Segítsen elhelyezni a magánegészségügyi szolgáltatók térképén a Prima Medica egészséghálózatot, melyek a legfontosabb adatai?
Babai László: A Prima Medica hálózathoz tartozó egészségközpontok Magyarország egyik első magánrendelői voltak, 2004-ben indítottuk útjára. A jelentősebb árbevétel-növekedés, évente 20 százalék körüli, 2012-2013-tól kezdődően indult meg,
2020 év elejére elértük a havi 4000 fölötti pácienstalálkozást, nettó árbevétel tekintetében pedig 2019-ben az 1,2 milliárd forintot.
Miért épp 2012 után indult meg a látványosabb növekedés, a piac is ezt diktálta?
Leginkább a saját építkezésnek tudható be, de menjünk vissza akkor picit még az időben. 2004-ben a gyógyszeriparban dolgoztam főállásban, sokáig Németországban voltam. Voltam kis kórházban, Tauberbischofsheimban, voltam nagy, több kórházat működtető hálózat városi kórházában, Bietigheim-Bissingenben, és voltam a Heidelbergi Egyetem klinikáján. A német rendszer, ahol mindenki tudja, hogy mi a feladata és jól illeszkednek egymáshoz a fogaskerekek, nagyon megtetszett, ám nem volt kedvem kint maradni, elmentem ezért a gyógyszeriparba dolgozni. Két barátommal találtuk ki 2004-ben, hogy hozzunk létre egy olyan helyet, ahol jó gyógyulni, gyógyítani, aki bejön ide, azt mondja, hogy jól érzi magát. 2008-ban közben meghívtak az Oxygen Medical magánegészségügyi szolgáltatóhoz, amelyet a nulláról építettünk fel, 2012-re már 440 millió forintos árbevételt tudott termelni. Ezt követően tértem vissza a saját vállalkozáshoz 2013-ban. Innentől fogva már csak a saját egészséghálózatra fókuszáltam. Jól látható, hogy a piac már korábban is érett volt a nagyobb mértékű növekedésre.
Miben tudja megkülönböztetni magát a Prima Medica a többi magánszolgáltatótól az egyre nagyobb versenyben?
Mi szakmailag specializált járóbeteg-rendelő vagyunk. Nem az a célunk, hogy minden szakmát lefedjünk, viszont cél, hogy amit lefedünk, ott a lehető legmagasabb szakmai színvonalat tudjuk nyújtani. Így kezdtük el a Budai Allergiaközpontot, jelen pillanatban az allergológiában nincs még egy olyan komplex magánrendelő, de állami sem nagyon, ahol minden szakterület így együtt lenne. Az Endokrinközpontban több mint 10 endokrinológus dolgozik, Fül-orr-gége Központunk két komplett, videóendoszkópiával felszerelt egységünk működik, stroboszkóppal, most bővítettük komplett audiológiai rendelővel. Minden központunkban szakmailag elismert, rangos orvosok vannak, professzorok, docensek, akik már nagyon sok mindent letettek az asztalra és akik számára a szakmai fejlődés és kihívások mindennél fontosabbak.
Ez az üzenet, mint szakmai műhely volt vonzó az orvosok számára, amikor elkezdték a munkát a hálózatban?
Mindig is a szakmát helyeztük előtérbe.
Amikor elindítottuk a Budai Allergiaközpontot, a fül-orr-gége, a tüdő- és a bőrgyógyászat volt együtt. Ilyen nem volt Magyarországon máshol.
Ezt a szakmai műhelyt tudtuk megvalósítani először három, majd több orvossal. Ebből nőtt ki utána az Endokrinközpont is hasonlóan komplex szemléletmóddal. Egy idő után az orvosok egymásnak ajánlották a szolgáltatót.
Hogyan teszik az orvosokat érdekeltté a vállalkozásban?
Egyrészt nyilván a bevétel megosztásával, másrészt a már említett nagyfokú szakmaisággal. Amikor idejönnek, semmi másra nem kell koncentrálniuk, mint a betegre és a gyógyításra. Nem az a kérdés, hogy van-e recepciós, vécépapír, működik-e a nyomtató, elérhető-e ez vagy az a a vizsgálat, beavatkozás, mert itt minden megvan. Ha speciális eszközöket kérnek, kiszámoljuk, beszerezzük. Olyan feltételeket teremtünk számukra a szakmai oldalon, amit máshol nem tudnak, akarnak megoldani. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy az orvosaink a legújabb műszereket, eljárásokat behozzák a rendelőkbe.
