Az orosz megtakarítási piacon a második negyedévben tovább folytatódott a kockázatok csökkentése a portfóliókban, a kétszámjegyű betéti kamatoknak miatt a részvények felől a betétek felé súlyoznak át a lakossági és intézményi befektetők. Szakértők szerint nem lehet ezen csodálkozni, a betétek az inflációt meghaladó kamatokat adnak, míg a részvények a magasabb kockázatért nem kárpótolnak - írja az Investment Europe.
A kockázati biztosítással a család eltartója, vagy eltartói relatíve olcsón vásárolhatnak védelmet egy váratlan katasztrófa esetére, amely nem csak hogy a családfő elvesztését jelentené, de rendkívül nehéz pénzügyi helyzet elé is állítaná a családot. A biztosítási összeg meghatározásához több módszert alkalmazhatunk, például az "emberi élet értékének" kiszámítását, ami természetesen nem keverendő össze egy ember valódi értékével, hiszen az pénzben nem kifejezhető.
Amerikában a céldátum alapok nagy népszerűségnek örvendenek a befektetők körében, a nyugdíjas célú megtakarítások magas hányada van ilyen, dinamikusan változó befektetési politikájú befektetési alapokban. A friss statisztikák arra utalnak, hogy jelentős változás indult el a szektorban a válság óta, a befektetők inkább a passzív alapokat keresik, semmint az aktívakat, habár még mindig utóbbi kategóriának van nagyobb súlya a kezelt vagyonon belül. Míg 2006-ban a passzív alapokban a vagyon 15 százaléka volt, jelenleg már a részesedésük 30 százalék - írja a Pensions & Investments.
A Maastricht Egyetem friss tanulmánya szerint a világon a legrosszabbul az amerikai ingatlanalapok hoztak a helyi nyugdíjalapoknak, a külső vagyonkezelők magas díjai és a túlságosan kockázatos befektetések miatt 1990-2009 között az átlagos nettó hozam éves szinten 5,7 százalék volt, miközben Kanadában a nyugdíjalapoknál 7,2 százalékot láthattunk, és az iparági átlag is meghaladta a 7 százalékot - írja a Bloomberg.
A több évre kötött kockázati biztosításoknál az esetek többségében lehetőség nyílik a biztosítás indexálására, vagyis - a káresemény bekövetkezése esetén kifizetendő - biztosítási összeg és a rendszeresen befizetendő biztosítási díj növelésére. A biztosítók többsége indexként a KSH által közölt inflációs rátát ajánlja fel, amellyel megőrizhető a biztosítás értéke.
A világ legnagyobb állami nyugdíjalapja, a japán Government Pension Investment Fund (GPIF) 2012 második negyedévében 26 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el. A rossz teljesítményt a japán jen erősödése, illetve a hazai és a külföldi részvénypiacok leértékelődése okozta. Az alap összességében 1370 milliárd dollárt kezel, nagyon nagy szükségük van a jó befektetési teljesítményre, mivel jelenleg már ott tartunk, hogy a nyugdíj-kifizetések meghaladják az alapba történő befizetéseket - írja a Business Recorder.
Pénteken felkerült a régóta várt jelentés a magánnnyugdíjpénztárak működéséről és gazdálkodásáról, a 106 oldalas anyag szerint azért kellett átalakítani a nyugdíjrendszert, mivel a kötelező nyugdíjpénztári rendszer rendkívül drága, az állam és a társadalom érdekeit mellőző, az államadósságot folyamatosan újratermelő, a nemzetközi térben pedig szinte ismeretlen kísérlet volt. A működési költségek és az elmaradt hozam összességében 850 milliárd forint volt, amelyből akár 400 kilométernyi autópályát is lehetett volna építeni.
Német kormányzati adatok szerint az utóbbi évtizedben jelentősen nőtt a nyugdíjas munkavállalók száma, a maximum havi 500 dollárt kereső részidős alkalmazottak 60 százalékkal többen, összesen 761 ezren vannak. Szakértők szerint az okok között hozható fel elsősorban, hogy az állami nyugdíj túlságosan alacsony a megélhetéshez, azonban sokan egyszerűen csak azért vállalnak munkát, mivel a munkaerőpiacon akarnak maradni - írja a Spiegel International.
