útépítés

Új korszak küszöbén a magyar építőipar

A Colas Hungária Zrt. egy nemzetközi társulás révén 19 000 eurót (közel 6 millió forint) közvetlen brüsszeli forrást nyert a LIFE alapból - írja a nyeromagyarok.hu. A projekt azt jelzi, hogy a gyors és hatékony munkavégzést segítő megoldások mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a fenntartható fejlődés és a környezettudatosság szempontja is az építőiparban. Ehhez kapcsolódik a magyar cég részvételével megvalósuló projekt, melynek célja, hogy a Franciaországban korábban kifejlesztett környezetvédelmi szoftvert továbbfejlesszék és validálják.

Útépítő munkásból sincs elég Magyarországon

Csaknem 400 milliárd forintnyi pénzforrás áll a Magyar Közút Nonprofit Zrt. rendelkezésére a közutak felújítására az évtized végéig - mondta el a Magyar Időknek Nemes-Nagy Tibor vezérigazgató, aki ugyanakkor hozzátette: a munkaerőhiány nekik is gondot jelent.

Újabb EU-s megabírságot kapunk aszfaltügyben?

Bár az Európai Bizottsággal tavasszal megkötött alkunak része volt az aszfaltkeverő telepek távolságára vonatkozó korlátozás elhagyása az útépítési pályázatokból, egy nagyon hasonló, versenykorlátozónak tűnő szabály mégis visszaszivárgott az új közbeszerzésekbe - hívta fel a figyelmet a 444.hu. Ez és az Európai Bizottság saját sorvezetője alapján a Világgazdaság arra figyelmeztet, hogy újabb, akár több tízmilliárd forintos uniós bírság is lehet a vége az újabb magyar próbálkozásnak, ami egyébként az útépítések jelentős drágítását is lehetővé teszi.

6 milliárdból tervezteti a NIF a gyorsúthálózatot

Gyors egymásutánban négy szerződést kötött a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. a gyorsúthálózat egyes részeinek megtervezésére összesen hatmilliárd forint értékben - írja a Világgazdaság.

Több magyar forrást költünk utakra, mint EU-pénzt

Uniós forrásokból 2020-ig 465 milliárd forint jut útfelújításra és -építésre, de a hazai költségvetésből ennél nagyobb összeg, 750 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra, ebből jövőre 286 milliárd forintot használhatnak fel - többek között ezeket hangsúlyozta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Új gyorsforgalmi utat adtak át a Kisalföldön

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában épül meg az M85 Győr-Enese és Enese-Csorna közötti szakasza. Magyarország legújabb biztonságos, 2x2 sávos gyorsforgalmi útján haladva 10 perccel csökken a menetidő Győr és Kóny között - mondta el Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az átadáson.

Letették az új Hernád-híd alapkövét a szlovák-magyar határnál

A közreműködő szervezetek és önkormányzatok képviselői közösen tették le a több mint 50 éve lerombolt Hernád-híd új alapkövét. A történelmi jelentőségű több mint 60 méter hosszú hidat nemzetek közötti együttműködés és finanszírozás segítségével a magyar tulajdonú KÉSZ Építő Zrt. építi újjá. Az új Hernád-híd ismét összekapcsolja az elszigetelt határ menti településeket, ezzel is megoldást nyújt majd a térség egyik legfőbb problémájára, a fejletlen közúti infrastruktúrára.

Amire nem sajnálja a pénzt a kormány jövőre!

Adócsökkentés, folytatódó életpályamodellek, brutálisra hízó közmunkaprogram, magasabb nyugdíjkiadások - ez alapján sejteni lehet, hogy kik járnak jól a 2016-os költségvetéssel. Az oktatásra és egészségügyre szánt források azonban lényegében stagnálnak jövőre. Bőven jut pénz azonban állami beruházásokra, számításaink szerint három nagy keretből összesen 340 milliárd forint mehet ilyen célokra és az adókedvezményeket is érdemes megvizsgálni. Mindemellett a kormány egy méretes tartalékkal támogatta meg a jövő évi büdzsét és a 2%-os hiánycélt.

Az útfejlesztések kevesebb, mint fele jön EU-pénzből

A 2014 és 2020 közötti ciklusban háromszázmilliárd forintnyi európai uniós pénz jut útfelújításra és - építésre - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A beszélgetésből az is kiderül, hogy az M0 északi szakaszának építésére a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban nem lesz pénz és az is látszik, hogy a kormány által az évtized végéig tervezett útfejlesztéseknek csak mintegy 40 százaléka jön uniós forrásból.

Nagyon furcsán állították le az M4-es autópálya építését

Mivel az Európai Bizottság soha nem adott pénzt az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építkezésére, mert azt eleve túl drágának találta, így nem is vizsgálja a pénz felhasználását az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF), illetve kartellgyanút sem állapított meg - mutat rá egy belső európai bizottsági feljegyzés alapján mai cikkében a 444.hu. Ezzel egyrészt azt a minapi kormányzati érvet kérdőjelezi meg, hogy kartellgyanút emleget az EU, másrészt azt, hogy Brüsszel felől akár pénzügyi szankció is jöhet, amelyet majd az érintett útépítő cégekkel fizettetne meg a kormány. A lap felveti, hogy más valós indok is lehet a háttérben, az EU-ra mutogatás inkább csak kifogás.

Brüsszel: gyanúsan sokba kerül az M4-es autópálya

A túlzottan magas kivitelezési árak miatt az Európai Bizottság a napokban elutasította az M4-es autópálya építésének magyar kérelmét - írja az Index. A portál úgy tudja, Brüsszelben a kartellezés gyanúja vetődött fel a közel 4 milliárdos kilométerenkénti építési költség miatt.

Több helyen akarnak útdíjat fizetni a dunántúliak

Az M9-es gyorsforgalmi út teljes szakaszának tervezésére, illetve kivitelezésére szolgáló forrás előteremtését szorgalmazza a hat nyugat-dunántúli megye alkotta M9-es Térségi Fejlesztési Tanács.

Fejleszthetik a Pest megyeiek leggyűlöltebb díjköteles útját

Közös ajánlattevőként a Vibrocomp Kft. és a Bokút-Terv Mérnöki és Vállalkozó Kft. készítheti az M2-es gyorsforgalmi út Vác és az országhatár közti szakaszára a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez szükséges környezeti hatásvizsgálatot. Az ország keleti részében pedig a Duna Aszfalt Kft. nyerte el a Colas Út Zrt. előtt, a debreceni Nyugati kiskörút II. ütemének tervezését és kivitelezését - az eredmények a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelentek meg.

A szomszédban is tudnak autópályát építeni

A román országos útügyi vállalat kiválasztotta azokat a cégeket, amelyek megépítik az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres (Campia Turzii) és Marosvásárhely (Targu Mures) közötti szakaszát.

Lesz még hol kivetni az útdíjat

Szolnokot legkésőbb 2020 végétől gyorsforgalmi úton lehet majd elérni a fővárosból az M5-ös, a 405-ös valamint az M4-es útvonalon keresztül - jelentette be Bene Ildikó, a szolnoki térség országgyűlési képviselője.

750 milliárd forintból épít utakat a kormány

Közzétette a kormány a költségvetésből finanszírozott kiemelt közúti beruházások listáját - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A határozat szerint a kormány 2020-ig 750 milliárd forintot biztosít a központi költségvetésből útépítésekre.

Van, ahol tartósan elzárultak az uniós pénzcsapok

Hogyan segítette a magyarországi úthálózat minőségi és mennyiségi fejlődését a 2004-es uniós csatlakozás? Milyen fejlesztések valósulhatnak meg a most kezdődő, 2020-ig tartó finanszírozási ciklusban? Hol tart a magyar útépítési technológia a nyugat-európai országokéhoz képest? Többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ Lehel Zoltántól, a Duna Aszfalt innovációs főmérnökétől.

Teljes útzár az M7-es autópályán

Mindkét irányban teljes útzár van érvényben az M7-es autópályán a táskai pihenőhelynél, a leállósávot várhatóan ma 16-kor nyithatják meg - derül ki a Magyar Közút közleményéből.

Brüsszeltől függ, hogy kapnak-e terhet az útépítő cégek

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint az uniós támogatásból megvalósult útépítések ügyében az európai bizottsági (EB) döntést követően lehet szó a konkrét tehermegosztásról, a kormány eszerint fog továbblépni.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.