Ezzel a lendülettel adódik is a két teljesen téves következtetés:
- A román minimálbéresek közel 145 ezer forintot keresnek, a magyarok meg csak 138 ezret!
- Miután a román árak alacsonyabban a magyarnál, így még nagyobb a lemaradásunk, ők már 10%-kal többet tudnak vásárolni a pénzükből!
Mielőtt azonban nagyon belehinnénk ebbe a sztoriba, érdemes megállni egy pillanatra:
- Romániában a 9,5%-os emeléssel 2019-ben nő 2080 lejre a minimálbér, jelenleg 1900 lej. Voltak olyan tervek, hogy azonnal életbe lép az emelés, de lehet, hogy erre még várni kell. A lényeg azonban az, hogy a közel 10%-os emelés a 2019-es évre vonatkozó bértárgyalások részeként valósul meg. Magyarországon azonban még nem dőlt el, hogy mekkora lesz a minimálbér emelése jövőre, ezért csak 2018-as adatunk van. De finoman szólva sem túl szerencsés a 2018-as 138 ezer forintos magyar minimálbért összehasonlítani a 2019-es 145 ezer forintos románnal (jó-jó, tudjuk, lehet, hogy már idén decemberben emelnek). Ami tény, hogy a mostani bruttó román minimálbér 132 ezer forintnak felel meg, ami elmarad a 138 ezres magyartól.
- Az árak Romániában kissé alacsonyabbak a magyarnál, így mindenképpen érdemes ezzel korrigálni az adatokat. A baj csak az, hogy a legfrissebb uniós árszínvonal-adatok 2017-esek (nem is lehetnének frissebbek), miközben az árak Romániában szépen zárkóznak felfelé, így mindenképpen érdemes megvárni a 2018-as hivatalos árszínvonal-adatokat. (A cikk végén azért feltételeztünk egy pályát.)
Van azonban a fenti két problémánál egy sokkal nagyobb, ami alapjaiban változtatja meg a képet arról, hogy mennyi pénzt is visznek haza az emberek.
A legfontosabb: bruttó vs. nettó
Két ország bruttó bérét nem szerencsés összehasonítani, ha azt akarjuk bemutatni, hogy mennyi pénzük marad a dolgozóknak. A bruttó bér sem a munkaadó, sem a munkavállaló szempontjából nem fontos. A munkaadó a bérköltséget nézi, mert arra kíváncsi, hogy mennyibe kerül egy alkalmazott teljes foglalkoztatása. A munkavállaló pedig a nettó bért, mert ebből tud megélni.Természetesen fontos kérdés, hogy milyen járulékokat kell fizetni az adott országban a munkavállalóknak (és az mire jogosítja), de őt a nettó érdekli, ezt tudja összehasonlítani a többi országéval; és bármennyire akarja, a bruttót nem tudja elkölteni a boltban.
És itt jön a csavar. Romániában az idei évben majdnem az összes munkáltatói járulékot ráterhelték a dolgozókra. A korábbi bruttó 1450 lejről brutális mértékben, 30%-kal, 1900 jelre emelték a bruttó minimálbért azért, mert így lehetett kivédeni a reálbér-csökkenést. Romániában az adószabályok változása előtt kevesebb mint 400 lejt vontak le a bruttó bérből, azt követően viszont már közel 740 lejt, ami több mint 50 ezer forint. A nettó emelés így végül 10%-os volt. Ez azonban még így is kétségtelenül gyorsabb, mint a 2018-as 8%-os magyar minimálbér-emelés. Az infláció azonban még bonyolítja a helyzetet.
Vagyis hiába nőtt 30%-kal a bruttó minimálbér Romániában, az emberek ebből sokkal kevesebbet vesznek észre, hiszen az adóváltozásoknak köszönhetően ennek töredékét, 10%-át látják a dolgozók a pénztárcájukban, miközben az infláció is felpörgött idén.
A 2018-as régiós, év eleji minimálbéremelést követő adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Az, hogy a dolgozók szempontjából sokkal inkább a nettó bér (és annak növekedése) a fontos, mintsem a bruttó, nem csak román, hanem magyar példát is találhatunk a közelmúltból. 2012-ben 78 ezer forintról 93 ezerre nőtt a bruttó minimálbér, ami 20%-os növekedés, ám eközben a nettó 61 ezer forint maradt. A bruttó 20%-os emelésére azért volt szükség, mert megszüntették az adójóváírást és a szuperbruttót, és csak így lehetett elkerülni, hogy csökkenjen a minimálbér.
A járulékokat és adókat levonva tehát, euróban számolva a román nettó minimálbér 2018-ban megközelíti a 250 eurót, miközben a magyar még a jelenlegi árfolyamon számolva is több mint 30 euróval magasabb ennél. (Az már csak hab a tortán, hogy inkább éves átlagárfolyammal érdemes számolni, kiszűrve az ingadozásokat, de a probléma felett most inkább elsiklunk.)A lényeg, hogy forintban számolva a magyar minimálbér 91 770 forint, miközben a román 81 ezer.
