• Megjelenítés

öngondoskodás

Túl nagy kockázatot vállal a világ vezető nyugdíjalapja

Az 1250 milliárd dolláros vagyont kezelő japán állami nyugdíjalap már hónapokkal ezelőtt döntött a portfólió-átlakatásról, szakértők szerint azonban ez nem elégséges. Az alap tanácsadói szerint nem szabadna a portfólió 60%-át helyi kötvényekbe fektetni, sokkal inkább diverzifikált portfólióra van szükség, amelynek része kell hogy legyen egy nagyobb alternatív befektetésekből álló portfólió is. A szakértők a javaslataikat végső formában novemberben adják át az egészségügyi minisztériumnak, pozitív döntés esetén hamarosan meg is indulhat a nagyobb átstrukturálás.

Megcsappant a babakötvény iránti érdeklődés

A start számlák nyitása az utóbbi időszakban visszaesett, a kincstár információi szerint tavaly október és 2013 szeptember vége között 10 000 új számlát nyitottak a szülők, miközben egy évvel korábban ennek a négyszeresét láthattuk. Vélhetően az aktivitás visszaesése arra is visszavezethető, hogy a kincstár kevésbé tud az ügyfelekhez eljutni, pedig ebben az évben mobil értékesítési-pontokat is felállítottak. A kincstárnál jelenleg közel 15 ezer számlát tartanak nyilván, amelyen 2,4 milliárd forintos vagyon van készpénzben és állampapírban. A Világgazdaság cikke szerint hamarosan egy új értékpapírt is elindít a kincstár, amely 19 éves futamidejű lesz és inflációhoz kötött, így az ügyfeleknek nem kell majd az állampapír lejáratokkal foglalkozniuk.

Elhibázott döntés volt a gazdagokat kipécézni

Az európai alapkezelési piac vagyon alapján új csúcsra tudott emelkedni 2012-ben, a statisztikák azonban arról tanúskodnak, hogy a vagyon többsége intézményi ügyfeleknél van, a lakossági befektetői bázis az utóbbi években drámai mértékben csökkent. Egy friss tanulmány szerint a legfőbb hiba az volt, hogy az alapkezelők a lakosság legvagyonosabb 10%-át célozták meg, miközben az átlagos befektetők kevésbé voltak fókuszban. A kitörési lehetőség adott, per pillanat csak minden 10. háztartásnak van Európában befektetési alapja, miközben Amerikában szinte minden második háztartásnak. A javaslatok szerint a szektornak meg kell újulnia, az átlagos befektetők felé érdemes nyitni: egyszerűbb kommunikációval, olcsóbb alapokkal, erősebb ügyfél edukációval és komplexebb vagyonkezelési megoldásokkal.

Micsoda különbség - Nem osztogatják ingyen a lakosság kedvenceit

A PSZÁF minden évben közzéteszi a hazai befektetési alapok költségterhelését, a 2012-es adatok szerint éves szinten az alapok átlagos TER-mutatója 1,81%-ról 1,66%-ra csökkent. Mindez azt jelenti, hogy átlagosan ekkora hozamról kellett a befektetőknek lemondaniuk a vagyonuk professzionális kezelése cserébe. Szinte minden alapkategóriánál csökkent a költségterhelés, viszont az adatokat jobban megvizsgálva óriási különbségekre derült fény. A legkisebb költségterhelés alig szakadt el a 0%-tól, míg a legdrágább alapért 16%-ot kellett fizetni, vagyis ennyivel kisebb hozam volt elérhető. A PSZÁF gyűjtése is azt bizonyítja, hogy az alapok kiválasztásakor nagy figyelmet kell szentelni a költségeknek, különösen most, amikor a jegybanki alapkamat 3,6%.

