öngondoskodás

Az óriásbank és a nyugdíjalap békésen zárta le perét

Egyéves pereskedés után megegyezéssel zárult a JP Morgan és az ABP nyugdíjalap pere, amelyet utóbbi intézmény azért indított, mert szerinte a bank olyan jelzáloggal fedezett értékpapírokat adott el számára, amelyek sokkal nagyobb kockázatot hordoztak a bank által kommunikáltnál. A megtévesztő értékesítésre panaszkodva az alap több bankkal szemben is pert indított, konkrét információ nem szivárgott ki a megegyezésről, azonban a közlemények szerint kölcsönösen előnyös lehet minkét fél számára a békés megállapodás - írja az Investment & Pensions Europe.

Pénzügyi műveltség terén az élbolyban van Magyarország

Egy friss tanulmány 11 országban, köztük Magyarországon vizsgálta a lakosság pénzügyi műveltségét, amelyből kiderül, hogy mindössze az európaiak 14 százaléka rendelkezik jó vagy kitűnő pénzügyi ismeretekkel. Az ING IM felmérése szerint az utóbbi években romlott a helyzet, a listát a görögök vezetik, Magyarország pedig felfért az előkelő negyedik helyre. A szakértők szerint csak úgy lehet javítani az eredményeken, ha szélesebb körű pénzügyi tanácsadást sikerül megvalósítani a kontinensen.

Végelszámolással megszűnik az OTP Magánnnyugdíjpénztár

Hétfőn megtartotta az OTP Magánnyugdíjpénztár a közgyűlését, amelyen a Népszabadság információi szerint döntés született a pénztár végelszámolással való megszüntetéséről. A tagokat hamarosan értesítik, hogy tegyenek nyilatkozatot, miként akarják folytatni. Két út lehetséges a körülbelül 10 ezer tag számára, vagy átlépnek egy másik még álló pénztárba, vagy visszatérnek az államhoz.

Meg kell tanulni együtt élni az alacsony kamatkörnyezettel

Komoly eltérés van az ügyfelek elvárásai és a valóság között az elvárt hozamok tekintetében, míg az ügyfelek 3 százalék feletti hozamokat várnak el, addig a piacokon a zéró kamatkörnyezetben a biztonságos kötvénybefektetésekkel negatív reálhozamot lehet sok esetben elérni. Értelemszerűen az intézményi befektetők a kockázatosabb eszközök felé mozdulnak el, ami viszont a kockázatkezelés felé támaszt nagyobb elvárásokat. Egy németországi konferencián a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, a gyorsan változó és bizonytalanságoktól terhes gazdasági környezetben. Sok mindent nem lehet tenni a szakértők szerint, egyszerűen annyit, hogy hozzászoknak a megváltozott feltételekhez, és felkészülnek arra, hogy hosszabb időtávon lehet Európában zord a környezet - írja az Investment Europe.

A rugalmasság lehet az alapkezelők egyik nagy fegyvere

A bizonytalan gazdasági környezetben az alapkezelők is keresik azokat a megoldásokat, amelyek jó befektetési lehetőséget nyújtanak a változó feltételek mellett is. Nem csoda, hogy felértékelődtek a hagyományos eszközkategóriákon kívül a multi-asset alapok, amelyek a kötvényeken és részvényeken kívül széles befektetési palettával rendelkeznek. Ez önmagában azonban nem feltétlenül elég a sikerhez, szükség van arra is, hogy az egyes kategóriák között gyorsan lehessen váltani. A dinamikus eszközallokációra építő alapok egyre több alapkezelő kínálatában tűnnek fel, az Aberdeen külföldön egy alapok alapja fontban denominált konstrukciót már létrehozott 2011 végén, és most már itthon is elérhetővé vált ez a termék. Az alapkezelő szakértői szerint jó alternatíva lehet egy ilyen alap az abszolút hozamú alapok mellett, a fedezésnek köszönhetően még extra hozamot is lehet érni, amire szükség is lesz a magas inflációs környezetben.

Ezért izgult a Brokernet és a CIG? - Így adóznak az életbiztosítások

Széles támogatást élvezett a biztosítási szakmában az a Matolcsy György által benyújtott első törvénymódosító, amely megszüntette volna a teljes életre szóló (whole life) életbiztosítások munkáltatói adómentességét. Ezek ugyanis jogilag kockázati, a gyakorlatban azonban elsősorban befektetési jellegük miatt előszeretettel váltak adóoptimalizáló vállalati juttatássá. A végül elfogadott törvénymódosítás viszont a korábbinál is kisebb adóterhet jelent ezeknek a biztosításoknak. Bár a whole life biztosításokhoz hasonló unit-linked biztosítások adózása jelentősen kedvezőbbé vált, a termék továbbra sem vonzó adózási szempontból, mint vállalati juttatás. Így megmarad a sokak által jogi kiskapunak tekintett whole life biztosítás előnye, ami jó hír a tőzsdén forgó CIG Pannóniának és fő értékesítési partnerének, a Brokernetnek.

Tévedésben élnek a nyugdíj előtt állók

Az Egyesült Királyságban publikáltak egy tanulmányt, ami a nyugdíj előtt álló korosztályt vizsgálta, az eredmények pedig különösen rosszak. Az emberek az elemzés szerint túlságosan optimistán ítélik meg a helyzetüket, jellemzően alulbecslik, hogy mennyi időt fognak nyugdíjban tölteni, míg az 52-64 éves korosztályból minden harmadik képtelen megmondani, hogy mekkora nyugdíjra számíthat. A szerezők végkövetkeztetése az, hogy azonnal el kell kezdeni nagyobb összegeket megtakarítani, különben tömeges elszegényedésre lehet számítani a friss nyugdíjasoknál - írja a The Telegraph.

Nem mer rizikót vállalni a lakosság

A magyar lakosság kockázatvállalási hajlandóságát jól mutatja, hogy a befektetési alapokban kezelt vagyon 40 százaléka pénzpiaci alapokban van, amelyek leginkább betétet vásárolnak, miközben a régióban népszerű kötvény vagy vegyes alapok itthon nem tudtak igazán nagy részarányt elérni. A szektorban magas a vagyonkoncentráció, a 3000 milliárd forint feletti vagyon fele a 20 legnagyobb befektetési alapban van, amiből természetesen 12 pénzpiaci. A statisztikákat részletesen elemezve azt láthatjuk, hogy az alappiacon található 550-nél is több alap fele 1-5 milliárd forintos vagyont kezel, és csak 54 alap tudott 10 milliárd feletti vagyont elérni. Egy alap átlagosan 5,5 milliárd forintos méretet ért el, azonban ennél jóval alacsonyabb összeget kapnánk, ha kiszűrnénk a statisztikákból az igazán nagyra növő pénzpiaci alapokat, amelyből a két legnagyobb 550 milliárd forintos vagyont tudhat magáénak.

A pénztárak államosítása átrendezte az alapkezelési piacot

A magyar alapkezelési piac 2010 végére azért tudott közel 10 000 milliárd forintos iparággá nőni, mert a 2000-es évek elejétől egyre nagyobb pénzeket adták át alapkezelésre és vagyonkezelésre a biztosítók és a nyugdíjpénztárak. Utóbbi szektor magán pillérének államosítása viszont mindent megváltoztatott 2011 első felében, egyik napról a másikra 3000 milliárd forint került át a tömeges visszalépések miatt az alapkezelőktől az államhoz. A sokkhatást azóta sem tudta kiheverni a szektor, a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt sem a biztosítási, sem a lakossági oldal nem tudott dinamikusan bővülni. Az alapkezelők számára a menekülési utat az jelenti, ha visszanyúlnak a kezdetekhez és újra a lakossági befektetőkre fókuszálnak. Ehhez jó alapot szolgáltat a végtörlesztés, az árfolyamgát, valamint a folytatódó jegybanki kamatcsökkentés, ami 2013-ban akár nagyobb átcsoportosítást is hozhat a megtakarítási piacon.

Tovább olvadt a nyugdíjpénztári tagok száma

A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma a második negyedévi állami nyugdíjrendszerbe történő tömeges visszalépést követően a harmadik negyedévben 2 789 fővel csökkent. A működési eredmény a szektor egészét tekintve továbbra is negatív volt. Az önkéntes pénztárak taglétszámának csökkenése folytatódott. Az önkéntes pénztári szektor kezelt vagyona a taglétszámcsökkenés ellenére 881,7 Mrd Ft-ra nőtt a tőkepiaci árfolyam-emelkedés következtében. Az egészségpénztárak taglétszáma követte a növekedési trendet a harmadik negyedévben is - áll a PSZÁF közleményében.

Mindig előrukkoltak egy slágertermékkel az alapkezelők

A hazai befektetési alappiac az utóbbi 20 évben nagy növekedést tudhatott maga mögött, a piac egyértelmű motorját a lakosság növekvő kereslete jelentette. A kedvező folyamatok azonban a mélyben megbújó tendenciákat elfedik, megvizsgálva a statisztikákat az látszik, hogy a piacon volt mindig egy slágertermék, amelyet az egymást követő válságok rendre leváltottak egy másikra. A 90-es évek végi orosz válság a vegyes alapokat tépázta meg, a 2003-as árfolyamválság pedig az addig egyeduralkodónak számító kötvényalapokat. A 2000-es évek közepén a kötvényalapok helyét a pénzpiaci alapok tudták átvenni, ahogy sok pénz áramlott tőkevédett és ingatlan alapokba is. A 2008-as válság a pénzpiaci és ingatlanalapokat tépázta meg, azonban a krízis alábbhagyásával összhangban 2010-ben megindulhatott a tőkebeáramlás ezekbe az alapkategóriákba is. Ráadásul a pénzügyi válság tudta az új slágerterméket is helyzetbe hozni, az abszolút hozamú alapokat.

Végelszámolást javasolnak az OTP Magánnyugdíjpénztárnál

Az OTP Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsa meghozta döntését, a működési feltételek elégtelensége miatt a küldöttgyűlésnek a végelszámolással történő, jogutód nélküli megszűnésre tesznek javaslatot - írja a hvg.hu. Ezzel a megmaradt pénztárak közül a második legnagyobb távozik a piacról, és újfent bebizonyosodott, hogy a pénztárak csak úgy maradhatnak fent, ha a tagok adományt adnak, különben a működés nem tartható fent.

Államosítástól tartanak a bolgár nyugdíjpénztárak

Bulgáriában a médiában az utóbbi időben nagyon megszaporodtak a nyugdíjpénztárakat kritizáló kijelentések, amit korábban például Magyarország, Chile és Argentína éppen arra használt fel, hogy meggyengítse a pénztárak helyzetét, és hogy ezt követően azt részben vagy egészében államosítsa. Helyi szakértők között egyre többen arra figyelmeztetnek, hogy a magyar forgatókönyv játszódhat le Bulgáriában is. A választások közeledtével ugyanis könnyebb a pénztárak vagyonára rátenni a kezét, mint például adókat emelni - írja az Investment & Pensions Europe.

Havi 14 ezer forintot tud félretenni a lakosság

A magyarok havonta átlagosan 14 411 forintot takarítanak meg, a pénzügyi tartalék felhalmozásánál a legfőbb cél a vészhelyzetre való felkészülés, illetve a tartós fogyasztási cikk vásárlás - derül ki az IMAS International régiós felmérésből. Az Erste Group már évek óta együttműködve a céggel közzéteszi a felmérést, amely bemutatja, hogy mennyire nagy eltérések mutatkoznak a régiós országok között. Jelenleg a magyarok 56 százaléka tartja fontosnak a megtakarítást, ami a legmagasabb arány a vizsgált országok között, a második helyen álló Szerbiában ugyanez az érték 44 százalék.