Ezek szerint már meghaladottá vált az a kijelentés, miszerint a gyógyításban a szakmai fejlődésre csakis az állami intézményekben van lehetőség?
Sok olyan feltétel adott, ami máshol kevésbé. Ilyen például a 7 napos, sportolás közben is használható speciális Holter EKG, vagy említhetném azt a gyógyszerallergia-tesztet, ami rajtunk kívül egyedül csak a bőrgyógyászati klinikán elérhető. Folytathatnám a sort a speciális trombózis-ellátásunkkal, mert azzal, hogy Trombózisközpont vagyunk azok a betegek találnak meg bennünket, akik máshol nem kapják meg ezt a fajta szakmai tudást és ellátást. De ilyen a trombofíliás terheseknek a követése, a teljes testtérképes és mesterséges intelligenciát használó anyajegyszűrő rendszerünk az Anyajegyszűrő Központban vagy éppen a betegek utánkövetését, terápiabeállítását segítő immunterápiás regiszterünk A Kardioközpontban pedig most a VEKOP pályázat keretében fogunk beszerezni egy stressz UH készüléket, mely non invazív módon terhelés (fekvőkerékpározás) közben ultrahanggal tudja a szívfal mozgászavarait vizsgálni, így olyan vérellátási zavarokra is rávilágíthat, melyeket a hagyományos terheléses EKG-n nem detektálható. Illetve egy olyan szívinfarktus utáni tartós, életre szóló rehabilitációt segítő online platformot fejlesztünk, ahol a beteg közvetlen adat- és információkapcsolatban van az orvossal, dietetikussal, gyógytornásszal ezzel mindennapokban támogatva az egészségét szolgáló mozgást, táplálkozást. De természetesen mind a 19 szakmai Központunk egyedi fejlesztésein és adottságain nem fogok végigmenni (nevet).
Mennyiben írta át a koronavírus az üzletmenetet?
Március közepe egy választóvonal volt számunkra, az ezt követő két hétben az egyharmadára csökkent a forgalmunk.
Április-májusra ez visszaemelkedett az eredeti forgalom felére, amelynek 40 százaléka távkonzultáció volt. Nálunk viszonylag sok az idősebb orvos, aki ebben az időszakban otthonról dolgozott. Ebben nagy segítség volt, hogy az informatikai fejlesztésünk viszonylag elől járt. 2004 óta ugyanis saját magunk fejlesztjük az informatikai rendszerünket, és pár éve már működik az ügyfélkapu. Az orvos megírja az ambuláns lapot, ahogy ezt lezárja, a páciens rögtön látja az ügyfélkapujában. Illetve ez fordítva is történhet, amit a páciens feltölt, azt látja a kezelőorvosa. Ez a rendszer internetalapú, otthonról ugyanazt látja az orvos, mintha bent ülne a rendelőben. Júliusban kellett csatlakozni az EESZT-hez, onnantól kezdve működött a receptküldés is. A legújabb fejlesztésünk például, hogy a Covid-szűrést előre ki lehet fizetni bankkártyával, eljön, leveszik a mintát, és megkapja a számlát, így érintkezésmentesen lehet megoldani szinte minden folyamatot. Napokban induló fejlesztésünk pedig az ügyfélkapunkba és orvosi informatikai rendszerünkbe épített videós távkonzultációs modul, mellyel kényelmesen, egy platformon tudjuk megoldani a teljes távkonzultációs folyamatot bejelentkezéstől, fizetésen keresztül a konzultáción át a dokumentációig.
Nálunk nem az volt a probléma, hogy a betegek eltűntek, hanem az orvosok voltak otthon. Ez szeptemberre állt vissza, akkor már ugyanannyi volt a vizitszámunk, mint januárban.
Azóta pedig növekszik. A koronavírus a fejlesztésekbe ugyan beleszólt egy picit, de számos pályázati lehetőségekkel is éltünk. Most építettük be a liftet, a 2. emeleten egy újabb 120 nm-es rendelőt nyitunk februárban, emellett egy másik rendelőbe pályázati keretből várjuk a szemészeti egységeket, ez november végére várható.