Újratárgyalnák a szerződéseket a nyugdíjalapok

A nyugdíjalapok első körben a költségcsökkentést a vagyonkezelői szerződések felülvizsgálatával tudták elérni, aztán áthelyeződött a hangsúly a letétkezelési oldalra. Több nagyobb szereplő is lecserélte a letétkezelőjét, csak azért, hogy a számla olcsóbb legyen. Szakértők szerint viszont ma már nagyon nehéz a szolgáltatók helyzete, például azért, mert a tradicionális eszközosztályok mellett ma már az alternatív eszközosztályok felé fordultak el a nyugdíjalapok, miközben a letétkezelők díjstruktúrája is nehezebben átlátható, a kisebb intézményi befektetők tárgyalási pozíciója pedig gyengébb - írja a Pensions & Investmens.

Befagyaszthatják a nyugdíjalapokat Detroitban

Detroit hónapok óta hivatalosan is csődben van, egyelőre folyik a károk felmérése és a válság élére állított válságmenedzser azt próbálja elérni, hogy rendezze a helyzetet. Az óriási adósság terhe alatt nyüglődő város egyik nagy problémája a súlyosan deficites állami nyugdíjprogram. Az indulatokat a napokban az a javaslat korbácsolta fel, miszerint az év végétől a két legnagyobb állami nyugdíjalapot befagyasztanák, ami azt jelenti, hogy több pénzt nem utalna az állam a tagok számlájára, vagyis a nyugdíj-várományok is csökkennének. A szakszervezetek és a nyugdíjalapok vezetői szerint elfogadhatatlan ez a javaslat, mivel a csődtárgyalások még nem zárultak le és egyébként is alkotmányos védelmet élveznek a nyugdíjak - írja a Pensions & Investments.

Biztosítóhoz kerül át a Dexia alapkezelője

Hosszú huzavona után elkelt a Dexia Asset Management, míg nyáron úgy állt, hogy egy hongkongi vagyonkezelő, a GCS Capital viheti el a céget, most kiderült, hogy a világ egyik legnagyobb biztosítójának az alapkezelője (New York Life Investments) adja meg a 380 millió eurós vételárat. Az akvizícióval az alapkezelő kezelt vagyona 288 milliárd euróról 356 milliárd euróra emelkedik, a vásárlás mellett egyik fő tényező az volt, hogy a Dexia alapok a kihívásokkal teli környezetben is jól teljesítettek. De az sem lebecsülendő, hogy a Dexiával jelentős piacot tud szerezni az amerikai vásárló - írja az European Pensions.

Részvényekben van a profik bizodalma

A főbb kockázati tényezők (szíriai konfliktus, Fed kötvényvásárlás) enyhülésével összhangban szeptemberben általános emelkedés bontakozott ki a részvénypiacokon, ami az alapkezelők kedvét is meghozta, hogy a portfólió-ajánlókban az eszközosztály súlyát megemeljék. A régió továbbra is gyakorlatilag feketelistán van, a fejlett és feltörekvő piacok viszont népszerűek voltak az intézményi befektetők körében. Az egyre csökkenő alapkamat-környezetben a pénzpiaci eszközök arányát erőteljesen visszavágták az alapkezelők, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb fölös pénz marad, amit ki lehetne helyezni. Többen az alternatív eszközöknek szavaztak bizalmat, a leginkább keresett az eszközosztályon belül az abszolút hozamú stratégia volt.

Fordulópont az alapkezelési piacon

A magyar megtakarítási piacon magas részesedéssel bírnak a befektetési alapok, ha megnézzük, akkor nemzetközi szinten is magasnak számít a befektetési alap penetráció. Az alapokban kezelt vagyon többsége konzervatív befektetési politika mellett van befektetve, viszont elindult egy váltás a piacon a kamatcsökkentések hatására. Jelenleg egy nagyon érdekes szituáció alakult ki, a visszatekintő hozamok csökkenésével már nehezen adhatók el a pénzpiaci alapok, a befektetők pedig alternatívákat keresnek. Az alapszektor legnagyobb kihívása az, hogy a historikusan alacsony kamatkörnyezetben vonzó alternatívát nyújtson, ezt a termék-innovációval lehet például biztosítani - hangzott el egy mai budapesti sajtótájékoztatón.

