öngondoskodás

Ragadós lehet a magyar példa

A lengyel kormánynak egy hónapja van dönteni a nyugdíjreformról, a tegnap nyilvánosságra kerülő javaslatcsomag szerint 3 opció közül választhatnak a politikusok. Elemzők szerint a tőkefedezeti pillér háttérbe szorítása a részvénypiac számára kedvezőtlen, a drasztikusan lecsökkenő államadósság miatt a kötvénypiacon olyan drámai hatással nem kell számolni. Az elemzők is megosztottak abban, hogy melyik opció lehet a végső befutó, míg a Nomura egy vegyes megoldást tart kivitelezhetőnek, addig az Erste Group szerint a kormány a legnagyobb károkkal járó, akár a teljes nyugdíjalap szektor eltűnését jelentő opciót fogja választani. Érdekesség, hogy az opciók között sok hasonlóságot lehet találni a magyar esettel, például nagy az esély arra, hogy megnyissák a visszalépés lehetőségét.

Az Aranykor is bezárja magánpénztári ágát

A Pannónia után az Aranykor is úgy döntött, hogy a magánnyugdíjpénztári ágát végelszámolással megszünteti, utóbbi esetében az eljárás szeptember 1-től indul. Tavaly a legjobban teljesítő pénztárak között volt az Aranykor, a működés fenntarthatóságának ellehetetlenülése miatt viszont sok választása nem maradt a pénztárnak. A tagokat levélben értesítik, innentől számítja 30 napja van a tagoknak, hogy eldöntsék, átlépnek egy másik pénztárba, vagy az államhoz térnek vissza - írja a Népszabadság.

A nyugdíj-átalakítások miatt ütik a lengyel tőzsdét

Hosszú egyeztetési periódust követően ma nyilvánossá vált, hogy miként is akarják Lengyelországban a nyugdíjrendszert átalakítani. A kormánynak szüksége van extra bevételekre, a gyengén teljesítő nyugdíjalapok fenntartása nagyon komoly összegbe kerül, ezért is merült fel a rendszer átalakítása. Sokan attól tartottak, hogy akár a magyarhoz hasonló államosításra is sor kerülhet, azonban a megjelent anyag szerint erre nem kell számítani, viszont a rendszer méretét kisebbre akarják venni. A tőzsde hevesen reagált, a régiós alulteljesítés pedig egyértelműen arra utal, hogy a befektetők tartanak az intézményi oldal visszaszorulása miatt - írja a Reuters.

Maradt még esély, hogy az extra adó alól mentesüljünk

A kamatjövedelmekre hónapokon belül bevezetendő extra teher tartja lázban az országot bő egy hete, a mai napon egy olyan módosító indítvány jelent meg, amely világossá teszi, hogy mire kell és mire nem a 6%-os ehót megfizetni. Az extra teher alól a forintos kötvények mellett a befektetési alapok is mentesülnek, ha azok mögött legalább 80%-ban forint kötvény van. Kiderült, hogy a tartós befektetési szerződéseknél is kell ehót fizetni, ha a megnyitást követően 3 éven belül a megtakarításunkat feltörjük. Bár egy kiskapu még nyitva maradt, aki 2013. augusztus 1-ig nyit TBSZ-t, az eho fizetési kötelezettség alól teljes egészében mentesül, még akkor is, ha 3 éven belül szünteti meg a számlát.

Eladási hullám söpörhet végig a német kötvénypiacon

Egyre hevesebben támadják az intézményi befektetők az EU-ban várhatóan bevezetendő pénzügyi tranzakciós adót, az egyik nagyobb dán nyugdíjalap kijelentette, hogy a német kötvényeit kisöpörheti és más biztonságos menedéket keres magának. Az ellenálló országok szerint az adó nem éri el a célját, és végső soron az átlagembereket sarcolják meg a kormányok. A 36 milliárd dolláros német kötvényportfóliót birtokló ATP dán nyugdíjalap szerint az adó miatt a nyugdíjasok több százmillió dolláros hozamtól eshetnek el. Véleményük szerint már több nagyobb intézmény alternatívákon gondolkozik, ha jelenlegi formájában valósulna meg a javaslat - írja a Bloomberg.

Eltűnik a nyereség-veszteség szembeállításának lehetősége

A kamatjövedelmekre augusztus 1-jétől kivetett új teher (6%-os eho) azt a következményt is magával hozza, hogy a jövedelmeket már nem lehet az ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében leadózni. Ehhez viszont az a negatív következmény is társul, hogy a kötvényeken és befektetési jegyeken realizált nyereség és veszteség nem állítható a jövőben egymással szembe, pedig korábban ilyen formában csökkenteni lehetett az adófizetési kötelezettséget.

