Az elmúlt időszak folyamatai, a felélénkülő infláció, a háború, és az energiaválság kockázata világszerte történelmi léptékű következményekkel járt a gazdaságokban. Nincs ez másként Magyarországon sem - napról-napra újabb és újabb kihívásokkal kell a vállalkozásoknak szembenézniük. A válság kezelése, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások védelme és fejlesztése közös felelősségünk és érdekünk – ez a szándék hívta életre idén is a Portfolio és a KAVOSZ országos gazdasági rendezvény sorozatát, melynek negyedik állomásaként Kecskeméten került sor a közös szakmai eseményre csütörtökön.
A rendezvény célja az volt, hogy átfogó képet adjon a hazai gazdasági helyzetről és az érdeklődők elé tárja azokat a pénzügyi és fejlesztési lehetőségeket, amelyek segíthetik a kis- és középvállalkozásokat az újraindulásban és kiutat jelenthetnek a válságból.
Jó adottságok mellett is fejleszteni kell
Kecskemét gazdasága rendkívül erős a város és térségének teljesítménye kifejezetten jó, még akkor is, ha könnyebb és nehezebb idők váltják egymást - jelentette ki Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere a rendezvényen tartott felszólalásában. A város vállalkozásait mindig is az alkalmazkodóképesség, a nyitottság, a rugalmasság és a szívósság jellemezte, ezért a nehezebb időszakokon is túl tudnak jutni a cégek.
Ebben sokat segít számukra a Széchenyi Kártya Program által biztosított olcsó és kiszámítható hitel, valamint a Kecskemét által elindított kockázati tőkealap is, kükönösen annak 10 milliárd forintos városfejlesztési ága – tette hozzá.
Ez különösen azért fontos, mert nem vagyunk még túl az energiaválságon, továbbra is érdemes fejleszteni a hatékonyabb működés elérése érdekében
– hangsúlyozta a polgármester. A helyi magyar vállalkozások nagyon erősek, de még van terük a fejlődésre, innovációra és javításra – tette hozzá.
Helyzetértékelés pozitívumokkal és negatívumokkal
A gazdasági helyzetet, azon belül is a kkv-szektor szerepét értékelte előadásában Jeneiné Gerő Henriett, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium fejlesztési forrásokért felelős főosztályvezetője. Mint elmondta, tavaly az energiaárak emelkedésekor a vállalkozások kétségbeesve szembesültek azzal, hogy nem tudják majd kifizetni a működésükhöz szükséges energiát.
Magyarországon ráadásul az uniós átlagnál is jobban nőtt az energiaimport mértéke a GDP arányában, ennek oka az ország földgáz- és áramfüggősége
– hangsúlyozta. Ennek ellenére 2022-ben így is nőni tudott a GDP a megelőző évhez képest, amelyet elsősorban a szolgáltatások és az ipar teljesítménye fűtött.
Azóta a foglalkoztatás bővül, ám az ipari termelés volumene és a kiskereskedelmi forgalom is visszaesett. A magas kamatkörnyezet pedig jelentős költségnövekedést jelent az államnak és a vállalkozóknak egyaránt – értékelte a helyzetet a főosztályvezető. Ebben a helyzetben a Széchenyi Kártya kiemelten fontos tényező a kkv-szektor életében.
A térség adottságait értékelte előadásában Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kifejtette: a vármegye gazdasága fejlett, a lakosság számához mérten itt több vállalkozás van, mint az ország más területein. Az aktivitás elsősorban az ipar és azon belül az építőipar, járműgyártás és a élelmiszerfeldolgozás tevékenységének köszönhető.
A munkanélküliség alacsony, ami jó hír, de egyben kihívást is jelent a munkaerő-hiány miatt
– jegyezte meg. A gazdasági fejlettség ráadásul féloldalas, Kecskemét térségében sok aktív, és sikeres vállalkozás van, a megye más részein azonban még van tér a bővülésre és a fejlődésre.
Segítség a vállalkozásoknak
Az idén 35 éves VOSZ erőségét az adja, hogy területi és országos szinten, valamint a Kárpát-medencei régióban is aktívan működik és tevékenykedik a vállalkozói közösségben – mondta el az eseményen a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Perlusz László kiemelte: különösen fontos, hogy a szervezet ágazati tagozatai és szekciói is eredményes munkát végeznek. Hozzátette: a VOSZ segítséget, információt nyújt a vállalkozóknak a saját szakmájukhoz, szűkebb tevékenységükhöz és az életpályájuk minden szakaszához kapcsolódóan.
Ebben a segítségnyújtásban komoly szerepet tölt be a Kamarával közösen létrehozott KAVOSZ, és annak fő szolgáltatása, az olcsó finanszírozást lehetővé tévő Széchenyi Kártya Program.
A főtitkár említést tett arról is, hogy a VOSZ támogatja a vállalkozások digitalizációját, kifejlesztve és üzemeltetve a VOSZPort nevű komplex online vezérlőpultot és szoftver piacteret, amely az induló vállalkozástól a nagyobb vállalati méretig integrált online platformban menedzselhetővé teszi a vállalkozás teljes irányítását és kapcsolatrendszerét.
Folytatódik a program
Megyünk tovább, december végéig az eredeti feltételekkel érhető el a Széchenyi Kártya Program
– szögezte le előadásában Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. A kérdésben megszületett kormánydöntés kapcsán tehát az idei évben még biztosan rendelkezésre áll a vállalkozások számára a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamat mellett elérhető kedvezményes forrás.