Ha a románt 10%-kal megnöveljük - megelőlegezve a 2019-es emelést -, miközben a magyart változatlanul hagyjuk - még nincs meg a megállapodás az emelésről -, akkor valóban megközelítené egymást a két érték. Ilyent azonban nem követünk el. És másnak sem ajánljuk. Már csak azért sem, mert várhatóan a magyar 2019-es minimálbér-emelés is hasonló mértékű lesz végül.Jöjjön még az a bizonyos vásárlóerő-paritás
Ha valaki már összehasonlította a két ország bérét egymással, akkor utána könnyen adódik, hogy vásárlóerő-paritásra átszámolja az adatokat. Ha azonban valaki a bruttót hasonlította össze és ebből számolja ki a vásárlóerővel korrigált adatot, akkor azt a "furcsa" dolgot feltételezi, hogy ezt bizony el is tudják költeni az emberek. De nem tudják.A friss hírek mégis arról szólnak, hogy a Romániában dolgozók már többet tudnak vásárolni a magyaroknál. Nem is kicsivel, mintegy 10%-kal!
Mutatunk is egy buta ábrát erről:
Ahhoz, hogy megalapozott állítást tehessünk, egyrészt a nettó béreket alapul véve kell kiszámolni a vásárlóerő-paritást, másrészt ismerni kellene a 2018-as árszínvonal-adatokat. Miután azonban ez az év még tart, utóbbi elég nehéz, megnyugtatásul azonban azt tudjuk mondani, mielőtt tömegek indulnának meg Romániába dolgozni, hogy Romániában semmilyen számítás szerint sem keresnek többet.
Nem azt mondjuk, hogy a magyar minimálbér sokkal magasabb lenne (akár nettóban, forintban, illetve euróban, vagy vásárlóerő-paritáson), de egy kis hazai előny látszik. Miután azonban korábban a román minimálbér adóterhelése sokkal alacsonyabb volt, a bruttó bérek közötti különbséget a tavalyi 30%-os emelés szűkítette össze.
Gondoljuk picit tovább
A szomszédos országban már 5% feletti az infláció, így a minimálbér-emelés nagyjából felét idén el is viszi az árak emelkedése, miközben Magyarországon egyelőre ennél visszafogottabb az áremelkedési ütem. Viszont ott közel 10%-os, nálunk 8%-os nettó emelés volt idén. Előretekintve a román inflációs ráta 1-2%-ponttal a következő hónapokban is a magyar felett lehet, így a román árszínvonal is legalább olyan mértékben, de még kissé gyorsabban is közeledik az EU-hoz, mint a magyar.Ahogy már tavasszal leírtuk, a magyar bérek magasabbak a románnál, az idei inflációs folyamatok pedig abba az irányba mutatnak, hogy az előny megmaradt, hiszen a román emelés jó részét "megeszi" az áremelkedés.
Várakozásunk szerint a román nettó minimálbér vásárlóereje jövőre sem előzi meg a magyart, ha a hazai döntéshozók a románhoz hasonló mértékű emelés mellett döntenek. Ha csak 3-4%-os emelés valósulna meg, akkor rázós lenne a helyzet, sokkal reálisabb azonban azt várni, hogy ennek legalább duplája lesz az emelés.
Mi a konklúzió?
Mindezt figyelembe véve tehát a 2018-as esztendőben sem a román bruttó, sem a nettó minimálbér nem előzte meg a magyart. A "vásárlóerőparitásos bruttó" valóban magasabb, ennek a mutatónak azonban - mint láttuk - semmi értelme. A 2019-es magyar minimálbér-emelés várhatóan hasonló mértékű lesz, mint amekkorában Romániában már megegyeztek, így alapvetően az sem várható, hogy jövőre többet keresnének majd a szomszédban a legkisebb bérűek. Így tehát egyelőre az alacsony keresetű magyaroknak nem igazán érdemes elindulniuk Romániába munkát vállalni, különösen, hogy az ottani, várhatóan magasabb inflációs pálya a későbbiekben is a béremelkedés nagyobb részét veszi el.Kétségtelen, hogy az elmúlt években a régióban valóban Romániában nőtt a leggyorsabban a minimálbér. Ezt részben a gazdaságuk jó teljesítménye is alátámasztja, de ne felejtsük el, hogy a minimálbér megállapítása elsősorban szabályozói kérdés. 2014-ben Romániában a dolgozók 15%-a keresett kevesebbet, mint a minimálbér 105%-a - és trendszerű volt a növekedés -, miközben a régiós országokban ez az arány 5-10% között volt. A román helyzetet jól mutatja, hogy az erőltetett emelés hatására egyre többen vannak, akik alig keresnek többet a minimálbérnél, a többi bérkategóriában ugyanis lassabb emelést hajtanak végre a vállalatok.
A minimálbér egyébként nem mutatja meg egy ország gazdaságának állapotát, és azt sem, hogy nagyjából mennyit lehet keresni az országban, csak azt, hogy a legkisebb keresetűek, legkevésbé képzettek, illetve hátrányos helyzetű régiókban élők mennyi fizetésre számíthatnak.
(Címlapkép forrása: MTI Fotó / Ujvári Sándor)
