A népesedési katasztrófa ellenszere: okos családpolitika és robotok
Mindezek miatt legitim cél Magyarországon a termékenység emelése (azaz a 2,1-es célszám elérése) egy fenntarthatóbb társadalom érdekében és több figyelmet és lehetőséget kell fordítani arra, hogy a nők általában fiatalabb korban szülhessék meg első gyermeküket a mostani kb. 30 éves átlagéletkorral szemben. A fejlett gazdaságokban mára a gyermekek száma és a családnak, mint termelőegységnek a gazdaságban betöltött szerepe radikálisan megváltozott. Ugyanakkor az is igaz, hogy a gyermekvállalás nemcsak a gazdaság, hanem a kiszámítható, biztonságos időskor záloga is, a családi kohézió és a természetes reprodukció megerősítése mellett.
Mindez akkor marad igaz, teszem hozzá, ha máshol viszont nem brutálisan elmaradottak a körülmények és nem 200 évvel ezelőtti demográfiai folyamatok zajlanak, mint ahogy például Afrika egyes területein tapasztalható (Zöld forradalom - Avagy milyen jövőt hoznak az agrár robotok?). Ráadásul, a világban a mobilitás (migráció) is sokkal könnyebben történik, sőt, egyre nagyobb számban jelennek meg például az un. "klíma-menekültek" is, akiknek talpa alól elfogynak-eltűnnek az országok a természeti katasztrófák és a globális felmelegedés miatt. Így tehát álom marad az, hogy Európa mindentől függetleníteni tudja magát: várható, hogy a Kelet-európai országokat (jobban) sújtó népességcsökkenéssel párhuzamosan a népesség a világon 2000 és 2050 között még mindig folyamatosan és drámaian nőni fog (kb. 12-13 évente közel egymilliárddal), igaz, ennek üteme az előrejelzések szerint 50%-kal fog mérséklődni az 1950 és 2000 közötti időszakhoz képest a közeljövőben. Ezért a migrációs nyomás nemhogy csökkenni, hanem nőni fog, hiszen még 2050 után is további 10%-os ütemben fog gyarapodni az emberiség. Eközben ne feledjük azt se, hogy az EU nyugati része a világon a legmagasabb népsűrűségű, legzsúfoltabb térségek közé tartozik már ma is.
Bár az utóbbi időben javultak a munkanélküliségi és gazdasági mutatók az EU-ban, az egyre elképesztőbb, már-már követhetetlen technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása olyan trendeket valószínűsítenek 2012 óta (Milyen lesz az ember 2025-ben?), amelyek számos munkakörben és területen az eddig nélkülözhetetlen hitt emberek tömeges alkalmazását kérdőjelezik meg a jövőben (pl. pénztárosoktól a taxisokig, ügyvédjelöltektől a könyvelőkig). Természetesen a fejlődés nemcsak munkahelyeket szüntet meg, hanem újabbakat is hoz létre, azonban az alapvető dilemma mégiscsak az, hogy ezek aránya, száma hogyan is viszonyul egymáshoz (Kikre nem lesz szükség a jövőben a robotok mellett?).
A mindenkori USA elnök részére jelentéseket készítő, jövőkutató think-tank, a patinás National Intelligence Council következtetései szerint 2030 után az lesz a kérdés, hogy a humán munkaerő milyen munkaerő-piaci helyzettel fog szembesülni egy olyan környezetben, ahol a legfejlettebb országok növekedésének jelenleg kicsi esélyei vannak és a robotika a jelenlegi ütemben bővül.
Európa tehát nagyon el van késve: azon vitatkozik, hogy évente hány embert kellene befogadni a fenntartható társadalmi folyamatok érdekében a jelenlegi körülmények és demográfiai előrejelzések (és eltartottsági mutatók) alapján, miközben a Távol-Keleten a hagyományos eszközök, mint például a korábbinál aktívabb családpolitika (új, kétgyermekes-modell Kínában vagy az ingyenes óvodáztatás bevezetése Japánban), a nyugdíjkorhatárok szigorítása, valamint az idősek foglalkozatásának emelése mellett a robotika és az automatizáció kap főszerepet.Abe Shinzo japán kormányfő 2016 végén bejelentette, hogy
a robotika lesz az egyik legfontosabb válasz a demográfiai problémákra, mivel a japán népesség várhatóan egyharmaddal(!) csökken a következő fél évszázadban.
