A helyettes államtitkár az RSM által szervezett szakmai eseményen tartott előadását azzal indította, hogy folyamatosan csökken az adóztatás mértéke hazánkban. Eközben nyilván tartani kell a költségvetés egyensúlyát, amiben az állam segítségére van a gazdaságfehéredés kedvező hatása. Elsősorban itt az áfa nemben javul az egyenleg, a digitális eszközök alkalmazása járul hozzá leginkább ehhez a bevételnövekedéshez - jelezte Besesek Botond.
Prezentációjából az is kiderült és lényeges új információnak mondható, hogy
2010 és 2020 között a gazdaságfehérítésből számításaik szerint több mint 3000 milliárd forintnyi plusz bevétel származott.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adózók sokkal nagyobb arányban fizetik be az adót, mint korábban. Besesek Botond azt is hangsúlyozta, hogy
a gazdaságfehérítés nemcsak adópolitikai eszköz, hanem egy gazdaság stratégiai eszköz.
Elmondása szerint a fehér zónában működő tisztességes szereplőknek azért kiemelten fontos, mert ez segíti a tisztességes versenyt, végső soron Magyarország versenyképessége is jelentősen javul. Megemlítette a legutóbbi, Európai Bizottság által közölt áfarés statisztikát, ami szerint a 2020-as előzetes adatok alapján tovább javult a magyar mutató. Ennek kapcsán kiemelte a helyettes államtitkár, hogy a 2020-as számokban az online adatszolgáltatás teljes kiterjesztése még nincs is benne, 2021-ben várhatóan még tovább fog javulni ez a mutató.
Ezt követően beszélt az újraindítást segítő lépésekről a helyettes államtitkár. Ilyen a munkáltatói járulékteher csökkentés, a családokat segítő adóintézkedések (családi adóvisszatérítés és 25 éven aluliak szja mentessége), a kriptodevizákból származó jövedelem adóztatása és a veszteségelhatárolás az energiaellátók jövedelemadójában. Arra is kitért, hogy a minimálbér jövő évi emelését a kormány adócsökkentésekkel segíti.
Arra is emlékeztetett, hogy 2022-ben 1000 milliárd forintra növekednek az adórendszer családbarát kedvezményei.
Besesek Botond fontosnak tartotta arra is felhívni a figyelmet, hogy a globális adóreform két pillére is érinti Magyarországot, de leginkább a globális minimumadó. Szerinte a felkészülés szempontjából komoly kihívás elé néznek az érintett vállalkozások. A globális minimumadó szabályok várhatóan 2023-tól lépnek életbe, a vállalkozások számára a mostani várakozások szerint 2024-2025-ben válhat élessé az intézkedés.
Azt is előrevetítette Kalocsai Zsolt, az RSM elnök-vezérigazgatójának kérdésére adott válaszában, hogy a NAV-nál hatalmas innovációra készülnek, jelzése szerint
a blockchain technológia alkalmazása lehet a következő nagy lépése az adóhatóságnak.
Címlapkép forrása: MTI/Mihádák Zoltán
