A pécsi helyi közösségi közlekedésben vasárnap a sztrájkmenetrendben 1161 járat indításával - a megszokotthoz képest mindössze 10 járattal kevesebbel - biztosítható volt az elégséges szolgáltatás, hétfőn viszont már a járatok közel harmada maradhat ki - tájékoztatta a helyi közlekedési vállalat, a Tüke Busz Zrt. az MTI-t közleményben.
Tavaly november végén jelent meg a hír, hogy elbocsátások jönnek a Continental makói gyárában, a Népszava akkor azt írta, hogy az elbocsátásokról az üzem dolgozói a faliújságról szereztek tudomást, és a szakszervezet szerint a hazai munkavállalók elküldésével a külföldiek előtt nyitnák meg a lehetőséget. Ezeket az állításokat közleményben cáfolta a cég vezetése, amellyel december közepén Nagy Márton találkozott, most pedig Lázár János mondott véleményt a kialakult helyzetről a Rádió 7-nek nyilatkozva, írja a Délmagyar.
Az adventi sztrájk után 2024. január 28-ára és 29-ére ismét kétnapos munkabeszüntetést hirdetett a Volánbusznál a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet - közölte a Volánbusz. A közlekedési vállalat indokolatlannak tartja az akciót, azt állítják, a MÁV-VOLÁN-csoport továbbra is a bérmegállapodás mielőbbi megkötésére törekszik, a tárgyalások folyamatosak. A Volánbusz a sztrájk tervezett ideje alatt biztosítja az elégséges szolgáltatásokat.
Az állami cégeknél gyakorlatilag csak a Magyar Postánál dőlt el, hogy milyen fizetésemelésekkel próbálják megtartani a dolgozóikat. A MÁV-Volán csoportnál egy rövid, egynapos sztrájkkal már elindította a bérharcot a volánbuszosok szakszervezete. Egyelőre olyan távolnak egymástól az álláspontok, hogy csak január közepén ülnek újra tárgyalóasztalhoz a cégcsoport és a szakszervezet vezetői. A Magyar Villamos Műveknél valószínűleg simább lesz a megállapodás, a víziközmű cégeknél pedig komoly tárgyalások várhatók. A munkáltatók általában 10% alatti bérajánlattal rukkolnak elő, de a dolgozók ennél többet szeretnének.
Váratlan sztrájk miatt le kellett zárni a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő csatornaalagutat csütörtökön, a vonatközlekedés leállása pedig több európai pályaudvaron is pánikot okozott.
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) új elnöke az Indexnek adott interjújában kifejtette, hogy az egészségügy átalakításával kapcsolatos tervek nyilvánosságra kell, hogy kerüljenek a szakmai együttműködés elősegítése érdekében. A kormánnyal való kapcsolatokról elmondta, hogy a párbeszéd során szeretnék egyenrangú partnereként részt venni az egészségügyi kérdések tárgyalásában, kritikákat és visszajelzéseket adva a betegágyak melletti valóság alapján. Emellett kiemelte az egészségügyi dolgozók bérezésének kérdését, különös tekintettel az orvosbérekre, és hangsúlyozta a generációváltás, a digitális fejlesztések és a kamara társadalmi szerepvállalásának fontosságát.
Honvédelmi jellegű módosításokat kezdeményezett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Alaptörvényben. A tizenkettedik változtatás értelmében "a hazai védelme nemzeti ügy". Emellett javaslat kiterjed a digitális állampolgárságra, a szuverenitásvédelemre és a bevándorlásra is.
Az 1991-ben alakult Honvédszakszervezet szerdai közleményében azt írta, „szomorúan” tapasztalták, hogy egy kedden benyújtott alaptörvény-módosítás értelmében tilos lesz szakszervezet alapítása és tevékenysége a Magyar Honvédségnél.
Miután a kormány évek óta nem oldja meg az ország jövőjét, versenyképességét alapvetően meghatározó oktatás egyre növekvő problémáit, a PSZ (a sztrájkbizottság másik szakszervezetével, a PDSZ-szel közösen) megújítja sztrájkköveteléseit és újabb tárgyalási fordulót kezdeményez a kormánnyal a köznevelésben, írja a Pedagógusok Szakszervezete.
Szimpátiatüntetést tartanak a szlovák fuvarozók az ukrán kamionosok ellen tüntető lengyel teherszállítók mellett, várhatóan le fogják zárni a legnagyobb ukrán-szlovák határátkelőt – írja a Sky News.
Az amerikai autógyártók és a legnagyobb iparági szakszervezet tagjai a hétvégén is folytatták a tárgyalásokat a kilenc napja zajló sztrájk lezárásáról, de az álláspontok távol vannak - közölték a munkáltatók szombaton.
A szakszervezeti tagság jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. A fiatal munkavállalók azonban szervezkednek, és arra kényszerítik a vállalatokat, hogy felnőjenek a feladathoz, ami a jobb körülmények megteremtését illeti. A Z-generáció kreativitása, és az ennek nyomán születő a mémek pedig kifogják a szelet a félelemmel teli konfliktuskezelési kultúra hajójából.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a magyar cégek belföldi szakmai érdekképviseletén túl, az exportpiacok elérésében is aktívan segít. Külföldi vásárokon, közös gazdasági fórumokon képviseli a hazai vállalkozói érdekeket Európától Ázsiáig. Kiemelt célja a határon túli magyar vállalkozások bekapcsolása a hazai gazdaság vérkeringésébe, és a határokon átnyúló partneri együttműködések erősítése, ezért online vállalkozói piacteret indított, ahol a régiós vállalkozások hatékonyan alakíthatnak ki új kapcsolatokat. A szervezet képviselte a hazai vállalkozásokat a OECD KKV fórumán, a VOSZ által vezetett BIAC KKV Munkabizottság bemutatta saját készítésű kutatását, melyből kiderül, hogy a piaci bizonytalanságok és forráshiány okozza a legnagyobb problémát a vállalatok növekedésükben, kiemelten fontosnak tartják ugyanakkor a zöld- és digitális technológiák bevezetését, és a munkavállalók mentális egészségének erősítését is.
Az EU-tagállamok középmezőnyébe sorolta Magyarországot az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) foglalkoztatás minőségét értékelő indexe. A 2021-es adatok alapján készült felmérésben hazánk a 27 tagú EU-ban a 14. helyre került a megszerezhető 100 pontból 51,3 pontot elérve, amivel alig maradt el az EU-átlagtól (51,6 pont). A hat indikátort tartalmazó indexben a legmagasabb pontszámot (100-ból 91,9 pontot) a foglalkoztatási formákat, a munkahelyek biztosságát értékelő mutatóban érte el Magyarország, ami az ötödik legjobb eredménynek számít az EU-ban. Szintén ötödik legjobb eredményt szerezte meg az ország a munkakörülményeket vizsgáló mutatónál. A legrosszabb értékelést (100 pontból 30,5 pontot) pedig a kollektív érdekképviselet helyzete terén kapta hazánk, amivel csak négy EU-tagállamot előz meg.
Az elmúlt évtizedek meghatározó jelentőségű demográfiai fejleménye, hogy a Budapestet övező agglomeráció népessége masszívan növekszik. A 2022-es népszámlálás friss településszintű adatai szerint arányaiban olyan mértékben megközelítette Budapestet, amire utoljára az 1880-as években, azaz a magyar urbanizáció hajnala előtt volt példa, még mielőtt a főváros elkezdett volna modern értelemben komolyabban kiépülni. Az abszolút számokat tekintve egyértelmű: sose éltek még ennyien az agglomerációs gyűrűben, közelítően sem.
A Rogán Antal irányítása alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda társadalmi egyeztetésre bocsátott egy törvénytervezetet, amellyel többek között átírnák a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvényt is – írja a 444.hu.
Szeptembertől az óvodákban és az iskolákban kiemelt figyelmet kell fordítani azokra, akiknek ismert a súlyos allergiája, például mogyoróra érzékeny - derül ki az RTL Klub Híradójából.
Több fontos javaslat is belekerült a statusztörvényhez benyújtott módosító csomagba, többek között az, hogy csak a kabinet által létrehozott, kötelező tagsággal rendelkező Nemzeti Pedagógus Karral kell majd a köznevelés-szakmai javaslatokat megvitatni, írja a Népszava.