Ausztrál kutatók egy egykori parlamenti képviselő, Dr. Kerryn Phelps és felesége egészségügyi problémáiról beszélgettek még tavaly decemberben, amelyek 18 hónappal a Covid elleni vakcinák beadása után is fennálltak. A volt képviselőnő a Parlamentnek benyújtott beadványában a hosszútávú Covidról érdeklődik, mert párjának, Jackie Striker-Phelpsnek az első vakcina beadása óta folyamatos neurológiai problémái vannak. Az ausztrál törvényhozás felé kérdéseket megfogalmazó volt képviselőnő egyébként saját maga légszomjjal és vérnyomásingadozással küzd a második vakcina beadása óta.
Ez nyilvános vitát ösztönzött a vakcinák mellékhatásairól és a már ismert, nem kívánatos, hosszabb távú hatásairól a szigetországban.
Erről az esetről is írnak a Nyugat-Ausztráliai Egyetem honlapján megjelent cikkükben ausztrál kutatók. Az ausztrál professzorok, vakcinaszakértők leszögezik, hogy az emberek a vakcina beadása után különösen érzékenyek a jelentkező esetleges egészségügyi problémákra. Szeretnék megérteni, hogy mi okozza a panaszaikat, de a kutatóorvosok igyekeztek tisztázni azt, hogy nem minden komoly gondot a vakcina beadása okoz, annak ellenére, hogy néha az oltások után jelentkeztek. A nem sokkal az oltás után jelentkező szívinfarktusok, stroke-ok, autoimmun betegségek vagy halálesetek sem mind sorolhatók természetesen a vakcinák mellékhatásai közé; a kulcskérdés az, hogy vajon a vakcina „okozta-e, vagy tette-e rosszabbá” a páciens esetlegesen már korábban is meglévő betegségét, állapotát. A részletes anyagok adhatnak választ arra, hogy vajon nőtt az állapot rosszabbodásának esélye egyes embereknél a vakcinák beadása után – például a korábbi, más oltásokkal összehasonlítva vagy a nem beoltottakkal összevetve.
Az ausztrálok eddig arra jutottak, hogy csak ritkán fedezhetőek fel az oltások után hónapokkal is megmaradó komoly esetek.
- A trombózis – vérlemezkék csökkenésével együtt – egy nagyon ritka vérsűrűsödési rendellenesség. Ausztráliában az AstraZeneca koronavírus elleni oltása esetében például minden 50 ezer beoltottra jutott 1 ilyen eset. Összesen 173 ilyen beteget regisztráltak így az országban.
- A szívizomgyulladással kapcsolatban már más a helyzet. Leginkább az mRNS-alapú Pfizer/BioNTech vakcina esetében, különösképpen a tinédzser fiúknál és a fiatal férfiaknál minden 100 ezer beadott vakcinára 2-től 10-ig volt megfigyelhető az ilyen jellegű esetek száma. Amíg azonban ez a mellékhatás a legtöbb ember esetében napokon vagy heteken belül elmúlt, addig egy kisszámú csoportnál komoly és elhúzódó tüneteket okozott.
- A másik ritka rendellenesség, ami kapcsolódott a Covid elleni vakcinákhoz, az az anafilaxiás sokk, vagyis egy nagyon komoly allergiás reakció. Az ausztrál kutatók szerint azonban ennek a kockázata jóval kisebb volt, mint egy komoly koronavírusbetegség túlélése, oltás nélkül.
- Hasonlóan vélekedtek a Guillain-Barré szindrómáról, ami egy idegrendszert és ideggyököket érintő autoimmun betegség, vagy más, az immunrendszert érintő vérlemezkeszámcsökkenéssel járó rendellenességről.
Vannak „jelek”, hogy más állapotokat is a koronavírus elleni vakcinákhoz lehetne kötni. Ilyen például a poszturális ortosztatikus tachycardia szindróma (POTS), ami gyakorlatilag egy autoimmun betegség: hirtelen helyzetváltozáskor (például lefekvéskor vagy felálláskor) szélsőségesen megemelkedik a beteg pulzusszáma, miközben csökken az agy és/vagy a szív vérellátása. Ezeknek az eseteknek a száma megötszöröződött az oltások után egy korábbi tanulmány szerint. Ugyanakkor az ezt jegyző orvosok azt is megjegyezték, hogy ennek megállapításához további kutatóvizsgálatok szükségesek.
Ausztráliában egy állami szervezet figyeli a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos rendellenes eseteket. Több mint 130 ezer, az oltásokhoz kapcsolható esetet regisztráltak. Bár nem valamennyi ügy kapcsolható a vakcinákhoz, a jelentés segít azonosítani a szokatlan ügyeket, ami végül összehasonlíthatóvá teszi majd ezek előfordulását a beoltott és a nem beoltott embereknél. Azt persze az ausztrál hatóság is elismeri, hogy még az így készülő tanulmány sem nyújt majd rutinszerű választ az egyedi esetekre.
Az ausztrál kutatók kiemelték, hogy az oltási kampányok után emberek millióit kérdezték meg. Ezek a jelentések és ellenőrzött felmérések általában azt hozták ki, hogy
a vakcinák nagyon biztonságosak, és főleg azoknak az embereknek voltak nagyon hasznosak, akik komoly, más egészségügyi problémával küzdöttek, ami különösen magas kockázatúvá tette számukra a Covid-19 betegséget.
A kutatók szerint nem lehet mást tenni a vakcina beadása utáni kockázatok mérséklésére, mint a rendellenes, nem kívánt hatásokról szóló esetek információit feldolgozni, és tovább hasznosítani őket az oltások fejlesztésénél, klinikai tesztelésüknél. Fontos a különböző országok szervezetei közötti együttműködés, ami jelenleg is zajlik. Ez különösen az először Európában észlelt vérrögképződési és az Izraelben felfedezett szívizom-gyulladásos eseteknél van így.
Fontos az adatoknak az elektronikus feltöltése, gyűjtése, mert így nemcsak a negatív, hanem természetesen a pozitív hatások is megállapíthatóak a vakcinákkal kapcsolatosan. A hatalmas elektronikus adatbázisokból az például egyértelműen kiderült, hogy nincs kapcsolat a kanyaró-, a mumpsz- és a rubeola-vakcinák, illetve az autizmus között. Sokan mégis az oltások számlájára írják ezt, akár a koronavírus elleni vakcinák esetében.
Egy korábbi, orvosok és kutatók által ellenőrzött dán tanulmány ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy akik megerősítő, harmadik Covid-19 elleni oltást is beadattak maguknak, sokkal kevésbé voltak elhúzódó, 4 hónapnál további egészségügyi problémáik a koronavírus omikron variánsa miatt, mint azoknak, akik csak két dózis oltással a szervezetükben vészelték át a betegséget.
Mindezek ellenére az ausztrál kutatók azt kérik a helyi lakosságtól, hogy bárki, aki a koronavírus elleni oltások után hosszan elhúzódó, 6 hónapnál tovább jelentkező problémákat észlel magán, mindenképpen jelentse azt az állami szerveknek. Másodszor, arra kérik ezeket a pácienseket, hogy keressenek fel specialistákat, akik kideríthetik a fennmaradó, esetleges poszt-vakcináció okait. Ha kell, abban is segítséget nyújtanak, hogy mely szakértőkhöz érdemes fordulni.
A kutatók azt is írják, hogy ha a ritka, vakcina által okozott esetek kiderülnek, akkor azokat az embereket anyagilag kárpótolják. Az ausztrál kormány egyébként még 2021-ben – csatlakozva más országokhoz is – bejelentette, hogy támogatja azokat az embereket, akik a koronavírus elleni vakcinák miatt kerültek súlyos egészségügyi állapotba. Az ausztrál kutatók szerint ennek a kompenzációnak a lassú bevezetése ellenére az ilyen kárpótlás kulcsfontosságú, és része kell legyen a széleskörű vakcinabiztonsági programnak. Egyébként ennek a kárpótlási programnak a bevezetését valamennyi oltásra javasolják, nemcsak a Covid-19 elleni vakcinákra. Az ausztrál kutatók azt is megjegyezték, hogy az oltások életmentőek voltak.
Nemcsak Ausztráliában, de más országokban is foglalkoznak a problémával. Németországban előrehaladott folyamatokat láthatunk a Covid-oltás miatti mellékhatásokat elszenvedők kompenzálásában. Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter a napokban a ZDF televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a német állam annyit tehet a koronavírusok elleni oltások miatt egészségkárosodást szenvedettek érdekében, hogy az egészségpénztárak fedezik az orvosi kezelési költségeiket, ha pedig más ellátásra van szükségük, annak az anyagi terheiket átveszik a német tartományok. Karl Lauterbach beszélt arról is, hogy a post vakcinációval küzdő betegeknél viszont az is problémát okoz, hogy a kezelésükhöz szükséges gyógyszerek még nem állnak rendelkezésre, mert jelenleg tesztelik azokat. A német egészségügyi miniszter azon az állásponton volt, hogy az oltáskárosodás elismerésével kapcsolatos hivatalos eljárásokat is fel kell gyorsítani. Azt azért a miniszter megemlítette, hogy a járványügyi helyzet volt a felelős azért, hogy az oltóanyagokat világszerte, így az Európai Unióban minél előbb használni szerették volna. Bár az Európai Unió a gyógyszergyártó cégektől átvállalta a felelősséget az oltások miatt, ettől függetlenül a német egészségügyi miniszter szerint szép gesztus lenne a cégektől, ha egy kártérítési alapba pénzt fizetnének be, hogy ebből is kompenzálják az oltások miatt hosszantartó egészségügyi problémákkal küzdő embereket.
A Pfizer/BioNTech vakcinájából adták be világszerte a legtöbbet. Az EU Gyógyszerügynökségének tavaly év végi adatai szerint 685 millió dózist adtak be az unió országaiban ebből a vakcinából, a 18 év alattiak számára még további 16,1 milliót. Összesen 967 351 esetben merült fel váratlan mellékhatás gyanúja, ezekből az esetekből pedig 8368 volt végzetes kimenetelű. Ez azt jelenti, hogy a beoltottak 0,13 százalékának lett valamilyen hosszan elhúzódó egészségügyi baja, de még ennek a rendkívül alacsony esetszámnak is "csak" a 0,86 százaléka volt halálos kimenetelű. A többi oltásnál is hasonló arányszámokat látunk. Az Európai Gyógyszerügynökség jelentésében hozzáteszi, hogy még ezek a jelentett esetek sem jelentik szükségszerűen azt, hogy a páciens halálát a Covid elleni vakcina okozta, mert lehetett a halál oka más egészségügyi probléma is. Ettől függetlenül az oltások hosszútávú hatásainak figyelése az úgynevezett Safety Monitoring rendszeren keresztül folyamatos.
Az első részben Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech vakcina megalkotója mellett Rusvai Miklós virológus szólalt meg. Az is kiderült, hogy a magyar hatóságok válaszoltak-e a felmerülő kérdésekre:
Címlapkép: Getty Images
