamegoldás, hogy hogyan lehetséges egy határon átnyúló akvizíciós projektnél úgy kialakítani a biztosítéki struktúrát, hogy az a bankok által finanszírozható legyen.
Azokban az esetekben, amelyeknél az ügymenet standard és nincs kifejezetten szükség összetett, magas szintű kognitív képességre, ott biztos, hogy részben vagy egészben az MI át fogja venni az ügyvédek szerepét.
S.C.: Pont az MI által nem helyettesíthető feladatok azok, amelyek a jogot érdekessé teszik. Számomra legalábbis minden bizonnyal, hiszen minden nap egy új helyzet, új ügyfelekkel és üzleti területekkel ismerkedhetünk meg. Különböző iparágakban és vállalkozásokkal dolgozni, miközben rengeteg emberrel találkozunk, nekem ez jelenti a valódi ügyvédi munkát. Azzal segíteni az ügyfélnek a probléma megoldásában, hogy folyamatosan új ismeretekre teszünk szert. A jog változik, de mégis állandó, kiszámítható, azonban minden új ügylet új környezetbe, új kihívások elé állítja ezt a kiszámíthatóságot. Ha nem is leszek szakértő például az aromaterápiás olajok vagy a geotermikus fúrás terén, de közben mégis egy új iparágba nyerek bepillantást.
Ezek az új trendek mennyiben érintették a hazai jogi tanácsadói piacot? A HP Legal idén 15 éves, tehát figyelemmel kísérhették a változásokat. Az átalakulásnak milyen kifutása lehet, milyen változásokra számítanak a következő 15-20 évben?
H.L.: A magyar jogi tanácsadói piac jelentősen átalakult az elmúlt két évtizedben. A 90-es évektől kezdve a 2000-es évek közepéig a nagy nemzetközi - amerikai, angol, német, francia - irodák dominálták a hazai jogi tanácsadói piacot. Akkor a nagy privatizációs és M&A tranzakciók voltak jellemzőek, amelyek az évek során elmaradtak. Lezajlott egy folyamat, és ezzel párhuzamosan felnőtt egy olyan ügyvéd generáció, akik nemzetközi háttérrel indultak, majd létrehozták a saját irodájukat és talpon is tudtak maradni, mert képesek voltak az alkalmazkodásra.
Egyrészt megtanulták, hogyan lehet ezeket a tranzakciókat megvalósítani, megértették az azokhoz tartozó jogi dokumentációt, üzleti és jogi problémákat, majd ezeket az ismereteket adaptálni tudták a magyar jogrend működésére. Másrészt megértették, hogy maga a jog és az ügyvédi működés is üzlet, azaz folyamatosan alkalmazkodni kell az ügyféligényekhez és az üzleti-gazdasági trendekhez, hogy ügyfeleket tudjunk szerezni. Szóval kinőtték magukat, így a nemzetközi ügyvédi irodák egyenlő versenytársai lettek.
V.R.: Az egyénközpontú, személyes jogi tanács, a trusted advisor pozíció egyre fontosabbá válik. Az ügyfél azért jön hozzánk, hogy megtaláljuk a választ a problémájára, és mert tudja, hogy tőlünk megkapja ezt a választ. Erre a szemléletre idővel minden szektorban szükség lesz. A szektorok változhatnak, de az üzleti élet tulajdonképpen ugyanaz. Legyen az kis- és középvállalkozó vagy multinacionális vállalat, mindenkinek azonos a célja: azt a terméket, megoldást, gyárat, amivel foglalkozik, akár idő, akár nyereség szempontjából a lehető leghatékonyabban megvalósítani. Ehhez jogi és pénzügyi oldalról is olyan kollégákra lesz szüksége, akik ténylegesen megtalálják a problémákra a megoldásokat.
A HP Legal pályája együtt mozog ezzel az iparági fejlődéssel. Hogyan látják az iroda életútját ebben a közegben?
H.L.: Valóban, az irodát a legnagyobb változások, a 2008-as gazdasági válság előtt pár hónappal alapítottuk, amikor a legnagyobb szükség volt a pragmatikus, problémamegoldó szemléletre. Az elmúlt 15 év alatt bizonyítottuk, hogy mind a szakmai, mind a piaci, üzleti, gazdasági élet változásához tudtunk alkalmazkodni. Legyen szó a banki szféra válságáról vagy világjárványról, sok minden előfordult az elmúlt másfél évtizedben. Időközben a nemzetközi ügyvédi irodák egy része kivonult az országból, és mostanra kialakult a hazai és nemzetközi irodák egészséges egyensúlya. Ha megnézzük a nyugat-európai országokat, ott is vannak nagyon erős hazai alapítású, független ügyvédi irodák. Azt a trendet látjuk, hogy egyre nagyobb teret nyernek ezek az irodák.
Nemzetgazdasági szempontból nagyon fontos, hogy mi is jelen legyünk, legyenek olyan független magyar ügyvédi irodák, amelyek szakmailag, képzettségben, képességben, tapasztalatban, tehetségben megállják a helyüket ebben a versenyben.
Azon dolgozunk, hogy a miénkhez hasonló típusú jogi irodák egyre inkább a magyar gazdaság részét képezzék, és az a célunk, hogy egy egészséges verseny fennmaradjon a nemzetközi irodákkal.
V.R.: A fejlődés nem áll meg, sem az MI, sem az ügyvédi irodák számára, így a célunk, hitvallásunk a jövőben sem változik. Folytatjuk az egyénre, ügyletre szabott tanácsadást, az egyre változó gazdasági környezetben innovatív válaszokat dolgozunk ki, és ennek érdekében fejlődünk együtt a technika vívmányaival. Ehhez olyan embereket keresünk továbbra is a fiatalabb generációban, akik nyitottak ugyanerre a pragmatikus, problémamegoldó szemléletre.
S.C.: Ma már nincs különbség a magyar és a nemzetközi ügyvédi irodai piac között, a trendek ugyanazok, az üzleti területen jól képzett, saját iparágukat tökéletesen ismerő ügyfelekkel találkozunk, akik ügyvédeiktől is ilyen felkészültséget, és valós, használható tanácsokat várnak. A technika fejlődését ügyfeleinkkel közösen kell kezelnünk, elősegítve a hatékony, sikeres munkát.
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio
A cikk megjelenését a HP Legal támogatta.