A bejelentés alapján a cél az, hogy megnégyszerezzék a robotika iparát, ugyanis egyértelművé vált, hogy Japán nem a bevándorlással kívánja kiváltani a dráguló, hiányzó munkaerőt. A 2015-ben elfogadott, átfogó "Új Robot Stratégia" alapján a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól kezdve az egészségügyi szolgáltatásokig célzott kutatásokat és fejlesztéseket terveznek, ami alapján 2020-ig mintegy 20 milliárd dolláros beruházást szeretnének elősegíteni ezen a téren. Ennek érdekében a japán kormány Kanagawa körzetben egy Nemzeti Stratégiai Robotikai Speciális Zónát hozott létre, ahol gyakorlatilag a jövő szociális és egészségügyi "munkásait" fogják előállítani, közel 400.000 hiányzó ápolói munkakör betöltésére.Mindezekre tekintettel meggyőződésem szerint bármennyit is fejlődjön a technológia, keresletre és fizetőképes utánpótlásra (fogyasztókra) mindig szükség lesz. Ennek jövője is érdekesen alakulhat: érdemes lenne ugyanis megvizsgálni azt is, hogy egy humanoid robotokkal működő társadalomban pontosan ki minősülhetne fogyasztónak, illetve az embereket helyettesítő robotok szükségletei egyben fogyasztói keresletként jelenhetnek-e meg, tartósan növelve a GDP-t. Azaz vajon ezek a "mesterséges emberek" a csökkenő emberi népesség mellett statisztikailag befolyásolhatják, mi több: mintegy közvetve mérsékelhetik-e a demográfiai csökkenés változóját a GDP és a termelékenység vonatkozásában? Ez azért lehet nagyon fontos kérdés, mert egy adott ország gazdasági teljesítménye és világpiaci súlya eddig nagymértékben a fogyasztói népesség számán, arányán (is) múlott. És miért kellene erre odafigyelni? A jelenlegi, 2025-ig terjedő előrejelzések alapján az újabb robotok akár 30%-kal is növelhetik az egyes iparágak termelékenységét, közel mintegy ötödével csökkentve a munkaerőköltségeket, elsősorban az USA-ban, Kínában és Németországban. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a vezető ázsiai országok (Kína, Korea és Japán) ötször annyi robotot gyártottak eddig, mint a vezető EU-s tagállamok (Németország, Olaszország, Franciaország) együttvéve!
Mindezzel párhuzamosan - részben a fogyatékosságok és sérülések kezelése, azok (re)habilitációja révén - egyre több olyan tudományos áttörés következett be a közelmúltban, amelyek már az "egészséges" embereket feljavíthatják, fejleszthetik, ami viszont elvezethet a Homo sapiens conrectushoz, azaz a fejlesztett emberhez, méghozzá belátható időn belül, számos emberi jogi dilemmát és etikai kérdést felvetve. Ez gyakorlatilag egy újabb demográfiai forradalmat feltételez, ugyanis az új 30-asok nem a 40-esek, hanem talán az 50-esek (vagy akár még idősebbek) lehetnek a jövőben. Kutatási eredmények azt is sejtetik például, hogy a menopauza genetikailag (vagy más módon, pl. mesterséges méh és előre lefagyasztott petesejtek révén, illetve őssejtterápiával) kiiktathatóvá válhat a jövőben.
A lecke tehát fel van adva - mindenkinek.
Lovászy László, az ENSZ emberi jogi, EU-s foglalkoztatáspolitikai szakértője és a Social Futuring Center (Budapesti Corvinus Egyetem) jövőképességi kutatója
(Címlapkép forrása: Shutterstock)
Nem szereti a piac, ha a Fed függetlenségét megkérdőjelezik
Zuhannak a részvények, miután Trump "lúzernek" nevezte a Fed elnökét.
Vámháború: a legnagyobb kiskereskedelmi láncok képviselőivel találkozik Donald Trump
A Walmart és a Target importjának több mint fele Kínából származik.
Amit a unit linked biztosításokról tudnod kell(ett volna)
Hogy mennyire nem felesleges írni a pénzügyi termékekről újra és újra, az a múlt heti cikk hozzászólásaiból derül ki, akár itt, akár a Facebookon. Hiába volt róla már számtalanszor sz
Minél több bizonytalanságot okoz Trump, annál valószínűbb a recesszió
Zsiday Vikor volt a Partizán vendége, Trump vámpolitikáját vitatta meg Gulyás Márton műsorvezetővel. Az interjút megnézheted a YouTube-on, A HOLDBLOG-on egy szerkesztett változatát közöljük
Edison International - elemzés
A Top10-es listámat nézegetve találtam rá, nem volt benne az első 10-ben, de jók a számai. Aztán megnéztem pár negyedéves prezentációját, és eldöntöttem, hogy követni fogom.Cégismertető
Zsidayval vágjuk a rendet a káoszba
Zsiday Viktorral próbáltunk meg rendet teremteni Trump fejében. De sikerült? Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, A
Követett részvények - 2025. április
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
TAO és HIPA bevallás 2025: mire figyeljenek a cégek?
Közeleg a 2024-es adóévre vonatkozó (TAO) társasági adó- és (HIPA) helyi iparűzési adóbevallási és adófizetési határidő. Az éves adót bevalló társaságoknak az idei évben 2025. júniu
Hőre hangolva - milliárdos lehetőség a távfűtési rendszerek megújítására
Új lendületet kaphat a hazai távfűtés: 45 milliárd forintos kerettel jelent meg társadalmi egyeztetésen az a pályázati felhívás, amely a távhőszolgáltatók előtt nyit kaput az energiahaték
A környezeti zaj hatása a gyermekek olvasási képességére és viselkedésére Európában
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elemzése szerint a közlekedési zaj rontja a gyerekek olvasási képességét és viselkedését.


- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
- Itt a halállista: ezeket a befektetéseket kerüld most
- Az euró lassan, de biztosan átveszi a dollár szerepét
- Itt a váratlan bejelentés: jön az új állampapír!
- Tökéletes vihar készül a tőzsdéken: akár 2008 óta nem látott zuhanás is jöhet
Sokakat megrémisztett a Fed-elnök beszéde – Hova mehet most a pénz?
Estek a piacok a beszéd hatására.
Budakeszitől az USA-ig: a Mayer Szörp hihetetlen sztorija
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Tízmilliárdokba kerülhet a száj- és körömfájás, napról napra nő a veszteség
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.