üzletfejlesztés

Sokadik fordulat: mégsem lesz ingyen EU-pénz a lakossági energiahatékonyságra

Teljesen átírta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkárának előadásáról szóló saját szerdai tudósítását mára az MTI, így már nincs szó arról, hogy a lakosság vissza nem térítendő forrást is kaphatna az energiahatékonysági felújításokhoz. Az elmúlt hetekben a Miniszterelnökség folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy csak hitelalapú, azaz visszatérítendő uniós forrást kaphatnak majd az emberek. A sokadik kormányzati kommunikációs fordulat alapján úgy tűnik, hogy a miniszterelnökségi vonal "győzedelmeskedik", miszerint a lakosság csak hitelalapú segítséget kaphat az energiahatékonysághoz, ami egyébként továbbra is szembemegy azzal, mint amit Magyarország Brüsszel felé vállalt.

Drágább a 4-es metrónál és csak hitelből építjük - Mi az?

Bár az Európai Unió adna vissza nem térítendő támogatást a vasúti nagyberuházásra, de a magyar kormány mégis inkább 85 százalékban kínai hitelből újítaná fel és fejlesztené a Budapest-Belgrád közötti vasútvonalat - mutat rá e heti számában a Figyelő. A minapi kínai csúcsesemény kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt jelezte a lapnak, hogy a kínai hitelünk 20 éves lenne, a kamatról még nincs megegyezés, de arról igen, hogy 5 éves türelmi időszakkal, azaz 2020 körül kellene elkezdenie törlesztenie majd az akkori kormánynak. Vasúti szakemberek modellje alapján a lap azt írja, hogy nagyjából 2400 év múlva térülne meg Magyarország legnagyobb közlekedési beruházása.

Itt a döntés: indulhat Pest megye szétválasztása

Egyhangú döntéssel támogatta mai ülésén a Fővárosi Közgyűlés a közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő kettéválasztását Budapest, illetve Pest megye önálló NUTS 2 egységekre. Október végén egyébként a Pest Megyei Közgyűlés is egyhangúlag támogatta, hogy a megye önálló régióvá váljon.

Csepreghy az EU-pénzekről: nem nyithatunk kiskapukat

"A kifizetési célok teljesülése érdekében nem engedhetjük fellazulni azokat a szabályokat, amelyeket mi magunk döntöttünk el annak érdekében, hogy a munkahelyteremtési, gazdaságfejlesztési ambíciókat az évtized végére el tudjuk érni" - többek között ezt hangsúlyozta a Magyar Időknek adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese szerint 2020 után "csak úgy tartható fenn a gazdasági növekedés, ha valóban jó projektek valósulnak meg a következő években" és éppen emiatt "nem nyithatunk meg olyan kiskapukat, amelyek ugyan a kifizetést növelnék, de a támogatott fejlesztések hosszú távon nem lesznek önfenntartóvá és haszontermővé." Az államtitkár szerint "Ha rövid távú célok miatt elengednénk ezt a fontos szempontot, akkor 2020 után esélyünk sem lenne arra, hogy önfenntartó modell működjön Magyarországon" és végső soron 2020 után az ország gazdasági szuverenitása forogna veszélyben meglátása szerint.

Még mindig pesszimista a magyar, de szépen költekezik

ÁSZ: hiányzott a stratégiai tervezés az EU-pénzek felhasználásában

"A 2010 óta lezajlott számvevőszéki ellenőrzések rámutattak, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, ugyanakkor szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. A pénzek nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezettekhez, ez pedig negatívan befolyásolta az eredményességet" - többek között ezeket tartalmazza az az átfogó összegzés, amelyet most tett közzé az Állami Számvevőszék. A vizsgálatok kitértek a pénzek elosztásában és ellenőrzésében közreműködő magyarországi intézményrendszerre is és az anyag tapasztalatairól tájékoztatta az ÁSZ az Országgyűlés Európai ügyek bizottságát.

Bejelentették a nyolcpontos magyar gazdaságélénkítő csomagot!

