A harmadik negyedévben 2098 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 13,1 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1855 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban is dinamikus maradt a bérek emelkedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2023 harmadik negyedévéhez képest 10,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében a reggel megismert friss bérstatisztikákkal foglalkoztunk. Ezek kapcsán arról is szó volt, hogy az idei kereseti folyamatok megalapozhatják-e a kormány középtávú bérkiáramlási terveit, és hogy utóbbiak milyen kockázatot hordoznak. A témával kapcsolatban Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében az épp társadalmi vitán lévő 2025-ös adójogszabályokról volt szó, a várható változásokról Szadai Andrást, a WTS Klient vezető adótanácsadó partnerét kérdeztük.
A vállalati szférában az előző hónapokban megszokotthoz hasonló mértékben emelkedtek a keresetek a KSH friss adatai alapján, a költségvetési szektorban azonban úgy tűnik, hogy vége az extrém gyors bérnövekedési ütemnek.
Magyarország gazdasági teljesítménye elmarad a régiós országokétól, miután az EU-transzferek gyakorlatilag leálltak, és a keletre fókuszáló stratégia nem bizonyul hatékonynak – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Rámutatott, hogy a munkaerőpiac és a humántőke állapota, valamint a bérpolitika problémás, amit tovább súlyosbít a nem megfelelő oktatási és egészségügyi rendszer. Véleménye szerint a minimálbér túlzott emelése öngyilkos megoldás lehet, hiszen a bérlemaradás oka részben a gyengébb össznemzeti hatékonyság. Kifejtette, hogy az utóbbi évek piacidegen intézkedései és a globális bizonytalanság csökkentik a fogyasztási kedvet, ami kedvezőtlenül hat a gazdaságra. Sinkó hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós és NATO-tagsága történelmi eredmény, ezeket pedig nem szabad veszélyeztetni. "Ha kilépnénk az EU-ból, óriási recessziót élne át Magyarország, ami egy csapásra hosszú évek felzárkózását tenné semmivé. (...) A NATO tagság elvesztésének kockázataiba pedig belegondolni sem szeretnék."
Az idei jelentős növekedés után jövőre is nagymértékben emelkedhet a kékgalléros munkavállalók fizetése – derült ki a Gi Group kutatásából. A képzett kékgallérosok körében elérkeztünk a bruttó 500 ezer forintos fizetéshez, de a nyelveket beszélő munkavállalók már 1 millió forint közelében is kereshetnek a hiányszakmákban.
Az érdekképviseleteket megosztja az 1 millió forintos átlagbér és a 400 ezer forintos minimálbér terve. A munkaadói oldal óvatos, míg a munkavállalók képviselői optimisták. Mindannyian arra hívják fel a figyelmet, hogy tárgyalásokra lesz szükség a bérek kialakítása során a munkaadók, a munkavállalók, illetve a kormány képviselői között. A munkaadók adó- és járulékcsökkentést tartanak szükségesnek, ha ilyen nagyot nőnek a bérek. A Munkástanácsok számításai szerint úgy érhető el 2-3 év alatt a magas bérszint, ha a profithányad csökken és a bérhányad nő a gazdaságban.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Elsőként arról beszéltünk, hogy ingatlanpiaci szempontból milyen különleges helyzetben vannak az ártéren épült ingatlanok. Vendégünk Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője volt. A második részben a friss kereseti statisztikát elemeztük Hornyák Józseffel, a Portfolio makroelemzőjével. Végül szó volt a hamarosan kezdődő Brain Bar jövőfesztiválról, amelyről Baji Bettit, a rendezvény főszervezőjét kérdeztük.
Júliusban újra gyorsult a keresetek növekedési üteme az előző havi lassulás után. A bérkiáramlás a vállalati szektorban fokozódott, míg a költségvetési szférában lassult. A reálbérek továbbra is jelentős mértékben, csaknem 10%-kal nőnek. Összességében az év eddig eltelt időszakában gyors béremelkedést láttunk, ami az év végéig kitarthat.
A minimálbér bruttó 375 ezer forintra emelkedhet 2027-re - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámításából, amely a Portfolio birtokába került. A szaktárca a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésére készített kalkulációt a minimálbérre vonatkozóan, ahol a résztvevők megállapodtak arról, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset feléhez konvergáljon a minimálbér. Az NGM előrejelzéséből kiderült, hogy 2025 és 2027 között minden évben 12%-kal nőhet a minimálbér. A Portfolio számításai szerint ennek alapján - ahogy korábban is kalkuláltunk - a garantált bérminimum viszont lassabban nőhet majd, hiszen a következő években eltűnik a különbség a bérminimum és a minimálbér között.
Hazánkban óriási bérelőnyt jelent a diploma. Az egyetemi végzettséggel rendelkezők bruttó átlagbére elérte az 1 millió forintot Magyarországon, ami háromszor akkora, mint a képzetlenek fizetése. A jobb képzettség nemcsak magasabb bérhez, hanem kedvezőbb munkakörülményekhez, egészséghez, illetve magasabb várható élettartamhoz is vezet. A baj csak az, hogy hazánkban csökken a fiatal diplomások aránya, miközben a kormány az alacsonyabb képzettség felé tereli a diákokat.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén megszületett a megállapodás arról, hogy a minimálbérnek három év alatt el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át – értesült a Portfolio. Ez - összhangban az elmúlt napok értesüléseivel - azt jelenti, hogy nem a teljes bruttó átlagkereset fele lesz a minimálbér.
Miután Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a minimálbér elérheti az átlagbér 50%-át, mindenki nagy béremelésre számított a következő években. Ennek az elérése ugyanis 18-20%-os emeléssel lett volna kivitelezhető. Mostanra azonban hivatalossá vált, hogy valójában az 50%-os törekvés csak néhány fontos megszorítással igaz, így viszont sokkal visszafogottabb lehet a legkisebb bér emelése. A képzett dolgozók pedig még kisebb emelésekre számíthatnak. Cikkünkből az is kiderül, hogy mekkorára.
A pedagógushiányról, az alacsony bérekről, illetve a pedagógustársadalom öregedéséről beszélt Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója. Átfogó tanulmányában megoldást is kínál a problémákra.
A nyugdíjasok idén sem tudnak lekászálódni a relatív elszegényedési csúszdáról. Erre csak akkor nyílna lehetőségük, ha a 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreform keretében a nyugdíjemelés jelenlegi eljárásrendje érdemben változna. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.
Már vannak olyan kerületek, ahol bruttó 1 millió forint fölé emelkedett az átlagkereset. Mindeközben a legrosszabbul kereső járásokban 400 ezer forint körül keresnek az emberek.
Júniusban kissé lassabban nőttek a fizetések Magyarországon, mint ahogy azt sok szakértő várta - derült ki a KSH adataiból. Most pedig azt is megtudtuk, hogy mennyit keresnek az egyes jövedelmi ötödök.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Hosszú tárgyalások után lett alku.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