Egyre gyorsabban öregszik a társadalmunk

Az év első hónapjában nyugdíjat és egyéb járandóságot 2,9 millió fő kapott Magyarországon, az ellátottak a népesség 29%-át tették ki. Igaz számuk az egy évvel korábbi helyzethez képest 1,7%-kal csökkent, azonban a folyósított összeg együttesen 6,1%-kal nőtt - derül ki a KSH által közzétett tanulmányból. A januári emelést követően az átlagnyugdíj 100 533 forint volt, éves szinten az emelkedés 8%-os volt, a legnagyobb összeget a budapestiek kapják, ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács-Kiskun megyékben az átlagos összeg nem érte el a 90 ezer forintot. A statisztikákból kiderült, hogy az EU-átlagához képest GDP arányosan kevesebbet költünk nyugdíjakra, azonban komoly problémát jelent, hogy a magyar társadalom nagyon gyorsan öregszik.

A betétekből ide menekül a lakosság

Augusztusban 91,1 milliárd forinttal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon nagysága, a növekedésből 70,8 milliárd forintot tett ki a tőkebeáramlás. A statisztikák azt mutatják, hogy hónapról-hónapra nő a népszerűsége az alapoknak, ami érthető is az alacsony betéti kamatokat látva. Az alapszektoron belül tartósnak bizonyul a szerkezetváltás, a pénzpiaci- és tőkevédett alapok kárára a kötvény-, az abszolút hozamú- és a vegyes alapok erősödnek meg. Kétségtelenül 2013 slágertermékei az alapok, tavaly év vége óta az alapszektorba 794 milliárd forint érkezett, miközben a befektetéseken elért hozam alig 100 milliárd forintot tett ki.

A nyugdíjvagyon államosítása megrengetheti a tőzsdét?

Egy hete döntött a lengyel kormány a nyugdíjrendszer átalakításáról, a teljes államosítás igaz elmaradt, azonban drámai változásokra lehet felkészülni a következő hónapokban a tőkefedezeti pillérben. A nyugdíjváltoztatások kapcsán alapkezelőket kérdeztünk meg, hogy mi várható a lengyel- és a régiós részvénypiacokon. A szakértők szerint a fekete leves jövőre jöhet, nagyon sok függ attól, hogy hányan maradnak a visszalépések után a rendszerben és hogy a befektetéseket illetően milyen részletszabályokat határoznak meg. A lengyel tőzsde várhatóan alulteljesítő lesz a következő években, a nyugdíjalapok kereslete hatására kialakult értékeltségi prémium eltűnhet, ami a közepes és kis kapitalizációjú cégeknek fájhat a leginkább. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy Varsó régiós szerepe meggyengülne, ahogy azt sem, hogy a magyar piac profitálni tudna a kialakult helyzetből.

Magyar módi a lengyeleknél - Mi lesz ebből?

Drasztikus lépésekkel szerezte meg a lengyel kormány is a nyugdíjpénztáraknál lévő nyugdíjvagyon egy részét. A piac mérete miatt azonban komolyabb problémák is kerekedhetnek az átgondolatlan lépésből. Zavarokat szenvedhet el a kötvény- és a részvénypiac is, az utóbbi esetében akár öngerjesztő folyamat is bekövetkezhet. Az egybeesések miatt sokan a magyarországi nyugdíjpénztári rendszer átalakításához hasonlítják a folyamatot, azonban vannak alapvető különbségek.

Államosítják a nyugdíjvagyont Lengyelországban

Radikális intézkedést hajtott végre a lengyel kormány, a nyugdíjreform folytatásáról a nyáron döntöttek, azonban az elérhető javaslatok közül a piac számára leginkább negatív opciót választotta a kormány. A nyugdíjalapok kötvényállományát egy az egyben átveszi az állam, amit államadósság-csökkentésre fordíthat, ezt meghaladóan megnyitják a visszalépés lehetőségét is az állami pillérbe - írja a Reuters. Ilyen formában a magyarhoz nagyon hasonló átalakítás várható a tőkefedezeti pillérben, és a következmények sem lesznek kevésbé drasztikusak.

