üzletfejlesztés

Gyorsan kiszórtunk tízmilliárdokat, míg mások átgondolták a dolgot

Míg Nyugat-Európa országai elemeznek, hogy mire fókuszáljanak a klaszter-fejlesztésben, addig mi kiosztunk 20-30 milliárd forintot 200-300 pályázónak...
A klaszter célja, hogy célirányosan összefogja a helyi kis- és középvállalkozásokat egy adott ágazatban, valamint a tudományos- és kutatóintézetekkel összekapcsolva segítse a cégeket fejlődni, piacra juttatni. A nagy kérdés, hogy mesterségesen lehet-e és érdemes-e klasztereket létrehozni, és ha igen, akkor nekünk Magyarországon ez hogyan sikerült eddig...

Itt az első uniós pályázat a startup cégeknek

Egy 2,5 milliárd forintos GINOP-os pályázat jelent meg, mely felhívásra kizárólag a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, mint központi költségvetési szerv nyújthat be kérelmet. A pályázatot benyújtani 2016. január 18-tól lehetséges 1 hónapon keresztül.

Egyszerre javult a konjunktúra és nőtt a bizonytalanság a kkv-k körében

A júliusi 16 pontról októberre 20 pontra javult a kkv szektorban az üzleti bizalom szintjét tükröző Konjunktúramutató, míg a Bizonytalansági Mutató értéke 35-ről 38 pontra emelkedett derül ki az MKIK GVI negyedéves KKV Körkép felméréséből.

Gyermekbetegségek gyötrik az új pályázati rendszert

Az új online pályázati rendszer egy éve váltotta fel a régi off-line pályázati adatlap kitöltő programot, ennek ellenére a FAIR rendszer még mindig nehézkesen, körülményesen és időigényesen kezelhető felület - derül ki Keresztes András, MAPI Zrt. szakértője véleményéből.

Légyszi gyorsan hozzatok számlát 122 milliárdról

Alapvető változtatásokat kezdeményezett a kormány a 2007-2013-as uniós ciklusbeli Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) finanszírozási szerkezetében, így már olyan projektekre is lehet utólag uniós pénzt kifizetni, amelyeket az egyes intézmények már korábban megvalósítottak más forrásból. A megoldás nyilván csak akkor működik, ha a pályáztatás nyomán a kedvezményezettek be tudnak mutatni megfelelő számlákat a korábbi projektjeikről, ráadásul igencsak nagy volumenben: összesítésünk szerint 122,2 milliárd forintról. Az egész procedúrának várhatóan igen gyorsan végig kell pörögnie.

Eltűnt a budai fonódó villamos építés a feketelistáról!

Csaknem felére, 83 milliárd forintra zuhant a késedelmes állami és önkormányzati uniós projektek feketelistáján a késedelemmel érintett támogatási összeg - derül ki a Miniszterelnökség által minap frissített összesítésből. Ez azt jelenti, hogy már csak ennyi volt az az összeg, amellyel az egyes projektgazdák el voltak maradva a szeptember végi forráslehívási referenciadátumhoz képest, ami nagy eredménynek számít. Ezt persze az időkényszer is okozza, de vele párhuzamosan több mint 500 késedelmes projekt eltűnt a feketelistáról, többek között az a budai fonódó villamos projekt is, amelynél egy hónapja még 5,5 milliárd forintot tett ki a késedelemmel érintett összeg.

Még hozzávágnak 1,5 milliárdot a pécsi óriási naperőműhöz

Másfél hónappal azután, hogy a kormány jóváhagyta az óriási pécsi naperőmű beruházás 3,5 milliárdos uniós támogatási szerződését, egy friss kormányhatározattal azonnal "hozzávágnak" még 1,5 milliárdot a projekt támogatásához. A fő cél az, hogy teljesen el tudjuk költeni a rendelkezésre álló uniós keretet, így megnövelik bizonyos projektek támogatását.

Mi ez a kavarás a lakossági energiahatékonysági pályázatoknál?

