Nagyon érdekes, egyben fontos eredményekre jutott az ÖPOSZ legfrissebb reprezentatív felmérése, amely többek között a nyugdíjra és egészségmegőrzésre való takarékoskodáshoz való hozzáállást, valamint a különböző megtakarítások megítélését vizsgálta.
Jónak tartják a kasszákat a magyarok
A magyarok továbbra is az egyik legkedvezőbb megtakarítási formának tartják a pénztári megoldásokat. Ez részben abból látható, hogy a nyugdíjcélú megtakarítási formák közül a nyugdíjpénztár jut a legtöbbeknek eszébe
– mondta a Portfolio-nak Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke, aki elárulta, az előtakarékossági formákról kérdezettek az önkéntes nyugdíjkasszákat tartják a legköltséghatékonyabbnak, a válaszadók 45 százaléka vélekedett így.
Ugyancsak a pénztárak elismertségét mutatja, hogy a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők 22 százaléka önkéntes nyugdíjpénztárban spórol az időskorára. A többi megtakarítási forma, köztük a nem direkt céltermékben, hanem például bankszámlán vagy készpénzben történő takarékoskodás 20 százalék alatti eredmény ért el, a többiek pedig még gyengébben szerepeltek.
A nyugdíj meglehetősen központi téma: a magyarok nagyjából fele szokott a különféle nyugdíjas évekre vonatkozó kérdésekkel, tervekkel foglalkozni, a legtöbben azzal, hogyan fogják az egészségüket idős korukban megőrizni. Ezzel szemben csupán 12-19 százalék azok aránya, akiknek valamilyen konkrét tervük is van erre. A megkérdezettek a megtakarítás kezdő időpontjának és összegének megtervezését tartják a legfontosabbnak és akik már tudják, mennyi pénzt szeretnének félretenni nagyobb kiadásaikra nagy arányban (36 százalékban) érzik úgy, hogy korábban kellett volna észbe kapniuk.
Nem kerteltek a dolgozók félelmeiket illetően sem: az aktív lakosság fele tart attól, hogy anyagi nehézségei lesznek majd nyugdíjasként.
Ugyanakkor a nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők körében jelentősen csökkent azok aránya, akik aggódnak: az egy évvel korábbi 61 százalékról 46 százalékra. Így elmondható, hogy az anyagilag felkészültebbek nyugodtabbak nyugdíjas éveikkel kapcsolatban
- ez szintén egyértelműen a pénztárak kedvező megítélését mutatja az elnök szerint.
Mi hiányzik?
Kravalik Gábor kiemelte, hogy azért vannak még teendők az előtakarékosság, pénzügyi tudatosság fejlesztése terén.
Egyrészt, az aktív lakosságnak a pár évvel ezelőtti adatokhoz képest már a duplája rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, ez továbbra is csak az emberek 56 százalékát jelenti.
Akiknek viszont nincs idősebb éveire félretett pénze, azoknak több mint a fele anyagi okokkal magyarázta ezt. Sőt, az ÖPOSZ felmérése rávilágított arra is, hogy a dolgozók leginkább az államtól várják, hogy támogassa őket a nyugdíjas évekre történő takarékoskodásban.
Különösen a munkáltatói kiegészítés lenne hatékony szerintük, 71 százalékuk volt ezen a véleményen
- emelte ki az ÖPOSZ elnöke. Azt is hozzáfűzte azonban, ha az állam közvetlenül fizetné a támogatást a nyugdíjalapokba, illetve, ha átjárhatóság lenne a nyugdíjcélú és az egészségügyi célú megtakarítások között, akkor is a megkérdezettek fele, 55, illetve 47 százalékuk érezne késztetést a spórolásra.
“Azt a lehetőséget, hogy a dolgozó automatikusan spórolhasson a nyugdíjas éveire és az egészségének megőrzésére, a megkérdezettek 55 százaléka tartaná hasznosnak. Akiknek már van önkéntes nyugdíjpénztári tagságuk, azoknál jóval magasabb, 69 százalékos ez az arány” - fogalmazott Kravalik Gábor. Az automatikus (alanyi jogú) taggá válással járó megoldáshoz képest pedig jóval többen - a megkérdezettek 72 százaléka - támogatná azt, ha a munkáltatói befizetések 55 éves életkor felett adómentessé válnának.
Mit hoz a jövő?
Összességében a megtakarítások terén javulás érzékelhető a pénzügyi tudatosság, a nyugdíjra és egészségmegőrzésre való takarékoskodás terén, de azért még bőven van tér a fejlődésre.
Az ÖPOSZ szakértői szerint a következő időszakban egyre többen látják be, hogy jó döntés a pénztárakkal történő takarékoskodás, így a kasszák jó eredményei, hosszú távon elért eddigi - tíz éves távon 7,4, tizenöt éves távon 6,9 százalékos - hozamaik és az évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítés lehetőségével bíró pénztári megoldás a munkáltatók szerepvállalása mellett még népszerűbbé válhat a megtakarítások piacán.
A cikk megjelenését az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége támogatta.
