- Terítéken a magyar felminősítés: a Moody's ma, az S&P március 20-án, a Fitch pedig május 22-én dönt.
- A besorolásunk mindegyik nagy hitelminősítonél a befektetésre ajánlott kategória alatt van, de stabil kilátással.
- A fő makroszámaink alapján összességében azt mondhatjuk, hogy jó esély van az idei magyar felminősítésre.
- Bár az elmúlt években gyengén alakult a növekedésünk, és a tavalyi dinamikát is nagyobb részt speciális tényezők segítették, a belső fogyasztás élénkül, az előrejelzési kockázatok pedig inkább felfelé mutatnak.
- A kötvénypiaci felárunk nagyon sokat javult Németországhoz és a régióhoz képest is.
- A kockázati árazásunk mérsékelt, de a régiónkhoz mérten még inkább rossznak nevezhető.
- Az államadósságunk európai összevetésben jó, de régiós összevetésben magas.
- Tavaly stagnált a GDP-arányos adósságrátánk, de annak speciális háttere miatt ez nem nevezhető rossz eredménynek, a jövőben pedig lassú csökkenést várunk.
- Az elmúlt időszaki gazdaságpolitikai gesztusok javítják az esélyünket a felminősítésre, de valószínű, hogy a hitelminősítők inkább a nyári időpontokat választják majd, ha végső soron emellett döntenek.
Ez az írás ezért arra tesz kísérletet, hogy a rendelkezésre álló információk alapján objektív képet fessen le a magyar gazdaság teljesítményéről és rendet vágjon az egyre inkább káoszszerű közbeszédben. A téma különös aktualitását pedig az adja, hogy hamarosan a nemzetközi hitelminősítők is véleményt mondanak rólunk:
Ma dönt a magyar adósbesorolásról a Moody's, majd március 20-án az S&P. A Fitch ezt követően majd csak május 22-én.
Ennek a kapcsán sokan azt várják, hogy végre felminősítik hazánkat és visszakerülünk a befektetésre ajánlott kategóriába. Ebből kifolyólag az alábbi elemzés pontosan azokon a legfontosabb vizsgálati pontokon megy majd végig, amik ezt eldönthetik. Vágjunk is bele!Óriásit nőtt a magyar gazdaság?
Hazánk 2014 utolsó negyedévében is az elemzői várakozások felett tudott bővülni, aminek köszönhetően az év átlagában 3,5 százalékkal nőtt a GDP.Ez az Eurostat adatai szerint - bár még nem áll rendelkezésre teljes körű adatbázis ehhez - Írország után a második legmagasabb szám lehet az Európai Unióban. Ennyiből természetesen még nem lehet messzemenő következtetéseket levonnunk, ami igazán számít az a növekedési tendencia. Márpedig ez egyáltalán nem nevezhető kiemelkedőnek hazánk esetében, hiszen például még éppen csak ahhoz volt elegendő, hogy a 2008-as válság előtti kibocsátás szintjét elérjük.
Akkor sem csillog szebben a magyar gazdaság elmúlt évekbeli teljesítménye, amennyiben más viszonyítási pontokat állítunk magunk elé. 2010 óta vizsgálva a kibocsátást elég jól látszik, hogy itt Közép- és Kelet-Európában inkább alulteljesítőnek számítunk. A lengyelek sokkal gyorsabb ütemben bővültek nálunk ebben az időszakban, pedig ők még csak nem is kerültek annyira mélyre a válságot követően, mint mi. A KKE-régió déli országaihoz viszonyítva már egy fokkal jobban fest a magyar teljesítmény, de ez is csak az elmúlt év javulásának köszönhető. Az északi országok teljesítménye pedig már-már megszégyenítően erősebb dinamikát mutat a magyarnál, persze ez esetben is hozzá kell tenni, hogy ők még nálunk is mélyebb visszaesést dolgoznak le éppen.
A növekedésünkről tehát megállapíthatjuk, hogy nem túl impresszív, amennyiben a régiónkhoz viszonyítjuk, az elmúlt 5 évben.
Ezen a fenti helyzeten viszont tényleg sokat javított az elmúlt egy év, amikor is már tényleg gyorsabb ütemre kapcsolt a magyar gazdaság. Ezért a következő feltárandó kérdésünk az, hogy mennyire fenntartható e folyamat hazánk esetében.Szárnyakat kapott?