Előbb augusztusban, aztán most szerdán is jól mondta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára, hogy mire számíthatna a magyar lakosság EU-pénzek segítségével az energiahatékonysági felújításoknál. Előbb azonban a Miniszterelnökség kommunikációja írta felül a bejelentést, aztán pedig az MTI változtatta meg utólag a szerdán elhangzott előadásról szóló beszámolóját. Most ott tartunk, hogy a lakosságnak kizárólag visszatérítendő, azaz hitel alapú forrást adna a kormány az EU-pénzekből, miközben ennek éppen az ellenkezőjét vállaltuk a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban. Ezt ráadásul el is fogadta az Európai Bizottság, így tehát elvileg kötné a kormány kezét a vállalás.

Sokadik fordulat: mégsem lesz ingyen EU-pénz a lakossági energiahatékonyságra

Teljesen átírta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkárának előadásáról szóló saját szerdai tudósítását mára az MTI, így már nincs szó arról, hogy a lakosság vissza nem térítendő forrást is kaphatna az energiahatékonysági felújításokhoz. Az elmúlt hetekben a Miniszterelnökség folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy csak hitelalapú, azaz visszatérítendő uniós forrást kaphatnak majd az emberek. A sokadik kormányzati kommunikációs fordulat alapján úgy tűnik, hogy a miniszterelnökségi vonal "győzedelmeskedik", miszerint a lakosság csak hitelalapú segítséget kaphat az energiahatékonysághoz, ami egyébként továbbra is szembemegy azzal, mint amit Magyarország Brüsszel felé vállalt.

Drágább a 4-es metrónál és csak hitelből építjük - Mi az?

Bár az Európai Unió adna vissza nem térítendő támogatást a vasúti nagyberuházásra, de a magyar kormány mégis inkább 85 százalékban kínai hitelből újítaná fel és fejlesztené a Budapest-Belgrád közötti vasútvonalat - mutat rá e heti számában a Figyelő. A minapi kínai csúcsesemény kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt jelezte a lapnak, hogy a kínai hitelünk 20 éves lenne, a kamatról még nincs megegyezés, de arról igen, hogy 5 éves türelmi időszakkal, azaz 2020 körül kellene elkezdenie törlesztenie majd az akkori kormánynak. Vasúti szakemberek modellje alapján a lap azt írja, hogy nagyjából 2400 év múlva térülne meg Magyarország legnagyobb közlekedési beruházása.

Itt a döntés: indulhat Pest megye szétválasztása

Egyhangú döntéssel támogatta mai ülésén a Fővárosi Közgyűlés a közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő kettéválasztását Budapest, illetve Pest megye önálló NUTS 2 egységekre. Október végén egyébként a Pest Megyei Közgyűlés is egyhangúlag támogatta, hogy a megye önálló régióvá váljon.

Csepreghy az EU-pénzekről: nem nyithatunk kiskapukat

"A kifizetési célok teljesülése érdekében nem engedhetjük fellazulni azokat a szabályokat, amelyeket mi magunk döntöttünk el annak érdekében, hogy a munkahelyteremtési, gazdaságfejlesztési ambíciókat az évtized végére el tudjuk érni" - többek között ezt hangsúlyozta a Magyar Időknek adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese szerint 2020 után "csak úgy tartható fenn a gazdasági növekedés, ha valóban jó projektek valósulnak meg a következő években" és éppen emiatt "nem nyithatunk meg olyan kiskapukat, amelyek ugyan a kifizetést növelnék, de a támogatott fejlesztések hosszú távon nem lesznek önfenntartóvá és haszontermővé." Az államtitkár szerint "Ha rövid távú célok miatt elengednénk ezt a fontos szempontot, akkor 2020 után esélyünk sem lenne arra, hogy önfenntartó modell működjön Magyarországon" és végső soron 2020 után az ország gazdasági szuverenitása forogna veszélyben meglátása szerint.

Még mindig pesszimista a magyar, de szépen költekezik

ÁSZ: hiányzott a stratégiai tervezés az EU-pénzek felhasználásában

"A 2010 óta lezajlott számvevőszéki ellenőrzések rámutattak, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, ugyanakkor szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. A pénzek nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezettekhez, ez pedig negatívan befolyásolta az eredményességet" - többek között ezeket tartalmazza az az átfogó összegzés, amelyet most tett közzé az Állami Számvevőszék. A vizsgálatok kitértek a pénzek elosztásában és ellenőrzésében közreműködő magyarországi intézményrendszerre is és az anyag tapasztalatairól tájékoztatta az ÁSZ az Országgyűlés Európai ügyek bizottságát.

