Az internetes vásárlások nagy részét ma már mobilról indítják, de sokan a nagybevásárlást is azzal fizetik, sőt, az olcsóbb bevásárlás reményében az ár összehasonlítást, kedvezményeket is azon böngészik. Ennek megfelelően az áruházláncok közti kiélezett verseny a mobilalkalmazásokban elérhető szolgáltatásokra is kiterjedt, amelyen keresztül minél nagyobb akciókkal igyekeznek megszólítani a vásárlókat.
Az utóbbi időben már egyre több szakmai szervezet beszélt arról, hogy itt az ideje kivezetni az élelmiszerárstopot, mert káros a magyar gazdaságra. Laptársunk, a Pénzcentrum ezért megszavaztatta az olvasóival, mit gondolnak a kormányzatii lépésről.
Csoportos létszámleépítést jelentett be a magyar Tesco, amelyet azzal indokoltak, hogy hatékonyabb irányítási struktúrát alakítanának ki. Az egyik legnagyobb kiskereskedelmi lánc hozzátette, a legtöbb érintettnek új pozíciót ajánlanak fel - írja a Világgazdaság.
Kivezeti a kormány a tavaly március óta élő gabonaexport-korlátozást, amely bejelentési kötelezettséget rótt a kereskedőkre és elvben elővásárlási jogot biztosított az államnak. Az intézkedés ugyan információs eszközt adott az agrártárca kezébe, de valójában nem akadályozta az exportot, ráadásul még az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított miatta.
Alig hosszabbította meg az élelmiszerár-stopot a kormány húsvétig, máris számos kritika éri az intézkedést. Ma már szinte mindenki az árbefagyasztás megszüntetését követeli.
A magyar piaci pozíciók megmaradását az árstop mihamarabbi kivezetése is segítheti - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Évtizedek óta nem látott áremelkedés sújtotta a magyar háztartásokat 2022-ben, decemberre az infláció megközelítette a 25%-ot, amire 1996 óta nem volt példa. Az egyes termékek esetében a száz százalék feletti áremelkedés sem volt ritka, árcsökkenésre viszont alig volt példa. Egy hónap alatt az üzemanyagok drágultak a legjobban az árstop eltörlése miatt, de a zöldségek és más élelmiszerek esetében is volt példa 10 százalék feletti emelkedésre.
Jelentősen megnőtt a SZÉP-kártya forgalom tavaly, a kártyabirtokosok a legtöbbet a vendéglátás zsebből költötték - tájékoztatták a kártyakibocsátók az MTI-t. Tavaly a K&H SZÉP-kártya forgalma meghaladta a 28 milliárd forintot, ami minden eddigi eredményt túlszárnyal; az előző évben, 2021-ben 27,7 milliárd forint volt a forgalom.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki műsora. A mai adás első részében szó volt arról, hogy bár a decemberi áremelkedés mértéke több évtizedes rekord, a 24,5%-os érték mégis szerényebb, mint amit az elemzők vártak. Ezzel párhuzamosan látszik, hogy folytatódott az alkalmazkodás a gazdaságban, ahogy a kereslet csökkenése is. A témáról Beke Károlyt, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében arról beszéltünk, hogy az orosz védelmi minisztérium váratlanul hátrébb léptette az Armageddon tábornok néven is ismert Szergej Szurovikint. Mivel komoly hiba nem fűződik a nevéhez, most megy az ötletelés, hogy mi állhat a lefokozás mögött. Ezzel kapcsolatban Huszák Dániel, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
A három éve tartó szárazság olyan szinten kiszárította a tunéziai víztározókat, hogy már az ország gazdasága számára létfontosságú terményeket veszélyezteti - írja a Reuters.
Több mint egy évtized telt el a magyar húsipar mélyrepülése óta, amelynek során néhány csőd mellett nagymúltú cégeket is a szakadék szélére sodort az akkori helyzet. Az emlékezetes önkormányzati mentőakciók, a javuló gazdasági helyzet és néhány jó fejlesztés rendezte a sorokat, az elmúlt években – kevés kivételtől eltekintve - jobbára nem is lehetett hallani csődveszélybe került húsipari cégekről. 2023 lehet a bírája annak az útnak, amelyet az ágazat az elmúlt években bejárt, hiszen a drága energia, a csökkenő reálbér nyomán visszaeső kereslet, a magas kamatok révén nehézkes fejlesztés időszakában kiderül, hogy milyen felkészültséggel vág neki az ágazat az idei évnek. A vélemények megoszlanak: akad, aki szerint a nehézségek léteznek ugyan, de a korábbi strukturális problémákat jobbára kinőtte az ágazat. Mások szerint a magyar húsipar továbbra sem készült fel arra, ami előttünk áll, lehetnek nehézségek és adott esetben csődök is.