A 2012. június végi PSZÁF adatokban már láthatóvá vált az állami pillérbe történő visszalépések hatása, a magánnyugdíjpénztárak taglétszáma 24 ezerrel 75 136 főre csökkent, míg a vagyon 50 milliárd forinttal 187 milliárd forintra. A pénztárak számára nem volt kedvező a befektetési környezet sem, a kötvényeken megszerzett nyereséget mind eltüntették a részvénypiaci esések és a forint erősödése. Pozitív fejlemény viszont, hogy a pénztárak működése már csak minimálisan veszteséges, a tagi adományokra épülő rendszer azonban csak most indult el, és nagy kérdés, hogy több év távlatában hogyan tud majd működőképes maradni.
Az európai biztosítók december 21-ét követően nem különböztethetnek meg férfiakat és nőket, ami több biztosítástípus, többek között a halálesetre szóló életbiztosítás területén is igen komoly változásokat hozhat. A brit biztosítói szövetség becslése szerint a férfiak számára 0-5 százalékkal csökkenhet, a nők számára 14-20 százalékkal emelkedhet összességében a kockázati életbiztosítások díja, az unisex árak miatt a kockázatosabbnak számító (magasabb halandósági valószínűséggel rendelkező) férfiak aránya megnőhet a biztosítók portfóliójában, növelve az átlagos árszintet. A nők jelenleg akár féláron is köthetnek kockázati biztosítást a férfiakhoz képest, így számukra még december 21-e előtt érdemes szerződést kötniük.
Előző cikkünkben a legnagyobb hazai önkéntes nyugdíjpénztárak költségterhelését mutattuk be, a tavalyi statisztikák szerint a legnagyobb különbséget a pénztárak között a vagyonkezelési oldalon találtuk. Mivel hosszabb távon kulcskérdés a pénztártagok szempontjából, hogy milyen hozamot érnek el, úgy döntöttünk, hogy részletesebben is elemezzük a vagyonkezelési tevékenységet, és megpróbáljuk bemutatni, hogy a magasabb vagyonkezelési költség jobb hozamokat eredményez-e hosszabb távon. A gyűjtésünk szerint inkább a fordítottja igaz a szektorra, vagyis a magasabb költségek a hozamokat erodálták. Érdekes jelenség viszont, hogy a hasonló költséggel dolgozó pénztárak között is lényeges eltérések lehetnek a hozamokban, amit csak részben indokol az eltérő befektetési politika.
A több mint 30 százalékkal adózó cafeteria népszerű a cégek körében, mivel alacsonyabb adó mellett lehet vele a munkavállalók teljesítményét honorálni. Léteznek azonban teljesen adó- és járulékmentesen is nyújtható juttatások, például a kockázati életbiztosítás, amely egy előre meghatározott összeget fizet ki a biztosított halála esetén. A kockázati életbiztosítás céges juttatása nem csak a munkavállaló számára jelenthet adómentes jövedelmet, de a cégek adóoptimalizálására is alkalmas.
A magyar magánnyugdíjpénztári rendszer az utóbbi két évben szinte teljesen eltűnt, a nálunk alkalmazott módszer pedig egyre népszerűbb a környező országokban. Lengyelország már 2011 elején döntött a nyugdíjjárulékok átcsatornázásáról, azonban a Reuters beszámolója szerint elképzelhető, hogy még nagyobb érvágásra lesz szükség, ha a lengyel gazdaság növekedése nem talál magára. Szlovákia most érkezett el oda, hogy a kötelező járulékok egy részét magához vonja, szeptembertől az egyéni számlákra 9 százalék helyett csak 4 százalék kerülhet, a különbség pedig az államkasszát fogja gyarapítani.