Ezek szerint akkor Önök fenntartották a PCR-tesztek végzését a hatósági ár bevezetését követően is.
Az online fizetéssel csökken az egy páciensre jutó idő, nem 20 perc alatt zajlik le a vizsgálat, hanem lassan 10 perc is elég egy mintavételre, így több teszttel vissza tudjuk pótolni az alacsonyabb árból fakadó kiesést. Azt is hozzátenném, hogy ha nullszaldós lenne a tesztelés, akkor is elvégeznénk, ugyanis az összes dolgozót le tudjuk szűrni szükség esetén. Az üzletmenet szempontjából ez kardinális.
Visszatérve a távkonzultációkra, mennyire maradt fent ez a forma az első hullám csillapodását követően?
Az orvosok és a betegek is konzervatívok ebben a tekintetben, ezért a személyes konzultációk dominálnak már.
Az első alkalommal az orvos személyesen szereti megvizsgálni a beteget, de a kontroll vizsgálatoknál már sokkal egyszerűbb a távkonzultáció, amikor már valamennyire megismertük a beteget.
Jelenleg nálunk 10-12 százalék a távkonzultáció aránya,
de a Tüdőközpontnál egyre jobban barátkoznak az orvosok azzal, hogy otthoni légzésfunkciós készüléket adjanak ki. Eddig ott fújták meg a készüléket mellette vagy a szomszéd szobában. Ránézett az orvos a technikai görbére, és ha nem volt jó, megismételtette. Most viszont ezeket a vizsgálatokat csak teljes beöltözés mellett lehet elvégezni, így időben és térben is el van határolva, kényelmetlenebb. Viszont ha otthon van, a képernyő előtt fújja meg, és rögtön átjön a lelet, akkor ha kell, akár századszor is megfújatja az orvos.
Mit tapasztalnak a második hullámban, mennyire óvatosak a betegek?
Több a lemondás, mint korábban, mert nem mernek eljönni a betegek, de
látni kell, hogy az állami kórházi, szakrendelői kapacitások kezdenek betelni. Egy betegség magától nem fog meggyógyulni, előbb-utóbb lépnie kell a betegnek.
Nagyon ügyelünk a biztonságra, amellett, hogy minden alap előírást – maszk viselés, kézfertőtlenítők kihelyezése, távolságtartás, rendszeres szellőztetés – betartunk, külön légszűrőkkel fertőtlenítjük folyamatosan a helyiségeinket.
Az egészségügyi szolgáltatókat érintő másik nagy fejlemény a nemrégiben kihirdetett új törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról. Tiszta viszonyokat hozhat ez az egészségügyben?
Meg kell várni még a pontos részletszabályokat, amelyeket a készülő kormányrendeletek tartalmaznak majd. Az látható, hogy a kormány elindult az egészségügy átalakításának útján. Évek óta problémát jelent a rendszer, amely az egyik oldalon alulfinanszírozott, másik oldalról nézve pazarló, harmadrészt sok esetben nem tudni, ki dönt és milyen alapon. Különös helyzet az, amikor egy kórház veszteséges, miközben egy ugyanolyan profilú intézmény pedig nem termel hiányt és adósságot. Ezzel párhuzamosan pedig az állami rendszerben várakozó betegek elégedetlenek.
Mi a várakozása az orvosok döntésével kapcsolatban, állami vagy inkább magán?
Azt látom, hogy azok a 45 év feletti orvosok, akik a kórházakban, klinikákon, szakrendelőkben szakmailag megszerezték a tudást, gyakorlatot, nagyon szívesen kijönnek hozzánk akár rész-, akár teljes állásba. Ez megfelel a nyugaton látott trendeknek. Az állami ellátásnak egy bizonyos büdzséből kell vertikálisan és horizontálisan is mindent megoldania. Azt kizárólag egy nagy sablonosítással lehet kivitelezni viszonylag szűk egy főre jutó idővel, ez az, amit a magánban ki lehet tágítani. Akik olyan eljárásokat szeretnének, amiket az állami még nem fogadott be, azt a magánban megtalálják.