A jó feltételek mellett rendelkezésre álló hitel azért kiemelkedő jelentőségű, mert maga a kis- és középvállalkozói szektor is kiemelt fontosságú nemzetstratégiai szempontból.
A kkv-szektor jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy a foglalkoztatás 75 százalékát, és a GDP 55 százalékát adja
– hangsúlyozta a vezérigazgató. A jelenlegi piaci környezetben ráadásul, ahol a kereskedelmi bankok által kínált hitelkamatok 20 százalék felett vannak, nehéz olyan vállalkozást találni, amelynek megéri piaci feltételekkel hitelt felvenni. Ezért a Széchenyi Kártya Program 5 százalékos hitelkamata kifejezetten fontos szerepet tölt be, mivel valós alternatívát kínál a vállalkozásoknak és segít a túlélésben.
Krisán László elmondta:
a Széchenyi Program több mint két évtizedes sikerének titka mindig az volt, hogy a KAVOSZ meghallgatta a vállalkozókat, közvetített a bankok és a cégek között és egy olyan terméket hozott létre, amely valós problémákra ad megoldást.
A programban résztvevő hitelfelvevő vállalatok 75 százaléka vidéki, ezáltal a Széchenyi Kártya országos szinten kezeli a jelenlegi, hitelpiacot érintő problémákat. Krisán László hangsúlyozta, hogy minden vállalkozásnak másra van szüksége a makrogazdasági környezettől és a cég méretétől függően. A terméknek ezért több változata is kialakult az évek során, amelyek speciális igényekre adnak jó válaszokat. Az euró-alapú kártya bevezetése szintén cél, mivel egyre több cég áll át az euró-alapú működésre, de ennek részletei még tárgyalásos szinten vannak – tette hozzá.
A térséggel kapcsolatban kifejtette: Bács-Kiskun megyének jó adottságai vannak, a vállalkozások aktivitása abban is megmutatkozik, hogy közel 300 cég, mintegy 7 milliárd forint értékben igényelte a Széchenyi Kártya által biztosított forrást.
Támogatások és tanácsadás
Az európai uniós kis- és középvállalkozásokat célzó uniós támogatások az 2014-2020-as időszakban elérhető formáiról és az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. programjairól tartott előadást az eseményen a szervezet szakmai igazgatója. Németh Olivér kifejtette: a kkv-szektornak szóló támogatások az említett időszakban uniós szinten főleg a termelési beruházásokra, az üzletfejlesztés, kutatás-fejlesztés, tudástranszfer területre fókuszáltak, de fontos volt a vállalkozások alkalmazkodásának kérdésköre is.
Az IFKA programjai között kiemelkedik a zászlóshajónak nevezett kezdeményezés, a Magyar Multi Program, de fontos szerepet töltenek be a vállalkozók számára új ismereteket közvetítő üzemlátogatások is, mint amilyen a Modern Mintaüzem Program, valamint a Tanácsadás Voucher Program is – fejtette ki Németh Olivér.
A magyar banktörténetben is egyedülállónak számító fúzióról, és a nyomában létrejövő MBH Bankról tartott előadást az eseményen Fehér Melinda, a pénzintézet Közép-alföldi régiójának kisvállalati területi vezetője. Beszámolt egy felmérésről is, amelynek során mintegy 700 vállalkozást kérdeztek meg a gazdasági helyzettel, működésükkel kapcsolatban. A válaszadók a kihívások között az alapanyag- és energiaárak emelkedését említették első helyen. A legtöbb időt igénylő tevékenységek között a cégek szerint az adminisztráció, a számlázás szerepel.
Fehér Melinda elmondta:
a jelenlegi folyamatok alapján az látszik, hogy a beruházások, különösen a zöldmezős fejlesztések háttérbe szorulnak, a cégek inkább az energetikai korszerűsítésre, a forgóeszköz-finanszírozásra, illetve a régi gépek cseréjére összpontosítanak.
A garancia sokat segít a hitelezésben
Goda-Tóth Zsuzsanna, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szenior üzletfejlesztési menedzsere rendezvényen megtartott előadásából kiderült:
az elmúlt években jelentősen megnőtt a támogatott hitelhez kapcsolódó kezességek aránya, és a portfólió több mint 65 százaléka kapcsolódik a Széchenyi Kártya Programhoz.
2019 végétől 2022 második negyedévéig a támogatott ügyletek állománya 195 milliárdról 1642 milliárd forintra emelkedett, ami 25-ről 66 százalékra növekedett. Ezek az ügyletek a Széchenyi Kártya Programba tartoznak.
A konstrukció egyébként Magyarországon kifejezetten elterjedtnek számít: a Garancia portfólió aránya a GDP-hez képest 2021-ben 4,3 százalék volt, ami az EU harmadik helyét jelenti.
Goda-Tóth Zsuzsanna kitért arra is, hogy kidolgoztak egy direkt ügyfélportált, ahol a vállalkozások ellenőrizhetik saját garanciaképességüket. Minden vállalkozás letölthet magának egy három hónapig érvényes garancia ígérvényt, amely gyorsítja a hitelfelvételi folyamatot bármelyik finanszírozó pénzintézetnél.
Fotó: Todoroff Lázár