Így úszhatjuk meg az adóemelést

A kamatjövedelmekre a kormány a kamatadón felül 6%-os egészségügyi hozzájárulást is ki akar vetni, ennek kapcsán a Portfolio.hu megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy mi lesz a tartós befektetési számlákon vagy éppen a nyugdíj-előtakarékossági számlákon tárolt összegekkel. Az állásfoglalás szerint a számlákról felvett jövedelem nem minősül olyan jövedelemnek, amelyre vonatkoznak az extra teher, bár az még mindig talány, hogy ha egy TBSZ-t a nyitást követő 3. év előtt szünteti meg az ügyfél, akkor arra fizetni kell-e ehót. A törvény szövegéből úgy látszik, hogy igen, viszont csak akkor mondhatunk biztosat, ha az NGM erre adott válasza is megérkezik.

Tovább csökkenhet a magánnyugdíjpénztárak száma

A 2013-as évet a hivatalos statisztikák szerint még 7 aktív magánnyugdíjpénztár kezdte meg, az utóbbi hetekben nyilvánosságra került információk szerint további konszolidáció várható a szektorban. A Pannónia még június elején jelentette be, hogy várhatóan július 1-től megkezdik a magán ágazat végelszámolását, míg június 25-én az Aranykor dönt a végelszámolás vagy a magán ágazat kiválásáról. Az ok, hogy nincs elegendő bevétele a pénztáraknak, a tagok pedig alig fizetnek működési célú adományt. A jelenlegi jogszabályi környezetben pedig csak ez az egyetlen mód a hosszú távú fennmaradásra, a tartalékok ugyanis egy idő után elfogynak.

Rekord magasságban a céldátum alapok vagyona

Éves szinten 20%-kal nőtt a céldátum alapokban kezelt vagyon Amerikában, a BrightScope adatai szerint már 503 milliárd dollár volt a kinti 401(k) számlákon. A növekedésben nagy szerepe volt a jó részvénypiaci teljesítményeknek, azonban a tőkebeáramlást táplálta, hogy a költségek csökkentek, valamint egyre több vállalat veszi be a potenciális eszközök közé a céldátum alapokat. A piaci tendenciák azt mutatják, hogy egyre több alapkezelő nyitja meg az alapjait és hajlandóak a riválisok alapjait is vásárolni saját alapjaikba. Ezt meghaladóan a konszolidáció is folytatódott a piacon, a második körös intézmények közül 2 is kiesett, így már csak 48 szolgáltató van a piacon - írja a Reuters.

Új elektronikus platform a befektetési jegyeknek

Kedvező megtakarítási környezetben debütált a befektetési jegyek forgalmazását és elszámolását teljes egészében lefedő - a KELER által fejlesztett - automatizált elektronikus rendszer. Az alacsony betéti kamatok miatt ugyanis sokan keresnek új helyet a pénzüknek, ami áprilisban 106 milliárd forintos szintre tornázta fel a befektetési jegyvásárlást. A kisbefektetői kereslet növekedésével párhuzamosan gyorsan szaporodnak a kisösszegű tranzakciók is, ezért megnőtt a jelentősége a nagyfokú biztonságot garantáló automatizált rendszernek - áll a KELER közleményében.

Extra hozam kockázat nélkül

A hozam és a kockázat a befektetések világában általában kéz a kézben járnak. Extra hozamok általában csak magasabb kockázatviselési hajlandósághoz társulnak, míg a kockázatkerülő befektető érje be a banki vagy állampapír kamatokkal.

Pályázatot írnak ki az egyéni nyugdíjszámlák kialakítására

Néhány hónappal ezelőtt biztossá vált, lesz egyéni nyugdíjszámla, viszont első körben csak a 2012-őt követő egyéni nyugdíjjárulék-befizetések lesznek feltüntetve. Egy ma megjelent pályázati anyag szerint a kormány részben EU-s támogatásból 1,3 milliárd forintos forrást szán az egyéni számlás rendszer kialakítására. A tervek szerint, ha a projekt befejeződik, akkor mindenki könnyedén lekérdezheti a saját számlájának adatait. Végső soron egy olyan rendszert akarnak kiépíteni, amely visszamenőlegesen is képes a befizetéseket megjeleníteni. Ez viszont nem megy egyik napról a másikra, 2014 végéig várhatóan az 1955-1959 között született korosztály adatait tudják teljes egészében feldolgozni.

Kizárt, hogy államosítsák a nyugdíjvagyont a lengyeleknél

Már a lengyel miniszterelnök asztalán van a nyugdíjreformról szóló jelentés, jövő héten a várakozások szerint ezt nyilvánosságra is hozzák. A kormányfő egy helyi tévének nyilatkozott, mint elmondta, nincs a nyugdíjalapok ellen, viszont a konstrukció nem tökéletes és változtatásokra van szükség. Utalt arra, hogy az önkéntességet bevezetnénk, vagyis a tagok maguk dönthetnék el, hogy miként takarékoskodnak öregkorukra. Donald Tusk viszont azt is elmondta, hogy kizárt a nyugdíjalapok államosítása - írja a Reuters.

