Jelentős piaci zavarok kezdenek kialakulni a tojás piacán is azt követően, hogy nemrégiben a kormány árstopot rendelt el erre az élelmiszerre is. Igaz, a tojás kínálatában még nincsenek olyan hiányjelenségek, mint a cukor vagy a benzin esetében, és egyelőre úgy tűnik, ez nem is fog néhány héten belül bekövetkezni.
Félő ugyanakkor, hogy ennek legfőbb oka a lengyel import felpörgése, amely tartós piacvesztést okozhat a hazai tojáságazatnak.
Minden tyúktojásra
A vonatkozó jogszabály szerint a szeptember 30-án érvényes áron kell értékesíteni a tojást, így az akkori differenciált ár a mérvadó. Továbbra sem egységes tehát a tojás ára, hanem méret és üzletek szerint más és más. Vagyis minden egyes kategóriát minden üzletnek annyiért kell értékesítenie, mint szeptember 30-án, ez az oka annak, hogy a boltok között, de még üzleten belül is eltérő árakkal találkozunk. Fontos leszögezni azt is, hogy más árstopos termékekkel szemben nem egy jól körülírt termékre terjed ki a rendelkezés. Míg a liszt esetében az alapnak tekinthető BL55-ösre, a tej esetében a 2,8 százalékos zsírtartalmú tejre vonatkozik az árstop,
addig a tojás esetében minden méretre és tartásformára.
A megkötés csupán annyi, hogy a tyúktojásra érvényes a rendelet, az inkább ínyencségnek számító fürjtojásra és hasonlókra nem.
Pánik, aztán a megrendelés csökkenése
Az árstop kapcsán a jelek szerint hasonló közgazdasági, piaci reakciók lépnek életbe, mint a korábban fixált árú termékek esetében. A termelők jelzései alapján az ársapka bevezetését követő héten megemelkedett a fogyasztás, amelynek hátterében vélhetően a vásárlók pánikreakciója állt, az a félelem, hogy – a korábbi ársapkák nyomán kialakult hiányjelenségekhez hasonlóan - nem lesz tojás. Az ezt követő héttől ugyanakkor jelentősen lecsökkent a megrendelés a termelők elmondása szerint, amelynek hátterében az állhat, hogy a kereskedők próbálják visszafogni az eladott mennyiséget és mennyiségi korlátozás vezettek be az eladásokban – hasonlóan más árstopos termékekhez.
A legrosszabbkor jött
A termelők számára különösen rosszkor jött az árstop, ugyanis a tojás termelésében két csúcsidőszak van: a karácsonyt és a húsvétot megelőző hetek.
Ezek az évnek azok az időszakai, amikor normál esetben nem csupán nagy mennyiséget tudnak értékesíteni, hanem megfelelő profitot is el tudnak érni.
Bár a tojás továbbra is alapélelmiszernek és jó tápértékű, tartalmas alapanyagnak számít, az elmúlt évtizedekben érdemben visszaesett az egy főre jutó fogyasztás: míg a nyolcvanas években egy átlag magyar csaknem 300 tojást fogyasztott el évente, ez a szám ma már 200 körül mozog. Ennek a mennyiségnek a jelentős részét a karácsonyt és a húsvétot megelőző időszakban, illetve az ünnepek idején fogyasztjuk el a legkülönfélébb ételekben, süteményekben, és tavasszal természetesen a festett tojás formájában.
Már a húsvét is kérdéses
Az árstop bevezetése óta a termelők bevétele már jobbára csak az önköltség kitermelésére elegendő, a tojáson ugyanis már a korábbi években sem volt szép haszon az ágazatban. Az utóbbi több mint egy évben drasztikus mértékben megdrágult takarmány és energia olyan mértékű költségnövekedést eredményezett, amelyet az árstop bevezetéséig is épphogy tudtak követni a felvásárlási árak. Ráadásul ez tovább romolhat a téli hideg időszakban: míg egy kiscsibéből tojótyúk lesz, több mint négy hónap telik el, amelynek során a jelenlegi drága takarmánnyal kell etetni, és a kiemelkedően drága energiával kell melegen tartani. A csirkék különösen életük első szakaszában nagyon érzékenyek a hidegre, ezért 30 fok feletti hőmérsékletet kell számukra biztosítani.
