Magyarországnál egyetlen ország sem költött többet állami támogatásokra az EU-ban

A legtöbb forrás a zöld- és energiatámogatásra irányult (55,32 milliárd euró), ami az összkiadás mintegy 30%-át jelentette. A második legnagyobb tétel a „komoly gazdasági zavarok orvoslása” volt, amely az állami támogatás negyedét tette ki. Az orosz agresszió negatív hatásainak enyhítésére és a klímasemleges gazdaság felé való átmenet támogatására létrehozott ideiglenes keret (TCTF) intézkedései 39,45 milliárd eurót tettek ki, azaz a teljes kiadás 21%-át.

A koronavírus-járványhoz köthető támogatások súlya drámaian visszaesett, mindössze az EU GDP 0,06%-át tette ki 2023-ban.

Ez jelentős csökkenés a korábbi időszakhoz képest, és azt jelzi, hogy a válságintézkedések fokozatosan kivezetésre kerültek. A 2023-ban felhasznált Covid-támogatások csupán a jóváhagyott keretösszegek 34%-át, míg a teljes TCTF-keret 19%-át tették ki.

Az úgynevezett blokkkivételi szabályozások alkalmazása tovább bővült. Ez egy uniós jogi mechanizmus, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos típusú költségvetési ösztönzőket előzetes brüsszeli jóváhagyás nélkül nyújtsanak (például amelyek nem érik el a de-minimis szintet, vagyis alacsony összegűek és nem fenyegetnek a belsőpiaci verseny torzulásával).

A tagállamok 2023-ban összesen 2825 új intézkedést jelentettek be ezek keretében, amelyek az új állami támogatások 88%-át tették ki.

A blokkkivétel alapján nyújtott támogatások összértéke elérte a 70,53 milliárd eurót, amely az összkiadás 38%-át jelenti. A jelentés külön figyelmet fordít az ipari innovációra, tiszta technológiákra, valamint a környezetvédelmi és energiatámogatásokra.

Magyarország az éllovas

2023-ban Magyarország GDP-arányosan az összes EU-tagállam közül a legtöbb állami támogatást nyújtotta: a támogatások összege elérte a nemzeti GDP 2,91%-át.

Ez messze meghaladja az uniós átlagot, és jóval meghaladja a második helyen álló Horvátország 1,86%-os arányát, illetve az olyan nagyobb tagállamokat is, mint Németország (1,20%) vagy Franciaország (1,29%).

A teljes magyar állami támogatás értéke folyó áron 5,72 milliárd eurót tett ki, ami 2259 milliárd forintnyi összeget jelentett.

Érdekesség, hogy Magyarország a válságtól függetlenül kifizetett állami támogatások listájában is éllovas: 1,11 százaléka ment a GDP-nek így a cégekhez. Ennél csak Dánia (1,25%) és Málta (1,86%) fizetett ki nagyobb összeget a vállalkozásoknak.

A szektoronkénti bontás alapján 2023-ban a magyar állam a legtöbb forrást ipari termelői beruházások fejlesztésére fordította, amely a GDP 0,24%-át jelentette. Ezt követte a regionális fejlesztés (0,21%) és a környezetvédelem, valamint energiamegtakarítás (0,19%). A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vidékfejlesztés szintén jelentős tétel volt 0,12%-kal.

Ezzel szemben a kis- és középvállalkozások – beleértve a kockázati tőkét is – támogatása rendkívül alacsony maradt:

mindössze a GDP 0,009%-át fordította erre a célra a kormány, ami az összes támogatási kiadás kevesebb mint fél százaléka.

Történelmi távlatban vizsgálva is kiemelkedik a 2023-as év támogatási volumene: 2000 óta eltelt időszakban a GDP-hez viszonyított támogatások mértéke ritkán haladta meg a 2%-ot, és jellemzően 1–1,5% között mozgott. Jelentősebb emelkedést először a második Orbán Viktor vezette kormány megalakulásakor, 2010-ben láthattunk (2,05%), majd a 2016–2021 közötti időszakban a támogatások aránya tartósan 2% fölé emelkedett, a Covid-időszak csúcspontján, 2020-ban pedig elérte a 3,18%-ot.

A 2023-as adat tehát nemcsak aktuális uniós összevetésben kiemelkedő, hanem a magyar állami támogatási politika történetében is a harmadik legmagasabb értéknek számít.

Az adatok alapján jól látszik, hogy a magyar kormány nem válságkezelésre, hanem inkább strukturális ágazati és regionális fejlesztésekre koncentrálta a kiadásait. A környezetvédelmi és energiamegtakarítási célok is viszonylag jelentős súlyt kaptak, de ezek mögött elmaradtak a KKV-k, amelyek támogatása marginálisnak tekinthető.

Annak ellenére, hogy Magyarország 2023-ban szokatlanul intenzív állami támogatási politikát folytatott európai viszonylatban, csak tompítani tudta a recessziós hatásokat: ebben az évben a magyar GDP 0,7 százalékot zsugorodott. Ebben főleg a beruházásoknak volt szerepe, ahol a leginkább le kellene csapódnia az állami ösztönzők hatásának a magyar támogatási tortát látva.

A 2023-as évben 8,5 százalékot zuhantak a beruházások, a kép pedig akkor sem szebb, ha azzal számolunk, hogy a támogatások időbeli megvalósítása miatt a növekedésösztönző hatásuk akár 2024-re is átcsúszhatott:

AZ ELMÚLT 30 ÉV LEGNAGYOBB ZUHANÁSA VALÓSULT MEG TAVALY A 13,8 SZÁZALÉKOS VISSZAESÉSSEL.

Bár kézenfekvőnek tűnhet az a magyarázat, hogy a magas nyomású gazdaságpolitika csődjéről árulkodnak ezek az adatok, a magas állami támogatási arány elképzelhető, hogy egy jóval jelentősebb visszaeséstől mentette meg a magyar gazdaságot. Épp az az Európai Bizottság által bevezetett vészhelyzeti állami támogatási rendszer lényege, hogy az elmúlt évek kedvezőtlen környezetében is élénkíthessék gazdaságaikat a tagállamok, így tompítva a recessziós hatásokat.

A magyar állami támogatási struktúra erősen koncentrált néhány kiemelt ágazatra, miközben a gazdaság gerincét jelentő kisvállalkozások háttérbe szorultak a támogatási döntések során. A támogatási arány növekedése a 2020-as évek elejét jellemző trendekbe illeszkedik, de mértéke és szerkezete egyaránt a kormányzat súlypontáthelyezéséről árulkodik, amikor még inkább a kis- és középvállalkozások forráshoz jutása jelent meg, kevésbé a nagyberuházók segítése.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images