Sürgősen végrehajtandó feladatok vannak abban a nyolc pontos friss kormányhatározatban, amely "A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről" címet viseli és azt célozza, hogy az idén extrém szintre pörgetett uniós támogatás kifizetés volumene ne szakadjon be jövőre, mert ez magával húzná a magyar gazdaságot. Az intézkedéscsomag a nyertes pályázóknak igen bőkezű pályázati előleget biztosítana, és míg az egyházaknak vissza nem térítendő épületenergetikai forrásokat szán, addig a lakosságnak kizárólag hitellel kell beérnie, 100 milliárd forint összegben. Utóbbi annak az 1027 milliárd forintnyi forrásnak egy részét jelenti, amely jövőre várható visszatérítendő és kombinált támogatások formájában. A csomag fel akarja pörgetni a környezetvédelmi, energiahatékonysági, a humánerőforrás- és közlekedésfejlesztés pályázati kiírásokat. Utóbbiak egyébként 1215 milliárd forintnyi pályázatot jelentenek és a 83 nevesített kiemelt projekt között felbukkan a budapesti hármas metróra szánt 125 milliárdos forrás is.

Fordulat: Magyarország lecsúszott a versenyképességi listán

A Világbank felülvizsgálta az évenként összeállított versenyképességi listájának módszertanát, és ez komoly változásokat hozott a korábbi évek rangsorában is. Magyarország idén valóban a 42. helyen végzett, de az új módszertan szerint tavaly a 40. helyen álltunk, nem pedig az 54. pozícióban.

Nagy változások jönnek novembertől a közbeszerzések terén

A közbeszerzési eljárásokban résztvevő gazdasági szereplőket érintő fontos változások lépnek életbe 2015. november 1. napjával, amikor a jelenlegi tervek szerint életbe lép az új közbeszerzési törvény. A jelenlegi törvényjavaslat alapján az látszik, hogy sok esetben könnyebbé válik a közbeszerzési eljárásokban való ajánlattétel, illetve részvételre jelentkezés, így várhatóan jelentősen bővül a résztvevő gazdasági szereplők köre, és ennek következtében a verseny. A főbb változások érintik többek között az üzleti titok, a kizáró okok és alkalmassági követelmények, valamint azok igazolásának szabályozását.

Jön, jön, jön: az állami rezsicsökkentés

Az állami rezsicsökkentés megvalósításához szükséges intézkedésekről döntött a kormány a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint. Ezek szerint a minisztereknek csütörtökig kell kimutatást készíteniük, hogy mely állami szolgáltatási díjakat csökkentenék, vagy szüntetnék meg és ez milyen hatással járna.

Szót emelt Varga az uniós adóverseny korlátozása ellen

Míg az Európai Beruházási Terv fő irányaival egyetértett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Luxemburgban tartott informális ECOFIN-ülésen, addig az uniós szintű minimum effektív adóztatás előírása ellen felemelte szavát - legalábbis ez derül ki a tárca által ma kora este kiadott közleményből. Ez ugyanis rögzíti, hogy minimum effektív adóztatás előírása nem a tisztességes adóversenyhez vezetne, hanem az uniós szerződésekben is rögzített tagállami adószuverenitás csorbításához. A közlemény emiatt leszögezi: "Az adóverseny a gazdasági élet egészséges jellemzője, véleményünk szerint nem lehet cél a korlátozása." Az alábbiakban az NGM közleményt teljes terjedelmében közzétesszük.

Több száz kamion akadt fenn az ekáer "hálóján"

Nem sikerült az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (ekáer) kijátszani az áfa-csaló bűnszövetségnek, amely különféle élelmiszereket hozott Magyarországra az általános forgalmi adó (áfa) megfizetése nélkül, az irányító és három társa előzetes letartóztatásban van - közölte szerdán az adóhatóság szerdán az MTI-vel.

Lázár: nem létezhet, hogy itt mindenki adócsaló

Alapvető vezérelvnek kell lennie az állami bürokrácia csökkentése keretében, hogy a polgár a megrendelő, az állam pedig a szolgáltató; az a mentalitás pedig tarthatatlan, hogy a hatóság abból indul ki, itt mindenki adócsaló - többek között ezeket hangsúlyozta abban a terjedelmes interjúban Lázár János, ami a mai Magyar Hírlapban jelent meg. A Miniszterelnökséget vezető miniszter interjújának időzítése a mai zárt ajtók mögötti kormányzati értékelő konferenciához igazodik és többek között azt hangsúlyozta: négy főbb területen kell változtatni az állami bürokrácia hathatós leépítése érdekében. Jelzése szerint a közigazgatás terén több száz törvény megváltoztatására készülnek, a mutyizás visszaszorítása pedig szerinte majd pozitív választói vélekedésben is lecsapódik.