Veszteségbe futottak bele az önkéntes pénztárak

A PSZÁF friss adatai alapján tovább csökkent az önkéntes pénztárak taglétszáma, jelenleg 1,2 millió tagnál tartunk, míg 2007 végén ennél 200 ezerrel többet mutatott a számláló. A szolgáltatásban részesülők és kilépők magas száma miatt nem is lehet sok jóra számítani, ilyen formában a pénztárak működése is tartósan veszteséges lehet. A befektetési oldalon a második negyedév nem sikerült túl jóra, a 2,4 milliárd forintos veszteség a 936 milliárd forintos összesített vagyonhoz képest elenyésző mértékű. A mögöttes piacok kedvezőtlenül alakultak, a kötvény- és részvénypiacokon sem lehetett menedéket találni.

Kivárásra játszanak a profik

A Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők többsége nem változtatott augusztusban a portfólió-ajánlóján, ami nem is lehet csoda, mert az utóbbi hónapokban a peremfeltételek megváltozása miatt nagyobb átsúlyozásokra került sor. Az alapkezelők bíznak a részvénypiacban, amit jól mutat az eszközosztály 36%-os súlya. A legkevésbé a kötvénypiacon látnak lehetőséget a profik, itt mindössze 17%-os súlyt határoztak meg az alapkezelők. A magyar kötvény- és részvénypiac továbbra sem népszerű az intézményi befektetőknél, inkább nemzetközi oldalon látnak lehetőséget az alapkezelők, ezt jól mutatja a nemzetközi kötvénykitettség és a régiós részvénykitettség súlyának emelkedése. Lényeges szempont, hogy viszonylag nagy pénzpiaci kitettséget tartanak az alapkezelők, vagyis ha tisztul a kép, akkor lesz muníció egy-egy ötlet megjátszására.

Dől a lé az év slágertermékébe

A befektetéseken elért veszteségek miatt átmeneti megálló volt megfigyelhető júniusban a befektetési alapok piacán, júliusra azonban minden fronton javulás következett be, így új csúcsra emelkedett a kezelt vagyon. Az eszközérték 74,3 milliárd forinttal emelkedett havi szinten, ebből a tőkebeáramlás 61,9 milliárd forintot tett ki. Vélhetően a lakossági vásárlásokat megtámogatta, hogy a hónap során rekord mértékben nyitottak tbsz-eket az ügyfelek, ezeken a számlákon pedig a legnagyobb mértékben befektetési jegyeket vásárolnak. Ezzel együtt is látni kell, hogy már nem érkezik akkora pénz az alapokba, mint az év első 5 hónapjában, a visszatekintő hozamok esésével összhangban az alapok előnye is gyorsan fogy a rivális megtakarítási termékkel szemben.

Mintegy negyedmilliárd forint került vissza a pénztártagokhoz

A PSZÁF korábbi vizsgálataiban érintett pénztárak és vagyonkezelőik közös döntése nyomán újabb, mintegy negyedmilliárd forintnyi többletköltség került vissza az önkéntes pénztári tagok számlájára. Emlékezetes: a 2010-ben indult felügyeleti fellépés nyomán négy magánnyugdíjpénztár tavalyig mintegy ötmilliárd forint indokolatlanul felszámított befektetési költséget írt jóvá a pénztártagoknak.

A lakosság rekord mértékben nyitott tbsz-eket

A kormány döntése értelmében, aki augusztus 1. előtt nyitott tbsz számlát, az az eho alól mentesült, ennek megfelelően nagyon sokan keresték fel a bankokat a múlt hónapban. Volt olyan nagyobb bank, amelynél egyetlen hónap leforgása alatt annyi új számlát nyitottak, mint 2012 egészében. De a többiek sem panaszkodhattak, mindenhol rekordok dőltek meg július folyamán. A legkeresettebbek az értékpapírszámlák voltak, ami az alacsony betéti kamatkörnyezetben érthető tendencia - írja a Világgazdaság.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility