• Megjelenítés

öngondoskodás

Már a 67 éves nyugdíjkorhatár sem elegendő?

A német kormány az év elejétől kezdve a nyugdíjkorhatár-emelés eszközéhez nyúlt, a jelenlegi szintekről 2030-ra 67 évre növekszik a nyugdíjkorhatár. Szakértők szerint átmenetileg ez az intézkedés képes a rendszerben lévő feszültségeket kezelni, azonban a jelenlegi demográfiai folyamatok fényében nem kerülhető el az évszázad közepére a 70 éves korhatár sem, ami azt jelenti, hogy 2030 után is folytatni kell a reformot - írja a Die Welt. Szakszervezetek viszont csak akkor tartják ezt az opciót kivitelezhetőnek, ha a munkaerőpiac is képes lesz felszívni az idősebb munkavállalókat, hiszen jelenleg csak minden negyedik 60 éven felülinek van teljes munkaidős állása.

Drága vagy olcsó a nyugdíjpénztár? - Most kiderül!

Az önkéntes nyugdíjpénztárak is közzétették a 2011-es évre vonatkozó éves beszámolóikat, amelyből kiderül, hogy milyen költségeket számítottak fel az intézmények. A Portfolio.hu annak próbált utána járni, hogy mennyibe kerül a pénztártagoknak a tagság, a gyűjtésünk alapján egy átlagos számla fenntartása és a mögöttes vagyon kezelése éves szinten 6200 forint volt. A pénztárak között nagyon nagy eltéréseket lehetett látni, találtunk olyan pénztárat, amely 0,5 százalékos vagyonarányos költséggel működött, miközben volt olyan is, amely 1,3 százalékkal. A legnagyobb különbség a vagyonkezelésben mutatható ki, hiszen egyesek a törvény adta lehetőségeket teljes egészében kihasználják, míg mások jóval kisebb költséggel is meg tudják oldani a vagyonkezelést. A működési oldalon nincsenek nagy különbségek, a friss befizetések 4-6 százalékát kell a pénztártagoknak erre áldozniuk.

Tévedésben élnek az angolok is, ha a nyugdíjról van szó

A Baring Asset Management friss felmérése szerint a britek közel 44 százaléka szerint, amikor a munkát abbahagyják idős korukban, akkor várhatóan nem a nyugdíjból fognak megélni. Az állami nyugdíj sokak szerint nem lesz elég arra, hogy az életszínvonalukat fenn tudják tartani, ezért más forrásokból próbálják előteremteni a szükséges összegeket. A felmérés azért is tanulságos, mivel minden negyedik ember egyszerűen nem tudja, hogy miből tudja majd a nyugdíjas kori betevőjét előteremteni - írja a Telegraph.

Több millió embernek kell tovább dolgoznia a válság miatt

Az európai emberek csak manapság kezdenek azzal szembesülni, hogy mekkora áldozattal is járt a válság, a nulla százalék körüli kamatlábak miatt gyakorlatilag alig tudott valamit hozni a nyugdíjcélú megtakarításuk az utóbbi években, ez pedig azt jelenti, hogy sok millióan nem hagyhatják abba a munkát akkor, amikor szerették volna. Szakértők szerint a válság bebizonyította, hogy tévedés azt gondolni, hogy a nyugdíjalapoknál elhelyezett megtakarításokkal függetleníteni tudjuk magunkat a kormányoktól. A megtakarítók ugyanúgy ki vannak téve a gazdaságpolitikai hatásoknak, hiszen a pénz- és tőkepiacok változásai az egyéni számlákon azonnal látszódnak - írja a Reuters.

Nem időszerű a nyugdíjreform a minisztérium szerint

A nyugdíjszakértők szerint szükséges lenne a nyugdíjrendszer átgondolása, és a hosszú távú fenntarthatóság irányába tett lépések mihamarabbi meghozatala, azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott kommentár szerint nagyobb rendszerszintű változás nem lesz a közeljövőben. A Világgazdaság szerint a minisztérium válaszaiból az derül ki, hogy a rendszer feltételei maradni fognak a következő két évben, hiszen a szükséges intézkedéseket már meghozták, amelyek a rövid távú problémákat kezelik.

Nő az öngondoskodási hajlandóság az árfolyamgát miatt

A lakossági öngondoskodás erősítéséhez a végtörlesztés és az árfolyamgát is hozzájárul, az OTP megbízásából készült friss GfK kutatás szerint a megmaradó összegek egy részét vagy egészét az emberek meg akarják takarítani. A felmérés alapján a végtörlesztők 28 százaléka tesz félre a megmaradt pénzéből, míg az árfolyamgátat igénybe vevők esetében ez az arány 43 százalék. Az OTP szakértője szerint üdvözítő, hogy az árfolyamgát miatt előtérbe került az embereknél a hosszú távú pénzügyi tervezés, és a rendszeres megtakarítás.