Bejelentették a nyolcpontos magyar gazdaságélénkítő csomagot!

Sürgősen végrehajtandó feladatok vannak abban a nyolc pontos friss kormányhatározatban, amely "A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről" címet viseli és azt célozza, hogy az idén extrém szintre pörgetett uniós támogatás kifizetés volumene ne szakadjon be jövőre, mert ez magával húzná a magyar gazdaságot. Az intézkedéscsomag a nyertes pályázóknak igen bőkezű pályázati előleget biztosítana, és míg az egyházaknak vissza nem térítendő épületenergetikai forrásokat szán, addig a lakosságnak kizárólag hitellel kell beérnie, 100 milliárd forint összegben. Utóbbi annak az 1027 milliárd forintnyi forrásnak egy részét jelenti, amely jövőre várható visszatérítendő és kombinált támogatások formájában. A csomag fel akarja pörgetni a környezetvédelmi, energiahatékonysági, a humánerőforrás- és közlekedésfejlesztés pályázati kiírásokat. Utóbbiak egyébként 1215 milliárd forintnyi pályázatot jelentenek és a 83 nevesített kiemelt projekt között felbukkan a budapesti hármas metróra szánt 125 milliárdos forrás is.

Fordulat: Magyarország lecsúszott a versenyképességi listán

A Világbank felülvizsgálta az évenként összeállított versenyképességi listájának módszertanát, és ez komoly változásokat hozott a korábbi évek rangsorában is. Magyarország idén valóban a 42. helyen végzett, de az új módszertan szerint tavaly a 40. helyen álltunk, nem pedig az 54. pozícióban.

Nagy változások jönnek novembertől a közbeszerzések terén

A közbeszerzési eljárásokban résztvevő gazdasági szereplőket érintő fontos változások lépnek életbe 2015. november 1. napjával, amikor a jelenlegi tervek szerint életbe lép az új közbeszerzési törvény. A jelenlegi törvényjavaslat alapján az látszik, hogy sok esetben könnyebbé válik a közbeszerzési eljárásokban való ajánlattétel, illetve részvételre jelentkezés, így várhatóan jelentősen bővül a résztvevő gazdasági szereplők köre, és ennek következtében a verseny. A főbb változások érintik többek között az üzleti titok, a kizáró okok és alkalmassági követelmények, valamint azok igazolásának szabályozását.

Jön, jön, jön: az állami rezsicsökkentés

Az állami rezsicsökkentés megvalósításához szükséges intézkedésekről döntött a kormány a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint. Ezek szerint a minisztereknek csütörtökig kell kimutatást készíteniük, hogy mely állami szolgáltatási díjakat csökkentenék, vagy szüntetnék meg és ez milyen hatással járna.

Szót emelt Varga az uniós adóverseny korlátozása ellen

Míg az Európai Beruházási Terv fő irányaival egyetértett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Luxemburgban tartott informális ECOFIN-ülésen, addig az uniós szintű minimum effektív adóztatás előírása ellen felemelte szavát - legalábbis ez derül ki a tárca által ma kora este kiadott közleményből. Ez ugyanis rögzíti, hogy minimum effektív adóztatás előírása nem a tisztességes adóversenyhez vezetne, hanem az uniós szerződésekben is rögzített tagállami adószuverenitás csorbításához. A közlemény emiatt leszögezi: "Az adóverseny a gazdasági élet egészséges jellemzője, véleményünk szerint nem lehet cél a korlátozása." Az alábbiakban az NGM közleményt teljes terjedelmében közzétesszük.

Több száz kamion akadt fenn az ekáer "hálóján"

Nem sikerült az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (ekáer) kijátszani az áfa-csaló bűnszövetségnek, amely különféle élelmiszereket hozott Magyarországra az általános forgalmi adó (áfa) megfizetése nélkül, az irányító és három társa előzetes letartóztatásban van - közölte szerdán az adóhatóság szerdán az MTI-vel.