Nézzük meg, hogy pontosan mitől növekedett annyira szépen a magyar gazdaság tavaly! Ehhez még éppen nem áll a rendelkezésünkre a negyedik negyedéves részletes GDP, de az 1-3. negyedév is már kellően átfogó képet mutat, illetve az azt követően megjelent részletes szektorális adatok is jó fogódzót adnak arra, hogy tisztán lássunk.A GDP ezen oldaláról vizsgálva úgy tűnik, hogy sokat segített a szolgáltatószektor, ami a fogyasztás élénkülését is jelentheti (persze lehet benne például a kiskereskedelem fehéredési hatása is). Az eddig elérhető statisztikák alapján ugyanakkor ennél még nagyobb hozzájárulása volt a növekedéshez az iparnak. Egészen pontosan több mint 1 százalékpont, ami annak köszönhető, hogy tavaly futottak fel a járműkapacitások.
Udpate: Ma reggel megjelentek a negyedik negyedéves GDP-adatok is, abban a fenti ábrák frissített változata is megtalálható, itt .
Az ipar esetében arra számítunk, hogy az év elején kifutnak a nagy fejlesztések, bár felmerültek új zöldmezős beruházásokról is pletykák, ezek máig nem körvonalazódtak. Ennek a szektornak a növekedéshez való hozzájárulása tehát csökkenhet idén. Hasonló a helyzet az építőipar esetében is, ahol bár a lakásépítések továbbra is nagyon alacsony szinten vannak, tavaly az állami beruházások elképesztő lendülete (választási év volt ugye) komolyan húzta a GDP-t. Ez idén már feltehetően nem lesz így, az építkezések fellendülése pedig nem fogja kompenzálni az állami szerepvállalást, ami miatt ez a komponens sem tud majd plusz dinamikát felmutatni.
Tavaly ráadásul még a mezőgazdaság is segített feljebb tornászni a növekedési számunkat, márpedig ez a picike ágazat (a GDP 3-4 százaléka között ingadozik) rendkívül megbízhatatlan "társ a növekedésben". Ennek az okát az adja, hogy a magyar mezőgazdaságban durva túlsúlya van a növénytermesztésnek (~65 százalékos), aminek a termése az időjárás szeszélyeitől függ. Ezért aztán a tavaly látott 0,4 százalékos hozzájárulása nagyjából a háromszorosa a 15 éves átlagának.
Az előállított GDP-t felhasználási oldalról is vizsgálhatjuk, ahol igen szembetűnően köszön vissza a beruházások durván felfokozott üteme 2014-ben. A növekedésünkhöz közel 3 százalékponttal járult hozzá ez a komponens, ami teljesen világossá teszi, hogy egy furcsa és nem igazán fenntartható ütemmel állunk szemben. A háztartások fogyasztása bár meglódult, de még nem biztos, hogy annyira hozzá tud járulni a növekedéshez, hogy az idei évben várhatóan sokkal kevesebb beruházás mellett is ezen a szinten tartsa a növekedésünket.
Összességében tehát azt látjuk, hogy a tavalyi növekedést rengeteg olyan hatás segítette, amiket nem gondolunk fenntarthatónak. Emiatt megalapozottnak tűnik, hogy a mostani 3,5 százalékos növekedésnél alacsonyabb számot látunk majd idén.
Az összképet természetesen bonyolítja az, hogy nem tudjuk előrejelezni hitelesen a lakossági fogyasztás alakulását, ami éppen felívelőben van. Az olaj tartósan alacsonyabb ára szintén jót tehet az olajimportőr Magyarországgal, de ennek a pontos lecsapódása bizonytalan. (Az IMF koefficiensét használva nagyjából fél százalékpontos növekedési többlet adódna a 60 dollárnál ragadó olajnak köszönhetően). Mára az elemzők jelentős része optimistábbá vált a magyar és a KKE-régió növekedési kilátásai kapcsán, de a többség még mindig érdemi lassulást vár 2014-hez képest. Ez a most látott momentum tehát szintén nem szolgálhat (és nem is szolgál) erős érvként Magyarország külső megítélésében.A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