Nagy lépés előtt a japán állami nyugdíjalap

A válság kirobbanása és a 2011-es földrengés után sem változtatta meg a portfólióját japán legnagyobb állami nyugdíjalapja, most viszont úgy döntöttek, hogy a helyi kötvényportfóliót csökkentik (67%-ról 60%-ra), a részvénykitettséget viszont megemelik, főleg a külföldi papírok súlyát (9%-ról 12%-ra). Természetesen a célértékektől időlegesen az alap eltérhet, az 1160 milliárd dolláros vagyont kezelő alapnál viszont egy 1%-os portfólió átrendeződés is óriási hatásokkal járhat a piacon. Szakértők szerint azonban nem kell heves piaci reakciótól tartani, ugyanis 2014 elejétől indulhat el az átrendeződés. A legtöbben a helyi kötvénypiacot féltik, azonban a jegybank kötvényvásárlási programja és a magas hazai befektetői bázis felszívhatja a kínálatot. Az állami nyugdíjalapnak pedig nem feltétlenül kell eladnia nagyobb tételeket, hiszen az év első részében rosszul teljesítettek a kötvények - írja a Bloomberg.

Kiderült, melyek a legjobb pénztárak

A magyar piacon az öngondoskodás legfőbb bástyájának az önkéntes pénztárak számítanak, az emberek számára több adat is nyilvános (például a költségek és a hozamok), azonban szakértő segítségének hiányában ebből önmagában nem lehet egy pénztárat értékelni, és a riválisokkal összehasonlítani. Ezt a tarthatatlan helyzetet orvosolta a Matits Ágnes nyugdíjszakértő által elkészített értékelési rendszer, amelyet felhasználva a Portfolio.hu egy külön aloldalt hozott létre. Összességében azt mondhatjuk, hogy nagyon vegyes a kép, óriási különbségek is lehetnek a pénztárak között a 2012-es helyzet szerint. A végső cél, az időskori jövedelembiztonság elérése érdekében korántsem mindegy, hogy melyik pénztárban vagyunk, ezért is lenne nagyon fontos, hogy az emberek tájékozódjanak a pénztárak teljesítménye felől. Mindehhez most már van egy új eszköz.

Nyugdíj: irreálisan sokat várnak el a magyarok

A leendő nyugdíjasok elvárásai igen nagyok a járandóságukkal kapcsolatban, hiszen átlagosan a jelenlegi jövedelmük közel háromnegyedével lennének elégedettek időskorukban - állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az Aegon megbízásából. Ezzel együtt a felnőtt lakosság igen bizonytalan a nyugdíjkilátásait illetően.

Pozsonyban vonja össze erőit a CIB tulajdonosa

Az Intesa Sanpaolo csoport - amelynek tagja a CIB Bank is - a kelet-európai alapkezelési üzletágait konszolidálja, és egy új vagyonkezelési központot hoz létre Poszonyban - áll a ma közzétett anyagban. Az alapkezelési üzletág megerősítése céljából jutott a bank erre a döntésre, a régiós vagyonkezelési tevékenység irányítását a helyi alapkezelő veszi át, amely a magyar és a horvát cégek tevékenységét is összefogja. Az egyelőre még kérdéses, hogy mindez milyen hatással lesz a CIB Alapkezelőre.

K&H: történelmi pillanat a megtakarítási piacon

A világgazdaság a kilábalás útjára lépett, az utóbbi időben igaz a gazdasági adatok kevésbé voltak fényesek, a részvénypiacok emelkedése viszont azt jelzi, hogy a befektetők hisznek a jegybankoknak. Az értékeltséget illetően a K&H Alapkezelőnél úgy vélekednek, hogy rövid távon érdemes lehet a beszállással kivárni, lesznek még jobb beszállási szintek is, viszont hosszabb távon gondolkozva megéri részvényeket venni. A magyar piacra kitérve a mai sajtóeseményen azt mondták el, hogy itthon stagnálás vagy enyhe mínusz lehet a GDP alakulását illetően 2013-ban, a jegybanki kamatcsökkentés néhány hónapon belül 4%-on állhat meg. A kamatcsökkentési periódus a befektetési alapok piacán komoly állománynövekedést idézett elő, a K&H esetében a védett/vegyes alapok iránt volt a legnagyobb a kereslet, amely a felmérések szerint a jövőben is népszerű lesz a bank ügyfelei körében.

23 milliárd forintot hoztak össze az önkéntes nyugdíjpénztárak

Látványos eredményt produkáltak az önkéntes nyugdíjpénztárak az első negyedévben: a Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes kasszák 866 milliárd forintra növelték összvagyonukat, ami 14 százalékos bővülést jelent a múlt év első negyedévéhez képest. Az egy tagra jutó átlagos vagyon ezt meghaladó mértékben, 16 százalékkal emelkedett. Az egészségpénztárak szintén jól szerepeltek, összvagyonuk 5 százalékkal 42,8 milliárdra nőtt éves szinten - áll a szövetség sajtóközleményében.

Tőzsdei nyílt nap - lehetőségek a világpiacokon

Szeretne részese lenni a tőzsdei és forex piacok pezsgő világának? Elege van a csökkenő banki kamatokból, de nem tudja, hol keresse a magasabb hozamokat? Szeretné pénzügyeit tudatosabban kezelni, és kiválasztani az Önnek leginkább megfelelő szolgáltatásokat? Ha a válasz igen, díjmentes rendezvényünk pont Önnek szól.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.