Már csak öt hónapig olcsóbb a kockázati biztosítás a nők számára

A nők és férfiak áruk és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférését előíró 2004-es uniós irányelv, az úgynevezett "gender direktíva" alól eddig felmentést kaptak a biztosítók, akik a nemek eltérő kockázatossága miatt, eltérő díjszabást alkalmazhattak például a haláleseti életbiztosítások esetén. Az EU Bírósága azonban tavaly hatályon kívül helyezte ezt a felmentést, így 2012 december 21-től már minden biztosítást azonos díjjal kell értékesíteni nemtől függetlenül. Ez várhatóan a haláleseti kockázati biztosítások esetén jelentős díjnövekedést okoz majd a női ügyfelek, és mérséklődést a férfiak számára.

A magánnyugdíjpénztárak száma tovább fogyatkozhat

A Stabilitás Pénztárszövetség vezetője szerint az elmúlt hónapok törvénymódosításai mindenképpen kedveztek a magánnyugdíjpénztári tagoknak, viszont még mindig vannak olyan kérdések, amelyek nincsenek megválaszolva, így például a járadékfizetés - írja a Világgazdaság. A szektorban Lehoczky László szerint a konszolidációs folytatódni fog, a működési nehézségek miatt többen is a beolvadás vagy a megszűnés mellett dönthetnek. Az öngondoskodás az elnök szerint felerősödhet, azonban a pénztári szektorban csak akkor érződhet ez, ha a gazdasági környezet és ezzel együtt az emberek jövedelmi helyzete is javul.

Kockázati biztosítás - Védelem a devizahiteles családoknak is

Egyre népszerűbbek hazánkban az úgynevezett kockázati életbiztosítások, amelyek egy előre meghatározott - rendszerint több millió forintos - összeget fizetnek a biztosított halála esetén. Ez védelmet és néhány év stabil megélhetést nyújthat a családnak a családfő (vagy más családtag) halála esetén, sőt akár ebből kifizethetők a felvett hitelek is. Az ára pedig viszonylag alacsony, mivel ha a biztosítás tragikus esemény nélkül zárul, a biztosított nem kap pénzt a biztosítótól.

A spanyol nyugdíjalapok könnyítést kapnának

A nyár elején Spanyolországban informális tárgyalások kezdődtek a kormány, a nyugdíjalapok, szakszervezetek és egyéb iparágak képviselői között, hogy miként változtassák meg a nyugdíjalapok szabályozási környezetét. Az IPE szerint az első lépés az lehet, hogy a rendkívüli piaci helyzetre való tekintettel megengedik a nyugdíjalapoknak, hogy az államkötvény portfóliójuk egy részét ne az aktuális piaci helyzetnek megfelelően értékeljék be - írja az Investment & Pensions. Mindezt azért teszik, hogy a nyugdíjalapok fenntarthassák a magas spanyol kötvénykitettségüket, ami az iparág képviselői szerint nagy kockázatot hordoz magában.

Új felügyelőbizottsági tagok a CIG Pannóniánál

A CIG Pannónia értesítése szerint, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyezte a 2012. április 19-ei közgyűlésen megválasztott új felügyelőbizottsági tagok kinevezését.

A PSZÁF pert nyert az ING nyugdíjpénztárral szemben

A PSZÁF jogerősen pert nyert az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárral szemben a pénztártagoktól korábban jogsértően elvont vagyonkezelési többletköltségek ügyében. A pénztárnak összességében több milliárd forintot kell visszafizetnie volt és jelenlegi tagjainak.

Meglepetés érhet sok pénztártagot - Odalett a reálhozam

A magánnyugdíjpénztáraknak 2012. június 12-éig kellett a reálhozamokat és a tagdíj-kiegészítéseket kifizetniük, a pénztártagok erről a közelmúltban értesülhettek, sokan viszont meglepődve tapasztalhatták, hogy a pénztár semmit sem utalt számukra. A Portfolio.hu több ilyen esettel is találkozott, ennek kapcsán úgy döntöttünk, hogy megnézzük, mi állhat a háttérben. Számításaink szerint alapvetően a kedvezőtlen befektetési környezet és a rossz időzítés okolható a reálhozamok elmaradásáért, a többség ugyanis abban a növekedési portfólióban van, ahol a részvényarány legalább 40 százalék. Tavaly a tagok 80 százaléka kapott kisebb-nagyobb reálhozamot, most viszont úgy látszik, hogy csak a tagok fele, vagy még annál is kevesebben örülhetnek a plusz forintoknak.