A négy hónapra megelőlegezett költségek különösen annak a fényében fájóak az ágazatnak, hogy az ársapka révén ezeket nem tudják átadási áraikban érvényesíteni. Éppen ezért a termelők egy része úgy döntött, hogy a hidegebb, téli hónapokra a tervezettnél lényegesen kisebb állományt állít be, mert nem akarja vállalni az állatok fűtését és etetését. Ez azonban épp a következő „szezonra”, vagyis a húsvét előtti hetekre eredményezheti azt, hogy a nagy kereslet mellett szűkebb hazai kínálat alakul ki.
Erősödő présben
A termelők úgy érzik, két tűz közé szorultak, mert egyik oldalról az ársapka miatt a kereskedők, másik oldalról a drasztikusan megemelkedett energia- és takarmányárak szorítják őket. A felsoroltakon túl az egyik legkiemelkedőbb tétel a csomagolóanyagok árának emelkedése. Ma két gyártó dobozai kaphatók Magyarországon, amelyekhez megfelelően lehet kalibrálni a válogató-csomagológépeket, ezek a dobozok az elmúlt egy évben 300 százalékkal lettek drágábbak. Ma átlagosan 7-10 forint a csomagolóanyag egy tojásra eső költsége.
Tehát ha a boltban leveszünk egy 10 darabos dobozba csomagolt tojást a polcról, abban az árban 70-100 forint csak a csomagolás ára.
Jön a lengyel áru
A termelők jelzései szerint ráadásul a megrendeléseik csökkenése mögött korántsem csak a pánikbeszerzés lecsengése van.
Egyre több olyan formális és főleg informális értesülés van, hogy a kereskedelem az importtojás felé fordul.
Itt elsősorban a lengyel tojás jön szóba, amely már korábban is jelen volt időszakos jelleggel a magyar kereskedelemben – ennek fő oka az, hogy a lengyel szektor gyakorta belefut a túltermelésbe, és egyébként is hatékony előállítónak bizonyul. A lengyel túltermelés eddig tehát jobbára az exportfelesleg levezetését szolgálta, ám ez most megváltozhat.
A termelők információi szerint bizonyos kereskedelmi szereplők már most hoznak be lengyel tojást, és a többiek is aktív tárgyalásban vannak lengyel beszállítókkal.
Ahogy egy szereplő fogalmazott: "veszik a lengyelt ezerrel, mert olcsóbb".
A tojáselőállítók félelme az, hogy a korábban sporadikusan jelentkező és még kezelhető lengyel import tartósnak és a korábbiakhoz képest nagyobb arányúnak bizonyul majd, amely a hazai beszállítók piacvesztését eredményezheti.
A bizonytalan helyzetben tehát a lengyel beszállítók komoly pozíciókat szerezhetnek meg előlük.
Amennyiben az import kiszorítja a hazai tojást, akkor vagy csökkentik, vagy befejezik a termelést hazánkban. A csökkentés mellett átterelhetik az értékesítést más csatornákra, például elvihetik külföldre, mert egész Európában madárinfluenza van, így a kontinensen keresleti piac alakult ki, lehetséges a külföldre szállítás.
A termelők szerint a probléma megoldása az árstop feloldása lenne, mielőtt az ágazat helyrehozhatatlan károkat szenved el.
A kereskedőknek is elegük van
Lapunk megkérdezte a kereskedelem különböző képviselőit is, ám a névvel történő nyilatkozatot mindannyian kategorikusan visszautasították. Név nélkül lakonikus választ adtak arra nézve, hogy milyen okok állhatnak a lengyel import fókuszba kerülésének hátterében:
Mert olcsóbb.
Elmondásuk szerint az ársapkás termékek minden esetben veszteséget jelentenek számukra, így van ez a tojás esetében is. A kereskedelem további veszteségeket nem tud már lenyelni, a megnövekedett energia- és bérköltség, a különadó és számos más tétel, valamint az egyre szaporodó ársapkás termékek miatt. Ezért aztán igyekeznek a korábbiaknál is keményebben arra törekedni, hogy minél olcsóbban szerezzék be az egyes termékeket, különösen azokat, amelyekre árstop vonatkozik.
A legolcsóbb tojás így sem jelent a kereskedőnek nyereséget, legfeljebb kisebb veszteséget
- jegyezte meg egy kereskedelmi forrásunk.
Hozzátette: az árstop megszüntetése lenne a megoldás, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint az senkinek nem jó, és a termelő, a kereskedő, de még a vásárló is végső soron veszít rajta.
Látható a cukor és a benzin esetében is, hogy milyen zavarokat okoz az árstop.
A tojás esetében vélhetően a zavar a karácsony előtti lengyel import miatt maradhat el, amely viszont a hazai ágazatot hozza lehetetlen helyzetbe.
Fotó: Getty Images