Már harmadik éve nem javul a magyar korrupciós helyzet

Magyarország továbbra is az OECD külföldi vesztegetés elleni egyezményét korlátozottan végrehajtó országok csoportjába tartozik, és már harmadik éve nem képes javítani a helyezésén - mutat rá a külföldi befektetési korrupciót tiltó egyezmény végrehajtását felmérő tanulmányában a Transparency International. A Magyarországra vonatkozó fejezet többek között arra mutat rá, hogy a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét és az anyag szerint megkérdőjelezhető a vesztegetések üldözésében kulcsszerepet játszó rendőrség és ügyészség szakmai függetlensége. A szervezet 11. alkalommal vizsgálta az említett OECD-egyezmény betartását és a kapott eredmény továbbra is lesújtó. A korábbi évekhez hasonlóan ugyanis idén is mindössze négy ország - az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc - alkalmazza következetesen és szigorúan az egyezmény rendelkezéseit.

Hatalmas fegyvert kapna a kezébe a magyar kormány

Óriási előnyökkel járna a gazdaságpolitikai tervezés során, ha a friss kormányzati jelzések alapján valóban elkezdődik az online számlázó programok összekötése a NAV rendszereivel, és egyúttal nagyon nagy fegyver is lenne egy ilyen rendszer az adónyomozók kezében az ellenőrzések során - mutat rá a terv két fontos előnyére a Portfolionak adott interjúban Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitika oktatója és az Enrawell Kft. stratégiai igazgatója azonban két jelentős kockázatra is felhívja a figyelmet: egyrészt egy ilyen keretben valós időben lehetne látni, hogy ki kinek az ügyfele és miért fizet, így a jogtalan adatfelhasználással komoly üzleti hátrányokat is el lehetne érni, emiatt tehát erős adatvédelmi garanciákat javasol. Másrészt meglátása szerint az is kérdéses, hogy a magyar gazdaság és társadalom valóban fel van-e készülve arra a nagyfokú adóellenőrzési hatékonyság javulásra, amit egy ilyen rendszer ki tud váltani. Éppen emiatt szerinte csak az adórendszer átfogó egyszerűsítésével, bizonyos adók csökkentésével párhuzamosan lenne célszerű a számlázó programok NAV-hoz bekötése. Újra javasolja azt is, hogy a NAV ennek keretében a saját oldalán is hozzon létre az induló, illetve kis cégeknek egy ingyenes, egyszerű számlázó programot, ami a sok előny mellett erősítené a szolgáltató magyar állam képét is.

Jövőre jöhet a vasúti EKÁER

A 2014-es adatok szerint az összes árutömeg 18%-át vasúton szállították Magyarországon, és látva a közúti rendszerre bevezetett EKÁER számait, "nem tartanám meglepőnek, ha a jövő évben bevezetésre kerülne a vasúti áruforgalmi ellenőrző rendszer, rövid nevén az EVÁER" - fejtette ki meglátásait Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke a KKVHÁZ-nak.

Így jár az adókedvezmény, ha megváltozott munkaképességűt foglalkoztatunk

Adókedvezményben részesülhetnek azok a munkáltatók, akik megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatnak úgy, hogy a munkahelyeket és a szervezeti kultúrát ennek megfelelően alakítják ki. - hívja fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium egy kiemelt TÁMOP-os projekt keretében, összefoglalva a kérdéskör legfontosabb tudnivalóit.

Az NGM számára ez a két fontos feladat

A következő időszak feladata az állami bürokrácia csökkentése és a vállalkozások terheinek mérséklése lesz - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.

Külföldön is intenzíven kutat a NAV a magyar adócsalók után

Az utóbbi fél évben összesen csaknem 2 ezer, naponta átlagosan 10 megkeresést küldött a külföldi hatóságoknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a magyar cégek, illetve magánszemélyek adózásának tisztázása érdekében - írja a Napi Gazdaság szerdai számában.

Megint cáfol az NGM: nem nyúlnak hozzá a SZÉP-kártyához

Saját emberei adnak munkát nyáron a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályának. Kevesebb mint egy hónap leforgása alatt kétszer kellett tisztázó közleményt kiadnia a minisztériumnak a SZÉP-kártyák ügyében. A mostani tájékoztatásban is azt hangsúlyozza a tárca, hogy a kormány nem változtat a SZÉP-kártya rendszerén.