Ami még hiányzik az ellátási folyamatban, az az állami és a magánellátás közötti átjárás.
Nem a várólisták megkerülése, hanem a tiszta átjárás. Ha egy kardiológiában a kivizsgálás során eljutunk oda, hogy a páciensnek szívkatéterezésre van szüksége, akkor ne kelljen a háziorvostól kezdve újra járnia az állami rendszert, hiszen egyszer már ki volt vizsgálva, hanem utalhassuk be. Ne akarjunk külön mindenre egy magán és egy állami ellátórendszert fenntartani.
Ha már egészségügyi átalakítás és állami rendszerek. A németországi tapasztalataiból lenne olyan elem, amit átemelne Magyarországra?
Ami előnyös volt Németországban, az a szabályozottság. Nagyon jól körülhatárolt, hogy kinek mi a szerepköre. Magyarországon most végeztem a háziorvosi rezidensit az elmúlt években, jártam a kórházakat, még mindig az van, mint 20 éve. Nincsenek országos irányelveknek megfelelő helyi, összehangolt irányelvek, a szakmaiból lefordított szolgáltatási útvonalak, hanem attól függ sok esetben, hogy az adott osztály adott főorvosa éppen hogyan gondolja. Vagy amikor a betegnek azt mondják, hogy mindjárt sorra kerül, de már ott ül két órája, és nem látja, hogy mi zajlik a háttérben, az elég frusztráló.
Kik lehetnek az átalakítás nyertesei, valóban a nagyobb magánszolgáltatók?
Szakmától függ. Egy bőrgyógyász eddig is jól megvolt saját maga, ezután is meglesz. Ott, ahol jelentős eszközhasználatok kellenek, a nagy rendelők vannak előnyben, mert ha például egy urológusnak cisztoszkópia kell, vagy az államiba tudja vinni vagy beruház. Ebbe nem fog minden urológus beruházni. Sokan lehetnek viszont olyan szakorvosok, akik számára vonzó lehet egy olyan hely, mint a Prima Medica, ahol megkapják a szakmai hátteret, feltételeket, a szakmai innovációs lehetőségeket, a minőségirányítási rendszert, az informatikai hátteret.
Ilyen értelemben nemcsak a méret, hanem az orvosszakmai kiteljesedés és az a fajta egzisztencia is fontos.
Milyen fejlődési lehetőségei és tervei vannak jelenleg a Prima Medicának?
A járóbeteg-szakellátásban szeretnénk tovább bővíteni. Ilyen terület például az alvásvizsgálat. Négy évvel ezelőtt erre még nagyon kevés érdeklődő volt. Most arról kezdtünk el beszélni, hogy mi lenne, ha csinálnánk egy 3-4 ágyas vizsgálóegységet. Általánosságban elmondható, hogy az egészségügyi rendszer progresszív felépítése miatt a szakrendelőkben látják el a járóbetegeket, ott viszont olyan tömegek jelennek meg, hogy a ritkább betegségekre nincs sem diagnosztika, sem terápia. Ezek sokszor csak az egyetemeken vagy a megyei kórházakban jelennek meg. Ott viszont már valamilyen szinten fekvőbeteghez kapcsolódó ellátást kaphatnak. Azok a járóbeteg-ellátási rendszerek, amelyek a lentebbi ellátási szinten már nem férnek bele, a fenti fekvőbeteg szinten pedig egy kicsit háttérbe szorulnak, azokat tudjuk mi professzionális módon ellátni. Hogy csak egy aktuális példát említsek: a kardiológián most ruházunk be egy fekvő ultrahangos kerékpárba, egész Magyarországon csupán néhány ilyen van.
Ezek azok a területek, amelyek a magasabb ár miatt jó megtérülést hoznak a szolgáltatónak?
Igen, ezeket a niche területeket meg lehet találni. Az elmúlt 16 évben ilyennek bizonyult az allergénspecifikus immunterápia, a gyógyszerallergia, a foniátria, a tombofilia kivizsgálás és kezelés, a mesterséges intelligenciával támogatott anyajegyszűrés, de ilyen mostanában a 7 napos holter EKG, az életmód terápián alapuló tartós kardiovaszkuláris rehabilitáció, a szédülés kivizsgálás.
Fotók: Szekeres Máté/Portfolio
