Beindul a zöld deal, Európa, illetve azon belül Németország a fiskális lazítás útjára lép, Donald Trump elveszíti az elnökválasztást, globális pain trade – a Portfolio által megkérdezett elemzők pozitív kockázatai a 2020-as évre. A tegnap felvázolt veszélyforrások mellett most bemutatjuk a lehetséges kedvező forgatókönyveket, hogy olvasóink mindenre felkészülhessenek.
Január végéig minden banki ügyfél tételes kimutatást kap arról, miért és mennyi pénzt fizetett bankszámlához kapcsolódó szolgálatatásokért az elmúlt öt hónapban, és ezentúl minden év elején számíthatunk majd a részletes éves kimutatásra. Elképzelhető, hogy a rájuk zúduló transzparencia miatt lesznek, akik bankot váltanak majd.
Nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy 2019 a kereskedelmi háború éve volt, hiszen az amerikai-kínai kardcsörtetés évek óta zajlik kisebb-nagyobb intenzitással. Egyelőre igazán pusztító háborúról sem beszélhetünk, a felek eddig rendre visszafordultak az igazán fájdalmas lépések előtt. Az viszont biztos, hogy a kereskedelmi feszültségek még évekig velünk maradnak, még úgy is, hogy az év végére körvonalazódik egy fegyverszünet esélye. Éppen ezért nem túlzás azt állítani, hogy a kereskedelmi háború volt az idei év egyik meghatározó sztorija gazdasági és piaci szempontból is.
Nem csitul a kereskedelmi háború, elszáll a dollár, tartósan a cél fölé kerül a magyar infláció, megbukó olasz kormány, technikai recesszió a fejlett világban, kínai lassulás és adósságválság, német ingatlanlufi kipukkanása – érdemes tisztában lenni a 2020-ban várható legnagyobb negatív kockázatokkal. A Portfolio pedig a hagyományokhoz híven a hazai makroelemzők segítségével felkészíti az olvasókat ezekre (is).
A „versenyképességi fordulat” kérdése évek óta a magyar gazdaság központi témája. A kormány és az MNB szerint ezzel lehetne elérni, hogy az ország tartósan gyors növekedési pályára kerüljön. Az idei évben körvonalazódni látszik, hogy milyen intézkedéseket szeretnének hozni, azonban annyi biztos, hogy a megvalósításra még hosszú éveket kell várni. A mértékadó versenyképességi rangsorokban egyelőre nem szerepel előkelő helyen az ország, és van két terület, ahol még nagyon sok munka vár(na) a kormányra.
Látványosan erős 2019-es évet tudhat maga mögött a magyar gazdaság. Ha egyetlen mutatóba kellene ezt sűríteni, akkor a GDP-növekedés lenne az: az eredetileg tervezett 4,1% helyett 4,9% lehet a bővülés üteme. A kormány pedig a 2020-as évre is nagyon bizakodó, a magas bázis ellenére sem fogta vissza növekedési prognózisát. Ha pedig teljesül a kormány növekedési előrejelzése, az kényelmes helyzetbe hozza jövőre a költségvetést is.
A karácsonyi ünnepek előtti utolsó munkanapon jelent meg a miniszterelnök által aláírt kormányhatározat: a kabinet az egészségügy finanszírozási rendszerének és ellátási struktúrájának teljes átalakítására készül. A dokumentum feladatokat és határidőket szab meg Kásler Miklós tárcájának. Emellett ez az a határozat, amely rendelkezik a 2019. év végi adósságrendezés részleteiről.
Az élelmiszerkutatással az a gond, hogy a kutatási módszertana megrekedt a 19. században - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában legújabb kutatásuk kapcsán Barabási Albert-László hálózatkutató, fizikus, akit Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott budapesti előadása után csíptünk el pár szóra. A Northeastern Egyetem professzora kutatásuk módszertanáról is beszélt, valamint azt is megosztotta velünk, hogy nemrégiben megkereste őket a Rockefeller alapítvány, amely komoly pénzösszeggel támogatja a projekt továbbléptetését.
Alaposan felforgatja a hazai koncertpiacot a november 15-én átadott Puskás Aréna. Már az is kiderült, ki lesz az első sztárfellépő: július 24-én az Aerosmith áll színpadra. A Portfolio Longformban annak jártunk utána, vajon az új stadion lehetővé teszi-e, hogy olyan világsztárok is Magyarországra jöjjenek, akik eddig megálltak valamelyik szomszédos országban, hogy nehezebb lesz-e most a Szigetnek a nagy előadók bookingolása, és elesik-e a visszatérő, több telt házas koncerteket adó művészektől a Papp László Budapest Sportaréna.
A Fitch Ratings és a Standard & Poor’s teljesen összehangolta 2020-as naptárát, mindkét cég ugyanazokban az időpontokban vizsgálhatja felül a magyar adósbesorolást – derül ki a napokban közzétett előzetes naptárakból. Az egyetlen különutas ebben is a Moody’s, mely évek óta sokkal keményebb kézzel bánik Magyarországgal, éppen ezért náluk lenne a leginkább realitása egy kilátásjavításnak vagy akár felminősítésnek.
Mindenben jók a magyarországi ingatlanpiaci mutatók, sokban jobbak is, mint sok más, térségbeli országé. Akkor miért mennek külföldre magyar ingatlanos cégek? Megnéztük a külpiacra lépésüket befolyásoló fontosabb tényezőket.
Fél év alatt 11 ezerrel nőtt az Egyesült Királyságban élő magyarok száma – derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) friss adataiból. Mindez azért meglepő, mert az utóbbi években inkább hazavándorlást láttunk, 2018-ban például jelentősen csökkent a szigetországban élő magyarok száma. Ez újabb jele annak, hogy a brit statisztikai hivatal adataival valami gond van. Erre utal a Brexit miatti kötelező regisztráció is, hiszen a regisztrált magyarok száma már majdnem annyi, amennyien hivatalosan 2018 végén az országban éltek.
Alapvetően változik meg a jövőben az orvos és a beteg kapcsolat, csökkenni fog az orvos szerepe, itt is uralkodóvá válik a konzumerizmus. Ezek mentén átalakul az egészségügyi kiadások szerkezete és át fog rendeződni az egészségipar - vetíti előre Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója, akivel a Portfolio2040 interjúsorozat keretében beszélgettünk a gyógyítás és betegségek jövőjéről. Jönnek az egészségcoachok, prevenciós rendelők és predikciós rendelések. A professzor asszony szerint emellett fontos trend az idősődő társadalom, egyre többen élnek 90-100 évig és közben fel kell készülni a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásaira is.
A harmadik negyedévben sem lett Európa növekedési bajnoka a magyar gazdaság miután a pénteken megjelent adat szerint az ír GDP-bővülés letaszított a trónról. Persze sportnyelven szólva „az ezüst is szépen csillog”, ez nem vesz el abból, hogy a magyar gazdaság a kontinens egyik leggyorsabb növekedési ütemét tudja felmutatni.
A Mol bejelentette, hogy a horvát kormánnyal egyetértve 600 millió dollárt költ el az INA finomítóinak korszerűsítésére. Pénzügyileg nagyon hamar megtérülő beruházásról lenne szó, azonban az INA körüli bizonytalanságok már árnyalják a képet. Kicsit körüljártuk, hogy miről is lenne szó.
A szeptemberi közel 500 milliárd forint után novemberben mintegy 375 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak – derül ki a Portfolio vizsgálataiból, így ez a korábbi bő 400 milliárd forintos pénzügyi büntetés bevállalása után hatalmas karácsonyi ajándéknak tűnik. Ez tovább javítja a magyar költségvetés év végi helyzetét, amiből akár jócskán fel is pörgethetné a kormány az EU-pályázati pénzosztást, mégsem látjuk ennek egyelőre határozott jeleit.
Az, hogy váratlanul erős felhatalmazást kapott a kormánypárt a tegnapi brit választásokon, furcsa módon remek hír Magyarországnak is, mert kevesebb EU-s pénzt bukhat a 2021 utáni időszakban, mint amit eddig tudtunk.
Miután az EU állam- és kormányfői a tegnap éjjeli csúcstalálkozó záródokumentumába beleírták a nukleáris beruházások elfogadhatóságát a 2050-es klímacél teljesítéséhez és közben feltehetően jelentős, de részleteiben még nem ismert anyagi támogatást is beígértek a karbonsemlegességi átálláshoz, megfordult a cseh és magyar kormányfő hozzáállása és elkötelezték magukat a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. Így tehát egyedül hagyták régiós szövetségesüket, a lengyeleket is, igaz nekik teljesen más az energetikai helyzetük és erre a többi tagállam is tekintettel van. Júniusban térnek vissza egy másik EU-csúcson a lengyel helyzetre, addigra ugyanis már részleteiben kidolgozzák az energetikai átállás anyagi részleteit.
Évről évre több ezer magyar gyermek születhet külföldön magyar szülőktől – derül ki a KSH és az Eurostat adatainak összehasonlításából. Részben ennek köszönhető, hogy a termékenységi arányszám itthon évek óta nem tud emelkedni, a külföldön élő magyarokkal együtt magasabb lehetne ez a szám, vagyis jobb lehetne a magyar demográfiai helyzet. Ez persze nem is csoda, hiszen logikus, hogy elsősorban a fiatalok vándoroltak el az országból, akiknek egy része aztán külföldön alapít családot, sőt akár le is telepednek. Az viszont talán már meglepőbb, hogy az elsősorban munkavállalási, tanulási célből külföldre költözők gyerekvállalási kedve magasabb, mint az itthon maradóké.
A pénzügypolitikát alakító intézmények vezetői és munkatársai egyre lelkesebb és egyre megtévesztőbb győzelmi jelentésekkel árasztják el a szakmai és a laikus közvéleményt a MÁP+ papírok kapcsán. Ezek egyike az “MNB: az államnak is jó befektetés a szuperállampapír” a Portfolio-n december 5-én jelent meg. Az MNB munkatársai elemzésükben főként a kötvényhez kapcsolódó többletkamat- és forgalmazási kiadásokra összpontosítanak. Megállapításaik összességében és részleteiben is tévesek, félrevezetőek.
A lakásvásárlás előtt állók gyakran szembesülnek azzal a dilemmával, hogy érdemes-e most belevágni az ingatlanvásárlásba...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Évente dollár száz milliárdokat költünk fogyásra, de az egyéni megoldások rendre csődöt mondanak: a súlyfelesleggel... 
A felhívás tervezet részletesen bemutatja az elszámolható költségeket, nézzük át őket.
Egyes politikai körökben most az a mondás, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Irán, Egyiptom...
"Nyugodtabb időszakban mindenkinek ajánljuk, hogy gondolkozzon el, a megtakarításainak mekkora részét szeretné devizában...
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
