Idén gyorsan nőhetnek a reálbérek az elemzők szerint. A bérnövekedés azonban kockázatokat is rejthet.
Áprilisban is bőven két számjegyű mértékben nőttek a bruttó átlagbérek Magyarországon, azonban az már látszik, hogy némiképp lassul a bérdinamika. A gyors emelkedés összességében azt jelzi, hogy azok a vállalatok is érdemben növelték a béreket, amelyek nem januárban, hanem tavasszal döntöttek a bérekről.
Minden tizedik munkavállalónak csökkent a keresete egy év alatt, minden huszadiknak azonban kiemelkedő mértékben, 50%-kal vagy annál nagyobb mértékben nőtt a bére tavaly. Az is kiderült, hogy a dolgozók 60%-ának csökkent a reálbére.
Magyarországon a dolgozók több mint kétharmada az átlagbér alatti összeget visz haza – derült ki a KSH adataiból, amelyet a Portfolio kérésére közölt a hivatal. Az exkluzív adatok azt mutatják, hogy népesség legjobban és a legrosszabbul kereső 10%-ának bére között nyolc-kilencszeres a különbség, de még a kilencedik decilis (második legjobban kereső tized) és a tizedik között is kétszeres. Cikkünkben bemutatjuk, hogy ki mennyi pénzt vihet haza, és azt is, hogy mi az oka a nagynak látszó szakadéknak.
Minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb bért fizet a dolgozóknak, ráadásul a legkisebb és a legnagyobb cégek közötti bérkülönbség tavaly csaknem kétszeres volt – derült ki a KSH adataiból, amelyeket a Portfolio-nak küldött meg a hivatal. Egyelőre semmi sem utal arra, hogy csökkenne a különbség. A szakadék azonban vélhetően a hivatalosan mértnél valamivel kisebb, mégpedig a feketegazdaság (fehér boríték) miatt.
A mesterséges intelligencia (MI) által érintett ágazatokban ugrásszerűen nőtt a termelékenység, az MI-t használó állások egyre nagyobb számban jelennek meg és akár 25%-os bérprémiumot kínálnak - derül ki a PwC Global AI Jobs Barometer felméréséből, mely 15 ország több mint félmilliárd álláshirdetését elemezte.
Délelőtt közzétette a márciusi béradatokat a KSH, amely arról tanúskodott, hogy jelentősen nőttek a keresetek. Késő délután pedig frissült a jövedelmi ötödök szerinti adatsor is. Ebből kiderült, hogy a felső ötödbe esők bruttó átlagkeresete közel ötszöröse a legalsó kereseti ötödben lévők átlagának. A legrosszabbul keresők bére azonban 19,4%-kal nőtt, míg a legjobban keresőké 13,3%-kal.
Kit érdekel a GDP? Hogy Románia megelőzte Magyarországot? Ez csak egy ködös, az átlagember számára megfoghatatlan gazdasági mutatószám! Nézzük inkább a béreket, hiszen az embereket ez érdekli! Mert a bérek Magyarországon magasabbak, mint Romániában, ugye? Sajnos már nem. A románok ugyanis az árszinttel korrigált bérekben is előztek tavaly. Vagyis a románok - immár minden mutatószám alapján - többet tudnak vásárolni, mint a magyarok.
A januári meglepő béradatok után kitartott a lendület februárban is. A bruttó átlagbér 14%-kal nőtt, ami majdnem 10%-os reálbéremelkedést jelent. A közszférában gyorsabban, míg a vállalatoknál némiképp lassabban nőttek a keresetek. Elemzők szerint a következő hónapok bérmegállapodásai azonban sokkal alacsonyabb növekedést jelezhetnek, mint a mostaniak.
A januári meglepő béradatok után kitartott a lendület februárban is. A bruttó átlagbér 14%-kal nőtt, ami majdnem 10%-os reálbéremelkedést jelent. A közszférában gyorsabban, míg a vállalatoknál némiképp lassabban nőttek a keresetek.
2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19,8 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1630 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 negyedik negyedévéhez képest 10,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
A legalacsonyabb keresetűek tavaly bruttó 244 ezer forintot kaptak, míg a legjobban kereső 20% bruttója 1 millió 240 ezer volt. A különbség kissé csökkent: az első ötöd bére 17,5%-kal nőtt, míg az ötödik ötödben lévőké 12%-kal emelkedett.
Megkezdte a Lidl a nyári szezonra való toborzást és összesen közel 200 új pozícióra keres munkavállalókat a Balaton és a Velencei-tó partján található nagy forgalmú áruházaiba. A vállalat nem csak kiemelt bérezést, de szállást is biztosít a kiválasztottak számára.
Megjelent a Kopint-Tárki konjunktúrakutató friss előrejelzése, amely kifejezetten dinamikus bérnövekedéssel számol. A kutatócég szerint majdnem olyan gyors lehet a reálbérek növekedése (a vártnál sokkal gyorsabb bérdinamika miatt) idén, mint amekkora nominális béremelkedésre számított korábban a piac.
A minden várakozást felülmúló januári béradat miatt a korábban várt 8-10% közötti emelkedés helyett 12-14%-kal nőhetnek a keresetek 2024-ben – derült ki a Portfolio által megkérdezett közgazdászok várakozásából. Ezek alapján az idei évben jóval nagyobb mértékben nőhetnek a reálbérek, mint ahogy azt sokan várták.
Januárban 14,6%-kal nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon, ami kifejezetten erős dinamikát jelent. Az adat nemcsak a toborzócégek és a vállalati képviseletek visszafogott várakozásait, de a makrogazdasági elemzők előrejelzését is meghaladja. A januári béradat a legfontosabb minden évben, ugyanis fontos indikációt jelent arra nézve, hogy milyenek lesznek a bérkilátások.
Sakk-matt helyzetben a vezetés
Egy hétvégi jelentés alapján rossz a pénzintézetek kockázatkezelése.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Egy nap alatt 50 millió dollárt zsebelt be az elnökjelölt.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.