Üzletenként akár 3 millió forintot is kaphatnak a mikrovállalkozásként működő kis hentesüzletek, amelyek szűk profiljuk miatt kifejezetten nehéz helyzetben vannak a növekvő energiaköltségek, az elszálló infláció és az ársapka miatt.
Novemberben még hajszálnyit nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest, ami annak köszönhető, hogy a benzinfogyasztás emelkedett. Ugyanakkor az élelmiszerforgalom már nagyon jelentős mértékű visszaesést mutat, amit az extrém infláció okoz, ez pedig azt jelzi, hogy egyre többen vannak komoly gondban. Utoljára 2009-2010-ben láttunk hasonló folyamatokat.
Jóval többet költöttek a magyarok élelmiszerre, alkoholra, illetve dohánytermékekre az EU-s átlagnál 2021-ben. A "békeidős" statisztikák 2022-re biztosan sokat változnak majd, - főleg a lakhatáshoz kapcsolódó tételekben és az élelmiszerekben - a jelenleg elérhető adatokból azonban az látszik, hogy amikor még híre sem volt a kettessel kezdődő és kétszámjegyű inflációnak, akkor is - vélhetően a mennyiség miatt - nagyobb arányt képviseltek az élelmiszerek és italok a magyar háztartások kiadásaiban. A lakhatási költségek viszont valamivel csekélyebbek voltak itthon, mint az EU-s 25%-os átlag - derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből.
Az idei évben minden boltbajáró vásárlónak feltűnt, hogy az élelmiszertermelésben valami nagyon megváltozott a korábbiakhoz képest. A jelenség hátterében olyan mélyreható folyamatok zajlanak, amelyek a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás alapvető viszonyait rendezik át. A jövő nagyon komoly kihívásokat tartogat, amelyben csak a jól alkalmazkodó ágazati szereplők lehetnek sikeresek.
Az Ukrajna ellen indított háború begyűrűzött a pezsgőpiacra is, az üveg és a drótkosarak kapcsán is problémákat okozott az ellátásban, ez azóta stabilizálódott – jelentette ki Müller Kornél a vg.hu-nak adott interjújában. A Törley Pezsgőpincészet ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy az év végi megnövekedett kereslet polci készlethiányt okozhat az utolsó napokban egyes termékeknél.
Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett élelmiszerdrágulás és ellátási nehézségek kirívó mértékben súlyosbították a klímaváltozás évek óta tartó romboló hatását az Afrika szarvának nevezett térségben. A teljesen tönkrement mezőgazdaság és az ezzel párhuzamosan kialakuló víz- és élelmiszerhiány révén döbbenetes számban halnak meg gyerekek minden órában, annak ellenére, hogy számos nemzetközi szervezet igyekszik azonnali segítséget nyújtani a helyszínen. James Elder UNICEF-szóvivő Szomáliából nyilatkozott a Portfolio-nak.
Amíg pár hónappal vagy héttel ezelőtt még folyamatosan arról lehetett hallani, hogy olyan külső tényezők miatt kiugróan magas magyarországi infláció, mint a háború és a brüsszeli szankciók hatása, ma már a kormány és a jegybank is arról beszél, hogy hazai intézkedések is okozzák a drasztikus drágulást. Igaz, abban nincs egyezség, hogy melyik intézkedés a tettes.
A 2022 novemberi adatok tanúsága szerint az élelmiszer-infláció Közép-Kelet-Európában 20-30 százalék körül alakul, hazánkban ennél lényegesen magasabb, 40 százalék fölötti. A sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban. Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük. Az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. A hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.
Csütörtökön közzétette az MNB azt az ábrakészletet, amit Matolcsy György december 5-én használt a parlament gazdasági bizottsága előtt elmondott előadásában, mely nagy visszhangot váltott ki. A gyűjteményben olyan grafikonok vannak, melyek alátámasztják a magyar árstopok negatív hatásait, ahogy azt a jegybank elnöke is kiemelte előadásában.
Hornung Ágnes szerint azonban már most van eredménye a családtámogatásoknak.
Martin Makary szerint túlkezelés is történik az egészségügyben.
Akár 650 ezres büntetéseket is kiróhatnak.
Több mint 100 ezer embert kap maga alá Rollins.
Trump újabb elnöksége árnyékolja be a német kilátásokat.
Sokan járhatnak rosszul, ha nem figyelnek.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
