A Portfolio néhány hete mutatta be a Mol jövőre felépülő, több üzemet magába foglaló tiszaújvárosi vegyipari komplexumát. A tervek szerint 2022 második felében elkészülő poliéter poliol üzem az európai poliol-gyártás 15 százalékának megfelelő mennyiséget fog termelni évente. A fejlesztés kapcsán interjút adott lapunknak Marton Zsombor, a Mol Magyarország Downstream igazgatója és a Mol Petrolkémia vezérigazgatója, aki egyúttal az új gyáregység vezetője. A szakember a konkrét tervek és célok mellett beszélt az üzem magyar iparban betöltött szerepéről, munkaerőpiaci hatásairól, de a fenntarthatósági kérdések is szóba kerültek.
Bizonyos feltételek mellett az államnak lehetősége lesz arra, hogy beavatkozzon az építőipari nyers- és alapanyagkitermelés folyamatába, ha az Országgyűlés is elfogadja azt a módosítást, amit csütörtöki ülésén a törvényalkotási bizottság támogatott az energetikai és közlekedési tárgyú törvényekhez.
Az építőipar számos nehezítő tényezőnek van kitéve. Növekvő építőanyag árak, változékony forint-euró árfolyam, klímaváltozás és COVID-helyzet, pár olyan körülmény, amely minden fejlődő vállalkozást kihívás elé állíthat. Tirpák István, az ingatlanbefektetésekre és -hasznosításra szakosodott Cordys Holding Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosa, vezérigazgatója válaszolt a kérdéseinkre, miként tudtak eredményesek maradni az utóbbi két évben.
Nehéz volt az idei év mind a lakosság, mind az építőipari szektor tagjai számára, a hiány és gyorsan változó árak folyamatos bizonytalanságban tartották az egész piacot. Ezeket a tapasztalatokat összegzi az újHÁZ Centrum legújabb kutatása, amely szerint a felújító és építkező magyarok 83 százaléka érzékelt költségnövekedést a beruházás közben, a kivitelezők pedig az árak további emelkedésével és 1-6 hónapos vállalási idővel számolnak a 2022-es évre. A felmérés bemutatója során azt is megtudtuk, hogy árkorrekciókra azoknál az építőipari termékeknél lehet csak számítani, ahol az árak elszállását, valamilyen külföldi (gyárak leállása a járvány miatt, BASF gyár leégése, stb.) eseményből fakadó, jelentős kínálatvisszaesés okozta. A többi anyagnál, nem látni olyan piaci folyamatot, ami áresést idézne elő.
Az infláció egyik legnagyobb motorját az építőipar képezi, amely negyedévről negyedévre hajmeresztő áremelkedésekről számol be, mind az alapanyagok, mind az építőanyagok területén. Így van ez Magyarországon, Európában, és természetesen az Egyesült Államokban is. Ez meglátszik az ágazatban lévő részvények árfolyamán is, amelyek mintha meg sem érezték volna a szupervariáns által kiváltott, de egyéb félelmek által táplált széleskörű visszaesést az elmúlt bő két hét során. A vételi nyomást a technikai elemzés is visszaigazolja, de egyben türelemre is int, mert jó pár esetben komoly túlvettség vagy rövid távú fordulós jelek alakultak ki. Bemutatunk négy részvényt az ágazatból, amelyek több hónapos távlatban izgalmasak lehetnek, amennyiben a teljes piac is kitart addig.
Átadták az 5000 fő befogadására képes, multifunkcionális Kanizsa Arénát Nagykanizsán. A központ az akadálymentes kialakítás és a fenntarthatóság jegyében épült fel és két keresztirányú kézilabdapálya is helyet kaphatott benne.
Legtöbbször a hazai piac sajátosságai kapcsán foglalkozunk az építőiparral, azonban ahhoz, hogy jobban megértsük a folyamatokat, érdemes néha kitekinteni és a környező piacokat is megvizsgálni. Ezt tette most meg a nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association), ami 2021 téli időszakára vonatkozó jelentésében Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Oroszország, Törökország és Ukrajna építőiparát mutatja be.
Az amerikai és a magyar építészeti szegmens sok mindenben eltér egymástól, az építészeti vonásoktól kezdve, a szabályozásokon át, egészen a digitalizáció és a tervezéshez használt BIM megoldások elterjedéséig. Közös jellemző azonban, hogy már mindkét piacon rendelkezésre áll olyan technológia, ami jelentősen megkönnyíti a tervezők, építészek, mérnökök közös és egyidejű munkáját. Amy Senew válaszolt a kérdéseinkre, aki mintegy 30 éve foglalkozik vállalati szoftverekkel, képzését olyan globális szoftvercégeknél végezte, mint az Oracle és az SAP, majd kisebb, magántulajdonban lévő vállalatoknál. Jelenleg a Graphisoft globális értékesítési alelnökeként a bevételeket felügyeli, valamint az új ügyfélszerzésért és a közvetlen értékesítésekért felel amellett, hogy a világszerte több mint 160 partnerből álló globális partnerprogramot, és a Graphisoft „Go-to-Market” stratégiáját is kezeli.
Az építkezések egyelőre drágulnak és lassulnak, ezért már diákokat is toboroznának az építőiparban az unión kívülről, hogy enyhítsék a szakemberhiányt - derül ki az RTL Klub riportjából. Azt remélik, a tanulók Magyarországon maradnak, ha itt szereznek szakmunkás bizonyítványt. Az Építési Vállalkozók Szakszövetsége a külföldiek munkavállalásának egyszerűsítését kéri a kormánytól - úgy számolnak, 10 ezerrel több vendégmunkásra lenne szükségük jövőre.
Az építőanyaggyártók költségeit hónapok óta növeli az energia és a fuvarozás drágulása, ráadásul az alap- és nyersanyagpiaci árak az első fél évben tapasztalt magas szinten stabilizálódtak, így a gyártók több terméküknél (épületgépészeti termékek, szálas hőszigetelő anyagok) 10-20 százalékos áremelésre kényszerülnek 2022-ben - közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség hétfőn.
Az alapanyaghiány, a chiphiány, az ellátási láncok problémája az egész világgazdaságot megrázza, és úgy tűnik, hogy Magyarországon is egyre súlyosabb gondokat okoz. A Covid miatti korlátozások időszakában a kereslet hiánya volt a legnagyobb gondjuk a vállalatoknak, a kilábalás időszakában viszont az alapanyag és a kapacitáshiány korlátozza a termelésüket. A feldolgozóipar és az építőipar egyaránt küzd ezzel, és könnyen lehet, hogy a következő időszakban fennmarad ez a probléma.
Az elmúlt másfél évben a logisztika az egyik, ha nem a legprosperálóbb ágazata lett az ingatlanpiacnak. Az ilyen irányú fejlesztések egyre inkább bekerültek olyan ingatlancégek profiljába is, akik korábban egészen más területen voltak érdekeltek. Közéjük sorolható a Biggeorge Property is, aki meglátva a szektorban rejlő lehetőséget a tavalyi évben „LogStar” néven elindította új logisztikai üzletágat. Hogy pontosan mi a célja ezzel, milyen fejlesztéseket tervez megvalósítani, hogy látja az ágazat jövőjét, arról a cég tavaly év végén kinevezett fejlesztési igazgatójával, Lippai Ritával beszélgettünk.
Az elmúlt egy évben sokat lehetett olvasni arról, hogy a koronavírus miatti kényszerhelyzet katalizátorként hatott a kkv-k működésének digitalizációjában és lendületet adott az egész szektor modernizációjához. A legfrissebb felmérés szerint azonban ezek a várakozások csak részben teljesültek, a fejlődés megtorpant, miközben jól látszik, hogy azok a vállalkozások, amelyek éltek a lehetőséggel és a digitális transzformáció útjára léptek, hosszútávú versenyelőnyre tehetnek szert.
