Máris ATACMS-rakétákkal csaphattak le Oroszországban, Moszkva átírta a nukleáris doktrínáját – Keddi háborús híreink Ukrajnából

Európai támogatást és szolidaritást ígért Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ukrán ellenállás ezredik napjára. Beszédében hangsúlyozta, hogy az Európai Unió továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát mind anyagilag, mind politikailag, az ország jövőjét pedig az EU-ban képzeli el.

Az ukrán védelmi erők először mértek csapást orosz területre amerikai ATACMS-rakéták segítségével – jelentette ki az RBC-Ukraine portálnak az egyik kormányzati forrása. A probléma ezzel csak annyi, hogy a brjanszki régió elleni támadáshoz hivatalos engedélyt nem kaptak az Egyesült Államoktól.

Megszólalt Dmitrij Medvegyev, a korábbi orosz elnök, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke az Egyesült Államok döntésével kapcsolatban, amely szerint Washington engedélyezte Ukrajnának, hogy mélyen orosz területeken csapjanak le modern amerikai fegyverekkel.

Felemás mozgásokat láthattunk kedd reggel az ázsiai piacokon, ezt követően Európában jó hangulatban indult a kereskedés, de hamar elfogyott a lendület. Gazdasági események szempontjából idehaza az MNB kamatdöntésére ajánlott figyelni, emellett Európából érkezik inflációs rangsor-adat, Amerikában pedig a friss lakáspiaci adatokra ajánlott ma figyelni. Az európai piacokon délelőtt egyre nagyobb mínuszok figyelhetőek meg, miután a piaci szereplőket aggasztja, hogy Oroszországban jóváhagyták a nukleáris elrettentésre vonatkozó változtatásokat.

Iránnak nincs szüksége az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszerekre, a saját rendszerei sokkal jobbak – jelentette ki az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) egyik magas rangú tisztviselője a Moscow Times szerint. Feltételezések szerint az iráni pálfordulás annak köszönhető, hogy az orosz rendszer elődjének számító Sz-300-asok szinte teljesen haszontalanok voltak Izrael F-35-ös lopakodó gépei ellen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök november 19-én jóváhagyta az Oroszország nukleáris elrettentésre vonatkozó változtatásokat. A döntésre éppen azt követően került sor, hogy Washington engedélyezte az ukránok számára, hogy ATACMS-rakétákkal csapjanak le bizonyos oroszországi célpontokra – közölte az orosz Gazeta.

Húsz interjún alapuló összefoglalót készített az Ukrajinszka Pravda, amely részletesen bemutatta, hogyan indult és miként alakult Ukrajna „normandiai partraszállása”, azaz a 2023 és 2024 között, mintegy 9 hónapon keresztül tartó "Krinkij-hadművelet" a Dnyeper bal partján, a herszoni régióban. A harcok végül az ukrán tengerészgyalogság vereségével és visszavonulásával értek véget.

Szergej Markov, Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi tanácsadója szerint az Egyesült Államok közvetlenül belekeveredett az orosz-ukrán háborúba a vasárnapi nagy hatótávolságú rakétákra vonatkozó döntésével, ez pedig alapvetően változtathatja meg Moszkva hozzáállását – írja a Sky News.

A bezárt orosz konzulátus továbbra is működik Bulgária fekete-tengeri városában, Várnában, a bolgár Szocialista Párt irodájában – az ügyet a nemzetbiztonsági ügynökség elé terjesztették, vizsgálatot sürgetve az orosz befolyásolási kísérletek miatt.

Több orosz portál és Telegram-csatorna is beszámolt arról, hogy rakétacsapás történt a brjanszki területen található Karacsev közelében, a 67-es sorszámú lőszerraktár ellen. A feltételezések megoszlanak arról, hogy drón- vagy ATACMS/Storm Shadow segítségével hajtották végre a támadást.

Európa vezetői arra készülhetnek, hogy katonai erőket küldjenek Ukrajnába egy jövőbeni békemegállapodás garantálására, ha Donald Trump elnökké választása után az Egyesült Államok visszavonulna a konfliktusból. Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint Ukrajna biztonságának legjobb garanciája a NATO-tagság lenne, de ennek hiányában Európának kell lépnie a hadseregei mobilizálásával.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) beszámolt arról, hogy Németországban a hadsereg elkezdett kidolgozni egy titkos dokumentumot, amelyben egy esetleges háborúra készítenék fel az országot. A stratégia átfogó tervet dolgozott ki egy nagyszabású hadműveletre.

Brutális fegyverkezést terveznek Európában: a védelmi kiadásainak drasztikus növelésére lehet szükség az orosz agresszió és az esetleges csökkentett amerikai támogatás miatt, különösen egy Donald Trump által vezetett elnökség alatt. Egy friss elemzés szerint az éves költségek akár 720 milliárd dollárra is emelkedhetnek a NATO európai tagállamai körében.

Abháziában azt követően robbantak ki tüntetések, hogy a szakadár parlament elfogadott egy törvényt, amely elsősorban az oroszoknak kedvezett volna. A demonstráció elérte az egyik célját, a tartomány elnöke lemondott – írja a TASZSZ.

Az orosz hadiipar jelentős bővítésbe kezdett, különös tekintettel a szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművek gyártására. Műholdfelvételek tanúsága szerint öt telephelyen folynak fejlesztések, ami az elmúlt három évtized legnagyobb ilyen jellegű beruházása. A bővítés célja feltehetően az Ukrajnában bevetett rakétaarzenál feltöltése és fejlesztése, valamint hosszabb távon a NATO-tagállamok elleni fenyegetés fokozása lehet - közölte egy sor titkos információra hivatkozva az International Institute for Strategic Studies (IISS).

Pénteken telefonbeszélgetést folytatott Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – csaknem két évvel ezelőtt volt példa hasonlóra. A kancellárt még saját koalíciós partnere is bírálta, ahogy kritikát fogalmazott meg Donald Tusk lengyel miniszterelnök is. Ugyanakkor európai szempontból Donald Trump megválasztása után akár logikus lépésként is értelmezhetünk egy ilyen kapcsolatfelvételt, ahogy ez a német kormányfő indoklásában is megjelent. De miért éppen most került sor a hívásra, mit hozhat ez Scholznak és mit Putyinnak?