Míg stabilitási szempontból a Fidesz-formációk szerepeltek egy hajszállal jobban, addig a hosszú távú versenyképesség esélyeit értékelve a jobboldal egyértelműen elvérzik. Úgy tűnik, ez az a terület, ahol a kormányzati teljesítmény megítélése gyenge, de legalábbis az ezzel kapcsolatos várakozások rosszak. Arra a kérdésre ugyanis , hogy "Melyik lenne az ideális kimenetel a hosszú távú versenyképesség szempontjából?" újfent a jobboldali formációk kaptak negatív pontokat. A "Fidesz 2/3" -1,4 pontot ért el, még a kisebbségi kormányzásnál is rosszabbat egy hajszállal. Az Összefogás +1,4 pontot kapott, vagyis 2010-hez hasonlatosan most is az ellenzéki erőtől várná a piac a felzárkózás alapjainak megteremtését. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az egyes kimenetek értékelésében nincs látványosan nagy szórás, a hatos skálán a leginkább és a legkevésbé értékelt kimenet között a különbség csak 2,8 pont.
A tőkepiac szereplőit arról is megkérdeztük újra, hogy mit várnak a forint- illetve kötvényárfolyamokban. Itt is a fentihez hasonló eredmények tükröződtek le. A Fidesz-formációk esetében kis mértékű forintgyengülést, a baloldal esetében minimális erősödést várnak (nyilván minden más tényező változatlansága esetén). Hasonló a minta a kötvényhozamok esetében: kisebb hozamemelkedés jobboldali győzelem esetén, gyakorlatilag stagnálás baloldali kormány alakulására.
Mindkét esetben érdemes megjegyezni, hogy négy évvel ezelőtt a Fidesz kétharmados győzelme esetén kedvező piaci reakciókat vártak az elemzők, vagyis forinterősödést és hozamesést. (Mindkét esetben +1 pont volt a válaszok konszenzusa.) Ugyanakkor azt a piaci szakértők sem gondolják, hogy a választások kimenete a gazdasági teljesítményt rövid távon érdemben változtatná. A 2/3-os Fidesz többség esetén (a négy év átlagában) 1,9%-os éves GDP-növekedést várnak, az Összefogás (azóta már Kormányváltás) formáció sikere esetén pedig 2,1%-os bővülést. A leginkább kedvezőtlen kimenet e szempontból a piaci megítélés szerint a kisebbségi kormányzás lenne, ekkor a konszenzus szerint 1,4%-os éves átlagos gazdasági növekedéssel számolnak.
Érdekes, ám nehezen értelmezhető eredményt hozott az eurózóna csatlakozás várható időpontjára vonatkozó kérdésünk. Eszerint a jobboldal győzelme esetén 2024-25-ös belépési időpontra számíthatunk. Ugyanakkor több válaszoló is azt jelezte, hogy jobboldali győzelem esetén belátható ideig nem tartja valószínűnek a csatlakozást, ezt azonban a konszenzusban nem lehetett számszerűsíteni. Így valószínű, hogy a piaci percepció összességében még későbbi belépési esélyről szól. A baloldal pedig 2020-ra vezetné a közös fizetési övezetbe az országot.