Az amerikaiak is inkább a vagyonkezelők döntésében bíznak

Amerikában nagyon nagy népszerűségnek örvendenek a nyugdíj-előtakarékossági számlák, a fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező emberek viszont ott is igénylik a professzionális segítséget, és inkább kiadják a kezükből a saját befektetési döntés lehetőségét. A Vanguard alapkezelő kutatása szerint már a számlatulajdonosok harmada fektet olyan vegyes alapokba, amelyek aktívan kezelt portfóliót tesznek elérhetővé, miközben 2005-ben mindössze 9 százalék vette igénybe ezeket a termékeket - írja a Pensions & Investments.

A félreárazás a nyugdíjalapokat is megtéveszti

A rugalmatlan szabályozás miatt számos nyugdíjalap arra van kényszerítve, hogy biztonságos menedékbe meneküljön, annak ellenére, hogy hosszabb távon a kockázatos befektetések előnye bizonyított. Több észak-európai ország az európai adósságválság, és a historikus mélységbe csökkenő hozamok miatt úgy döntött, hogy engedményeket tesz, a lazább szabályozást az indokolja, hogy sokak szerint a periféria országok gondjai súlyos félreárazást okoztak a kötvénypiacokon. Az OECD szerint üdvözlendőek ezek a lépések, hiszen hosszabb távon mindenképpen van relevanciája a részvény- és alternatív befektetéseknek - írja a Reuters.

A magyarok pesszimisták, ha a nyugdíjról van szó

A magyarokat egyre erősebben foglalkoztatják a nyugdíjas évekkel összefüggő problémák, ezzel együtt pedig nő azoknak az aránya is, akik terveznek nyugdíj célú megtakarításokat. Ennek ellenére azonban a magyarokra nem jellemző az előtakarékosság, kevesen tesznek félre célzottan a nyugdíjas korra. Pontosan azért, mert az állami nyugdíjrendszerek a jövőben kevesebb nyugdíjat tudnak csak biztosítani, elengedhetetlen a nyugdíjcélú megtakarítások növekedése - derül ki az AEGON megbízásából végzett, kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból.

Duplázódott a nyugdíjas dolgozók száma Angliában

Az angol nemzeti statisztikai hivatal friss adatai szerint Angliában az utóbbi 20 évben a kétszeresére nőtt azoknak az embereknek a száma, akik a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgoznak. Miközben 1993-ban még csak 753 ezer ember dolgozott nyugdíjasként, addig 2011-ben ez a szám már 1,4 millióra emelkedett, a legnagyobb növekedést a statisztikusok 2000 és 2010 között regisztrálták. A foglalkoztatási ráta utóbbi csoportban 7,6 százalékról 12 százalékra emelkedett, azonban ez az emelkedés jóval mérsékeltebb volt, mint a 65 éven felüli korosztály arányának növekedése a teljes lakossághoz képest - írja a Professional Pensions.

OECD: fájdalmas és népszerűtlen lépésekre van szükség

Az OECD minden évben elkészíti a nyugdíjrendszerekről szóló elemzését, amelyben a szakértőik ajánlásokat is megfogalmaznak. A 2012-es kiadvány tegnap jelent meg, ennek legfőbb következtetése, hogy a kormányoknak a jövőben fokozatosan emelniük kell a kötelező nyugdíjkorhatárt, hiszen a várható élettartam is emelkedik, az állami nyugdíjrendszereket pedig így lehet fenntartható módon kiegyensúlyozni. A kormányoknak a korhatáremelés azért is elemi érdeke az ehhez hasonló reform értékű lépések megtétele, mivel a bizonytalan gazdasági környezetben ezzel támogatni tudják a fiskális konszolidációt, és a növekedést.

A Dimenzió beolvad a Budapest nyugdíjpénztárba

Tegnap rendkívüli közgyűlésen a Budapest magánnyugdíjpénztár tagsága is úgy döntött, hogy egyesülni kíván a Dimenzió nyugdíjpénztárral, a beolvadással előbbi pénztár 2600 fővel tudja a tagságát növelni. A döntés mérethatékonyság szempontjából is fontos tényező, annak ellenére, hogy a pénztárban lévő tartalékok még tagi hozzájárulás nélkül is több évre fedezik a működést.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility