Sosem volt még ilyen: minden ötödik japán 70 éven felüli
Első ízben átlépte a 20 százalékot a 70 éven felüliek aránya a japán lakosságban - jelentette be a tokiói belügy- és tájékoztatási minisztérium az idősek iránti tisztelet napja alkalmából.
Első ízben átlépte a 20 százalékot a 70 éven felüliek aránya a japán lakosságban - jelentette be a tokiói belügy- és tájékoztatási minisztérium az idősek iránti tisztelet napja alkalmából.
A hosszabb élet zene az Amplifon SpA cégnél dolgozók és főleg tulajdonosai füleinek - kezdi találóan cikkét a Bloomberg a hallókészülékeket előállító cég bemutatásáról.
Cikksorozatunk eddigi részeiben az inflációt befolyásoló olyan strukturális tényezőket mutattunk be, melyek hosszabb távon is befolyásolhatják az árak alakulását. Jelen cikkünkben egy újabb tényező, a demográfia inflációs hatásait vizsgáljuk. A demográfia már az elmúlt évtizedekben és napjainkban is összességben inkább az alacsonyabb globális infláció irányába hatott. Ez a hatás az elkövetkező évtizedekben azonban a korösszetétel változása következtében akár meg is fordulhat. Amennyiben a robotizáció képes ellensúlyozni a munkaképes korú lakosság csökkenéséből eredő kínálatcsökkenést, a demográfiából eredő alacsonyabb infláció tartósan érvényre juthat.
Az idei év elején már 42,5 év volt az átlagéletkor Magyarországon a KSH adatai alapján, vagyis az emelkedő trend nem állt meg. Várhatóan a következő években is emelkedni fog az átlagéletkor.
Az idei év elején elérte a lélektani 50%-ot az eltartott népesség rátája Magyarországon. Ezzel párhuzamosan gyorsan nő az öregedési index, ami miatt sok jóra nem számíthatunk. A fiatalok számának csökkenésével és az idősek létszámának emelkedésével az eltartottak aránya ráadásul tovább növekedhet.
2035-ben megtörténhet az, ami eddig soha: a 65 évesek vagy annál idősebbek száma meghaladja a fiatalok számát Amerikában - írja a Bloomberg.
Előre a múltba. Francis Ford Coppola 1986-os vígjátéka viselte ezt a címet, amely sajnálatos módon jól leírja a magyar nyugdíjrendszer kihívásaira adni kívánt politikai válaszok természetét. Miért? Azért, mert a jövőben elkerülhetetlenül bekövetkező nyugdíjválságot a kormányzat egyebek között a kötelező szülőtartás rendelkezéseinek szigorítása révén kívánja kezelni.
Magyarországon napról-napra nyilvánvalóbb, hogy félmillióval kevesebb - munkaerőpiacra beérő - gyerekkel és 600 ezernél is több kivándorlóval, illetve tartósan külföldön dolgozóval - azaz a mai adatokhoz képest legalább 1,1 millió fővel kevesebb járulékfizetővel - nem lehet biztosítani az addigra kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát a ma megszokott szinten 2030-ban. Később még rosszabb lesz a helyzet, hiszen a 2040-es években nyugdíjba hömpölyög az utolsó nagy létszámú magyar generáció, a Ratkó-unokák nemzedéke is, akik után rémisztő demográfiai sivatag szárítja ki a járulékfizetési potenciált.
Az életszínvonal javulásával és a jobb egészségügyi ellátással a születéskor várható élettartam is folyamatosan emelkedik a világon, de az öregedő társadalom néhány éven belül komoly problémákat okozhat. 2050-re a 65 éves és az a felettiek aránya a mostani duplájára nő, az élelmiszertermelést pedig 70%-kal kell növelni ahhoz, hogy 2050-re senki ne éhezzen.
Magyarország hét régiója közül csak Közép-Magyarország népessége növekszik, vidéken - Nyugat-Dunántúltól eltekintve - folyamatosan fogy a népesség. A belföldi és a nemzetközi migráció, illetve a természetes fogyás különböző mértéke miatt az egyes régiók demográfiai folyamatai eltérően alakulnak.
A magyar lakosság megállíthatatlan öregedése fenyegető demográfiai cunamiként tornyosul a nyugdíj, az egészségügyi és a szociális ellátó rendszerek fölé. Mégis úgy beszélünk e rendszerek jövőjéről, mintha azok normális működését és az ellátások értékállóságát a jelenlegi eszközökkel garantálni lehetne. Pedig ez lehetetlen.
A népszámlálások 1920-as kezdete óta első ízben csökkent Japán lakossága az előző adatfelvételhez képest, ráadásul aggasztó ütemben öregszik a népesség, a 75 éven felüliek száma első ízben haladta meg a 15 éven aluliakét.
A visszafordíthatatlannak tűnő kedvezőtlen demográfiai trend: szép lassan minden országban többen lesznek az idősek, mint a fiatalok - ezt mutatja Joseph Chamie demográfus legfrissebb kutatása. Ez pedig komoly feladatok elé állítja a mindenkori kormányokat az egész világon.
Riasztó mértékben öregszik a japán társadalom, a távol-keleti állam lakosságának több mint negyede idősebb 65 évesnél, ami kihívásként jelentkezik mind a kormányzat, mind az ország gazdasága számára - derül ki a japán belügy és távközlési minisztérium által szerdán közzétett népszámlálási adatokból.
A foglalkoztatási ráta növelése megoldást jelenthetne a társadalom elöregedése miatt kialakuló munkaerőhiányra, mégis sok vállalatnál nincs a friss diplomások és az idősebbek bevonzására, illetve megtartására irányuló program. A Randstad Workmonitor legújabb felméréséből az is kiderült, hogy a magyar munkavállalók a legborúlátóbbak az elhelyezkedési esélyek javulásával kapcsolatban.
Tegnapi cikkünkben írtunk arról, milyen nyugdíjrendszeri válsággal fenyeget a világon az egyre öregedő társadalom. Az Európai Bizottság adatai szerint az európaiak 2060-ra életük 31-35%-át nyugdíjban fogják tölteni, miközben a fejlett piacokon már most is 40%-ot tesznek ki az életkorral összefüggő kiadások.
GDP-arányosan toronymagasan a magyar kormány fordította gazdaságösztönzésre.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