Az ingatlanszakma és az építőipar felelőssége a klímaváltozásban és a globális károsanyag-kibocsátásban tagadhatatlan, hiába mutagunk sokszor inkább mégis a légi közlekedésre vagy akár a húsfogyasztásra. Épületeink ugyanis a globális kibocsátás 40%-áért felelnek, amiben olyan tényezők játszanak szerepet, mint a beton gyártása, alapanyagok szállítása vagy később az üzemeltetés során fellépő szennyezés. Az alapanyaggyártás és szállítás során fellépő klíma-terhelést egyesek az épületek újrahasznosításával orvosolnák, miközben alternatív alapanyagok felé is lehet fordulni: ilyen például a fa is, amiből ma már nem csak kerti házikót vagy lombházakat lehet építeni, hanem 20 emeletes kulturális központokat vagy akár egyetemeket is.
Enyhén növekedett a kínai feldolgozóipar teljesítménye novemberben az energiaellátási problémák enyhülését és a nyersanyagárak egy részének mérséklődését követően.
Várt mértékben romlott az euróövezet gazdasági hangulatindexe novemberben, amikor felfutó ágban volt a koronavírus újabb hulláma több országban. Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (EcFin) honlapjára hétfőn felkerült adatok szerint az euróövezetben 1,1 ponttal 117,5 pontra süllyedt a gazdasági hangulatindex (Economic Sentiment Indicator, ESI) értéke. A mutató júniusban 119 pontos rekordszinten állt.
Az elmúlt öt évben a hazai építőipar tevékenységét legnagyobb mértékben akadályozó tényező a szakmunkás- és mérnökhiány volt. A COVID járvány okozta nehézségek között is az építőipar komolyabb leállások nélkül tudott tovább dolgozni, ehhez pedig még növelni is tudta a foglalkoztatottak számát. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) közleménye szerint azonban ez még mindig kevés a teljes potenciál kiaknázásához - a hazai építőipar munkaerőpiaci problémáit a külföldön dolgozó magyarok hazahívásával, több vendégmunkás alkalmazásával és extenzívebb tehetséggondozással lehetne orvosolni.
Anglia lakosai hamarosan visszakapják büszkeségüket, az évek óta tartó felújítás vége felé közeledve egyre több látszódik a brit parlamentáris demokrácia jelképéből.
Ahogy arról a Portfolio-n is beszámoltunk korábban, az építőipari alapanyagok és építőanyagok jelentős drágulásának megfékezésére a kormány idén különböző intézkedéseket hozott, melynek során exportregisztrációt és néhány bányászati céget érintő látványos extraprofitadót vezetett be, és ösztönözte a gyártókat, hogy belföldön és egy bizonyos árszinten értékesítsék termékeiket. Ezt követően jött a hír, hogy zártkörű tenderen értékesítették az ország egyik legnagyobb, 303 hektáros területen fekvő kavics- és homokbányájának kitermelési jogát, amit a Bayer Construct cégcsoporthoz tartozó Kvarchomok Kft. nyert el. Ennek indulása kapcsán nemrég körbejártuk, hogy melyek ma az ország legnagyobb kavics és homokbányászati cégei, melyre válaszul a legnagyobb hazai szereplő, az osztrák tulajdonban lévő magyar cég, a Lasselsberger Hungária Kft. is elküldte észrevételeit. Hogy a pénzügyi kimutatások alapján az elmúlt 3-4 évben látványos hasznot termelő (átlagosan 20-30%-os EBITDA-val rendelkező) bányászati vállalkozások között dúl-e a háttérben valamilyen "háború", vagy ez csak egyfajta kommunikációs helyezkedés és piacnyugtatás, azt egyelőre mindenkinek a saját fantáziájára bízzuk. Mindenestre az eddig mindig a háttérben lévő, csöndes szektor, most egyre több fényt kap, amivel remélhetőleg egy sokkal transzparensebb, egyre inkább versenyző, így egyre jobb minőségű árút, egyre jobb kiszolgálással, egyre hatékonyabban, és egyre olcsóbban kínálva fognak tudni értékesíteni a vásárlóknak. Lássuk mit reagált a Lasselberger a rövid körképünkre.
Az elmúlt hét-nyolc évben a melegen hengerelt tekercselt acél átlagára 400-450 dollár körül volt tonnánként, ez a szám az elkövetkező években akár 600 dollár fölé emelkedhet a Tata Steel vezérigazgatója szerint - szerepel a CNBC cikkében.
