Így bővül a sportipar
2013-ban a globális sportipar már 76 milliárd dollár bevételt termelt, és az előrejelzések szerint ez az összeg 2017-ben akár 90,9 milliárd dollár is lehet. Ebbe a csapatokon, sportklubokon és szövetségeken kívül beleszámítanak a sportesemények, az infrastruktúra, a sportszerek, a médiaközvetítések, a szponzorációk, a stadionokban árusított ételek és a sportrelikviák is.A sportszponzoráció az ágazaton belül az egyik legjelentősebb piac, a sporteseményekből származó bevételek pedig több mint 30 százalékkal nőttek az utóbbi mintegy 10 évben, aminek legnagyobb része a sportesemények közvetítési jogdíjából származik. A jövőben is főleg ezektől várható bővülés, és utóbbi várhatóan jelentősebb lesz, mint a jegyvásárlások.
Jelenleg a technológiai fejlődés tölti be a legfontosabb szerepet a sport mint iparág fejlődésében: nemcsak a sportolók teljesítményét segítik adatelemző eszközök, hanem a sportközvetítések is teljesen átalakulnak, illetve a hobbisportolók lehetőségei is évről évre bővülnek.
Sportinformatika: IT-megoldások a sportban
Az olyan informatikai eszközök, mint a felhőalapú megoldások és az adatelemző szoftverek óriási lendületet hoztak a különböző sportágakban, így nem meglepő, hogy a sportanalitika és a sportinformatika napjainkra az informatikán belül is önálló iparággá nőtte ki magát. De melyek azok a technológiák, amelyek főszerepet játszanak a sportipar forradalmasításában?- Sportanalitikai rendszerek (valós idejű adatelemzés, statisztikák)
- Szenzorok, viselhető technológia
- Felhőalapú megoldások
- Mobiltechnológia
- Virtuális valóság
- Drónok (bár ezek felhasználása jogi okokból korlátozott)
Ezen technológiák egyenként vagy különböző kombinációkban szinte minden sportágban megjelentek. Íme, néhány példa arra, hogy a technológia hogyan képes támogatni a különböző sporttevékenységeket:
Hawk-Eye, a mindent látó szem
A Hawk-Eye (magyarul sólyomszem) technológia egy brit cég fejlesztése, amit a krikettben 2001, a teniszben 2004 óta használnak. Lényege, hogy hét kamera figyeli a labdát, amely ha áthaladt a gólvonalon, tehát érvényes találat született, akkor rezgő jelzést küld a játékvezető karórájára. 2007-ben az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is bevezette a használatát a játékosok teljesítményének mérésére és értékelésére.
Szenzoros fejfedők
A tékvandó az egyik legrégebbi küzdősport, amelynek fejlődésére napjainkban nagy hatással van a digitalizáció. Amióta szenzorokkal felszerelt fejfedők segítik a megbízhatóbb pontozást, nem fordulhat elő, hogy a játékvezetők szem elől tévesztik a győzelmet jelentő ütést vagy rúgást, ahogy korábban már megtörtént.
Koncentrációt segítő alkalmazás
A vívásnál a legapróbb koncentrációhiány, egy pillanatnyi fókuszvesztés is "végzetes" lehet, de már erre is van alkalmazás, amit Leslie Sherin idegtudós fejlesztett ki. A sportoló egy érzékelőkkel ellátott headset segítségével, az egy elektromos jelzéseivel tudja irányítani az avatar mozgását egy iPad egy iPhone kijelzőjén. Az ember általában nincs tudatában a koncentrációs szintjének, de az alkalmazással megtanulható a koncentrációs szint irányítása.
Ezek a rendszerek nem abban segítenek, hogy a sportolók gyorsabban mozogjanak vagy nagyobbat ugorjanak, de használatuk pozitív hatással van a teljesítményre: főleg a tanulási folyamatot képesek felgyorsítani, illetve a valós idejű adatok sok esetben elősegítik az eddiginél átláthatóbb pontozást.
A hobbisportolók szép új világa: okostelefon, okosóra, okosmellény
A hobbisportolóknak is rengeteg lehetőségük van már követni és elemezni a saját teljesítményüket, ebben főleg a viselhető szenzoros eszközök, vagy akár okostelefonos alkalmazások segíti őket. Becslések szerint az ilyen technológiák piacának értéke 2022-re eléri a 12 milliárd dollárt, amiből egyre több nagy sportmárka próbál kihasítani egy-egy szeletet, látva a bővülő keresletet.Széles körben elterjedt megoldások azonban jelenleg inkább a futó és egyéb fitneszalkalmazások, amelyek okostelefonon vagy sportórával összekötve mérik az edzések különböző paramétereit (Runkeeper, Endomondo, Strava) Ezekkel az alkalmazásokkal főként a kardiosportok követése válik egyszerűvé: távolság, idő, útvonal, pulzusszám, de a speciális sportórákkal, szenzorokkal aprólékos adatok állnak rendelkezésre akár a futás közbeni talajérintésről, vagy a kerékpározás közben a pedálfordulatról, hőmérsékletről vagy Wattban mért teljesítményről is. Ezek összesítése a felhő-alapú szolgáltatásokban pedig nem csak közösségivé teszi az egyéni hobbisportot, de lakossági szinten is komplex edzésprogramok készíthetőek.
Az összegyűjtött adatok nem csak a sportolónak, de a sportszergyártóknak is értékesek, nem véletlen, hogy több nagy szereplő, mint a Nike, Adidas, Underarmour is létrehozott vagy felvásárolt ilyen alkalmazásokat. Így a fogyasztóikról napi szintű, részletes statiszikákat ismerhetnek meg,a big data elemzések eredményei pedig hasznosak a márkaépítéshez, de az új termékek fejlesztésekor, tervezésekor is.
Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint az ilyen felhőszolgáltatásra és szenzoros technológiára építő megoldások a jövőben nemcsak a sportban, hanem az egészségügyben is jelentős fordulatot hoznak: az egészségmegőrzés fokozatosan előtérbe kerül a betegek gyógyításával szemben, ezt a területet pedig egészségmenedzsmentnek nevezzük.