Szijjártó: ismét lesz magyar űrhajós
Legkésőbb 2025-ben ismét lesz magyar űrhajós - jelentette be a közösségi oldalán pénteken a külgazdasági és külügyminiszter.
Legkésőbb 2025-ben ismét lesz magyar űrhajós - jelentette be a közösségi oldalán pénteken a külgazdasági és külügyminiszter.
Kína három asztronautát küld fel csütörtökön a kialakítás alatt álló űrállomására - adta hírül a kínai sajtó a Kínai Emberes Űrrepülésért Felelős Ügynökség (China Manned Space Agency, CMSA) szerdai bejelentésére hivatkozva.
Sikeresen kikötött vasárnap hajnalban az első kínai teherűrhajó az épülőfélben lévő kínai űrállomáson, annak központi modulján - jelentette a kínai űrkutatási hivatal. A Tiencsou-2 teherűrhajót a Hainan szigeti Vencsang űrközpontból a Hosszú Menetelés-7 Y3 típusú hordozórakéta vitte az űrbe szombaton. A szükségleti cikkeket és üzemanyagot szállító űrhajó a Tienho (Mennyei Harmónia) leendő állomás központi modulján kötött ki. A manőver mintegy nyolc óra hosszáig tartott.
Kína szombaton felbocsátotta első teherűrhajóját épülőfélben lévő űrállomására - jelentette a Hszinhua hírügynökség.
Sikeresen leszállt a Marsra a kínai Tienven-1 űrszonda fedélzetén egy marsjáróval - adta hírül szombaton a kínai nemzeti űrhivatal.
Az űrkutatás mindig is foglalkoztatta az emberiséget, az utóbbi években azonban látványosan felélénkültek a világűr megismerésére vagy éppen az ottani befolyás növelésére tett kísérletek. Ebben kétségkívül nagy szerepet játszott a technológiai fejlődés, új nagyhatalmak megjelenése az űrkutatásban, illetve az, hogy újabban már magáncégek is helyet követelnek maguknak az asztalnál. A most zajló változások hosszú távú következményeit egyelőre lehetetlen megjósolni, az azonban kellő biztonsággal kijelenthető, hogy izgalmas évek várnak ránk az űrkutatás terén.
Kína csütörtökön fellőtte a világűrbe leendő állandó űrállomásának főmodulját, amelynek neve Tian-he, vagyis Mennyei Harmónia. A modult egy Hosszú Menetelés 5B nevű rakéta vitte fel a vencsangi űrközpontból, amely Hainan szigetén található. Ez egy újabb nagy lépés az ország űrkutatási programjában, amelynek keretében az utóbbi hónapokban számos jelentős eredményt értek el.
A Csang'o-6 űrszondát Kína 2024-ben akarja felbocsátani, hogy a Hold tulsó oldalán, a Déli-sark-Aitken-medencében gyűjtsön talajmintákat - jelentette be szombaton a kínai holdkutatási program egyik szakértője.
Oroszország 2025-ben ki szándékozik lépni a Nemzetközi Űrállomás-projektből, és önállú, újgenerációs szolgálati űrállomás létrehozásába fog - jelentette ki Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes egy, a Rosszija 1 televízióban vasárnap sugárzott interjúban.
Jóval 2030 előtt landol majd a SpaceX Starship űrhajója a Marson – twittelte nemrég az űripari cég vezére, Elon Musk. A Starship legújabb prototípusát múlt héten tesztelték, ami a korábbi három magaslégköri próbarepüléshez hasonlóan most is felrobbanással végződött. Szakértők szerint a SpaceX eddigi eredményei alapján képes lehet a vörös bolygón történő emberes landolás kivitelezésére, azonban szerintük az pár évvel később valósulhat meg a Musk által kitűzött 2026-os céldátumhoz képest. A befektetők bíznak a cégben, amely februárban 850 millió dollárnyi tőkét vont be a Starship-fejlesztések és egyéb projektek fedezésére.
Joe Biden új amerikai elnök elődje számos intézkedését felülírta, azonban az űrkutatások területén támogatásáról biztosította a Donald Trump által elindított Artemis-programot, amely 1972 után ismét embert vinne a Holdra. A Trump-adminisztráció 2024-re célozta meg az újabb emberes Holdra szállást, a Biden-kormányzat azonban nem jelölt ki céldátumot. Ez nem is véletlen, hiszen szakértők szerint 2024-re a missziót szinte lehetetlenség megvalósítani a projekttel kapcsolatos finanszírozási és technikai nehézségek miatt. Sokáig azonban nem tolhatja ki Washington a küldetés időpontját, ha azt akarja, hogy amerikai legyen a következő ember a Holdon, mivel az utóbbi években Hold-programjával komoly sikereket elérő Kína is azt tervezi, hogy az évtized végére embert juttat a Föld körül keringő égitestre.
Ha a pár hete a Mars körüli pályára állást sikeresen abszolváló Kínának májusban sikerülne a vörös bolygón történő becsapódásmentes landolás, illetve marsjárójának működtetése is, akkor a második ország lenne a világon az USA után, amely elmondhatja magáról, hogy ezt a hármas feladatot kipipálta, amit éppen a kínai kommunista párt megalapításának 100. évfordulójára időzített Peking. A népköztársaság kikiáltásának centenáriumára, 2049-re pedig nem kisebb célt tűzött ki az utóbbi időben Hold-programjával több világelsőséget bezsebelő Kína, minthogy a világ vezető űrhatalma lesz. Ennek elérésében kiemelt szerepet kaphat a Nemzetközi Űrállomás riválisának szánt, 2022 végére tervezett saját űrállomásának kiépítése.
Megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) kedden a SpaceX magán társaság első üzemszerűen indított űrhajója, fedélzetén három amerikai és egy japán asztronautával, akik tavaszig dolgoznak majd az űrállomáson.
Közel 2 milliárd dollárnyi friss tőkét vont be Elon Musk cége, a SpaceX. A tranzakció zárása után 46 milliárd dollár lehet a magáncég tőkeértéke.
Útnak indult a Mars felé csütörtökön az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) legújabb Mars-járója, a Perseverance (Állhatatosság) - jelentette be a NASA.
Kathy Lueders lesz a vezetője annak a NASA-programnak, melynek célja, hogy 2024-ig újra embereket juttasson a Holdra – írja a CNBC.
Sikeresen dokkolt a nemzetközi űrállomáson a SpaceX űrhajója - adták hírül Twitter üzenetben.
Helyi idő szerint szombat délután sikeresen felbocsátották Floridából a SpaceX űrhajóját két asztronautával a fedélzetén.
Bármikor adódhat egy váratlan, tragikus esemény, amikor jól jön, ha az embernek van biztosítása, de vajon ki gondolná, hogy néhány biztosító nyújt fedezetet szellemjárásra, UFO-támadásra és Krisztus második eljövetelére is? Pedig láthatóan van ilyen termékekre lakossági igény: csak az UFO-któl több mint 30 ezer ember retteg annyira, hogy még biztosítást is kötöttek arra az esetre, ha elrabolják őket. Íme pár szokatlan, niche-piacra szánt biztosítás, melyek közül néhány kifejezetten abszurd helyzetekre nyújt védelmet.
Magyar-orosz űrkutatási projektek indításáról, valamint a 2024-2025-ben a Nemzetközi Űrállomásra felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának és kiképzésének megkezdéséről állapodott meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dmitrij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával pénteken Moszkvában.
Hosszabb határidőt szabott magának.
Úgy tűnik, mégis megoldódott a kérdés.
Mindenáron megbuktatná a brit kormányt.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