A német kormány az év elejétől kezdve a nyugdíjkorhatár-emelés eszközéhez nyúlt, a jelenlegi szintekről 2030-ra 67 évre növekszik a nyugdíjkorhatár. Szakértők szerint átmenetileg ez az intézkedés képes a rendszerben lévő feszültségeket kezelni, azonban a jelenlegi demográfiai folyamatok fényében nem kerülhető el az évszázad közepére a 70 éves korhatár sem, ami azt jelenti, hogy 2030 után is folytatni kell a reformot - írja a Die Welt. Szakszervezetek viszont csak akkor tartják ezt az opciót kivitelezhetőnek, ha a munkaerőpiac is képes lesz felszívni az idősebb munkavállalókat, hiszen jelenleg csak minden negyedik 60 éven felülinek van teljes munkaidős állása.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak is közzétették a 2011-es évre vonatkozó éves beszámolóikat, amelyből kiderül, hogy milyen költségeket számítottak fel az intézmények. A Portfolio.hu annak próbált utána járni, hogy mennyibe kerül a pénztártagoknak a tagság, a gyűjtésünk alapján egy átlagos számla fenntartása és a mögöttes vagyon kezelése éves szinten 6200 forint volt. A pénztárak között nagyon nagy eltéréseket lehetett látni, találtunk olyan pénztárat, amely 0,5 százalékos vagyonarányos költséggel működött, miközben volt olyan is, amely 1,3 százalékkal. A legnagyobb különbség a vagyonkezelésben mutatható ki, hiszen egyesek a törvény adta lehetőségeket teljes egészében kihasználják, míg mások jóval kisebb költséggel is meg tudják oldani a vagyonkezelést. A működési oldalon nincsenek nagy különbségek, a friss befizetések 4-6 százalékát kell a pénztártagoknak erre áldozniuk.
A Baring Asset Management friss felmérése szerint a britek közel 44 százaléka szerint, amikor a munkát abbahagyják idős korukban, akkor várhatóan nem a nyugdíjból fognak megélni. Az állami nyugdíj sokak szerint nem lesz elég arra, hogy az életszínvonalukat fenn tudják tartani, ezért más forrásokból próbálják előteremteni a szükséges összegeket. A felmérés azért is tanulságos, mivel minden negyedik ember egyszerűen nem tudja, hogy miből tudja majd a nyugdíjas kori betevőjét előteremteni - írja a Telegraph.
Az európai emberek csak manapság kezdenek azzal szembesülni, hogy mekkora áldozattal is járt a válság, a nulla százalék körüli kamatlábak miatt gyakorlatilag alig tudott valamit hozni a nyugdíjcélú megtakarításuk az utóbbi években, ez pedig azt jelenti, hogy sok millióan nem hagyhatják abba a munkát akkor, amikor szerették volna. Szakértők szerint a válság bebizonyította, hogy tévedés azt gondolni, hogy a nyugdíjalapoknál elhelyezett megtakarításokkal függetleníteni tudjuk magunkat a kormányoktól. A megtakarítók ugyanúgy ki vannak téve a gazdaságpolitikai hatásoknak, hiszen a pénz- és tőkepiacok változásai az egyéni számlákon azonnal látszódnak - írja a Reuters.
A nyugdíjszakértők szerint szükséges lenne a nyugdíjrendszer átgondolása, és a hosszú távú fenntarthatóság irányába tett lépések mihamarabbi meghozatala, azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott kommentár szerint nagyobb rendszerszintű változás nem lesz a közeljövőben. A Világgazdaság szerint a minisztérium válaszaiból az derül ki, hogy a rendszer feltételei maradni fognak a következő két évben, hiszen a szükséges intézkedéseket már meghozták, amelyek a rövid távú problémákat kezelik.
A lakossági öngondoskodás erősítéséhez a végtörlesztés és az árfolyamgát is hozzájárul, az OTP megbízásából készült friss GfK kutatás szerint a megmaradó összegek egy részét vagy egészét az emberek meg akarják takarítani. A felmérés alapján a végtörlesztők 28 százaléka tesz félre a megmaradt pénzéből, míg az árfolyamgátat igénybe vevők esetében ez az arány 43 százalék. Az OTP szakértője szerint üdvözítő, hogy az árfolyamgát miatt előtérbe került az embereknél a hosszú távú pénzügyi tervezés, és a rendszeres megtakarítás.
A nők és férfiak áruk és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférését előíró 2004-es uniós irányelv, az úgynevezett "gender direktíva" alól eddig felmentést kaptak a biztosítók, akik a nemek eltérő kockázatossága miatt, eltérő díjszabást alkalmazhattak például a haláleseti életbiztosítások esetén. Az EU Bírósága azonban tavaly hatályon kívül helyezte ezt a felmentést, így 2012 december 21-től már minden biztosítást azonos díjjal kell értékesíteni nemtől függetlenül. Ez várhatóan a haláleseti kockázati biztosítások esetén jelentős díjnövekedést okoz majd a női ügyfelek, és mérséklődést a férfiak számára.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