A pénzügyi nehézségek már a középosztályt is elérték

A 88 évvel ezelőtt életre hívott Takarékossági Világnap alkalmából kedden nagyszabású öngondoskodás konferenciára került sor a Portfolio.hu rendezésében a Budai Várban. A teltházas rendezvényen a megtakarítási piac meghatározó szereplői mind képviseltették magukat, külön apropója volt a konferenciának, hogy a résztvevők ezen a napon hallhattak először az OTP Öngondoskodás Index legújabb eredményeiről, amely szerint romlott a lakosság megtakarítási helyzete. Az előadások és panelbeszélgetések alapján a rendezvény végkövetkeztetése az lehet, hogy a bizonytalan és kedvezőtlen gazdasági környezet miatt a magyar társadalom két részre szakadt, a többségnek nincs lehetősége megtakarítani, viszont van egy jól azonosítható prémium- és privát banki réteg, amely akár hosszabb távra is el tud köteleződni. A szolgáltatók alapvetően ez utóbbi ügyfélkört tudják megszólítani, a jövőben ennek megfelelően felértékelődik az ügyféligények kiszolgálása.

Egyre kevesebb a vésztartalék a lakosságnál

Tovább csökkent, a tavaszi 34-ről 32 pontra az OTP Öngondoskodási Index értéke. A tavaly nyáron még 36 ponton álló mutató az elmúlt közel másfél évben lefelé mozgott, és bár az öngondoskodás megítélésének tekintetében javulás tapasztalható, a többségben lévő negatív tényezők a korábbinál újra alacsonyabb számot eredményeztek. Nőtt az újonnan megtakarításba kezdők száma az előző mérésekhez képest, ugyanakkor csökkent azoké, akik rendelkeznek pénzügyi megtakarítással vagy akár vésztartalékkal. A többség továbbra is az államtól reméli a nyugdíjat - ismertette Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a Takarékossági Világnap keretében rendezett konferencián.

A független tanácsadói értékesítés fejlődhet leggyorsabban?

Erősen megoszlik a szakemberek véleménye arról, milyen értékesítési csatorna fejlődhet a leggyorsabban a következő években. Míg a Portfolio.hu Öngondoskodás konferenciáján résztvevő piaci szereplők többsége szerint az online értékesítés fejlődése fog dominálni, egyes szakértők szerint a személyes tanácsadás az ügynöki értékesítést erősítheti leginkább a következő években.

Hiába nem várunk nyugdíjat, nem is takarítunk meg kellően

Bár a nyugdíjkilátások romlásával az öngondoskodás elfogadottsága egyre javulni látszik, a hazai lakosság öngondoskodási szokásait számszerűsítő OTP Öngondoskodás index ismét veszített értékéből szeptemberben. A lakosság nettó megtakarítása ugyan nőtt az elmúlt években, pénzügyi vagyona csökkent, hiszen főként csak hitelek visszafizetésről volt szó - derült ki a Portfolio.hu Öngondoskodás konferenciáján.

Drasztikus nyugdíjcsökkenés jöhet 15-20 év múlva

Fontos adóváltozásokra lehet számítani a hazai megtakarítási piacon. Például a Nyugdíj-előtakarékossági számla 3 éves felhalmozási időszakát 10 évre hosszabbítanák meg, a biztosítások tekintetében pedig az egyszeri díjas biztosítások 5 év, a rendszeres díjasok 10 év elteltével válnának kamatadó mentessé jövőre - mondta el Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes-államtitkár a Portfolio.hu Öngondoskodás konferenciáján. Bár az adózás fontos ösztönző lehet megtakarításra, a hazai lakosság pénzügyi kultúrája nem sokat javult az elmúlt időszakban, az oktatás pedig csak más módon tudná hatékonyan javítani a fiatalok pénzügyi tudatosságát - mondták el a konferencia résztvevői. Mivel azonban az állami nyugdíj valószínűleg drasztikusan csökkenni fog, az öngondoskodás szerepe egyre felértékelődik.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.