Miután kedden bejelentette a gázársapkára vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság, a tagállamok mai nagyköveti ülésén is megmaradt a szembenállás a különböző táborok között, így nem várható, hogy az energiaügyi miniszterek holnapi brüsszeli ülésén megállapodás születik a témában, emiatt pedig az energiapiaci csomag többi elemének elfogadása is kérdéses – írja a Reuters.
A Reutersnek nyilatkozó európai uniós diplomata szerdán elmondta, a G7 államok az orosz tengeri szállítású olajra vonatkozó árplafont 65-70 dolláron állapítanák meg.
Ma egy olyan piaci korrekciós mechanizmus bevezetésére tett hivatalos javaslatot az Európai Bizottság, amely két hétig tartó extrém gázpiaci árkörnyezet esetén nyúlna bele jogszabályi alapon a holland TTF gáztőzsdén születő ügyletek egy részének árába. Sőt, a Bizottság arra is készül, hogy elrendelje a kötelező 15%-os gázspórolást minden tagállam számára, amelynek kereteiről nyáron már megállapodtak a tagállamok. A ma bejelentett javaslatról már csütörtökön, november 24-én, tudnak tárgyalni egy rendkívüli ülésen az energetikai szakminiszterek és akár dönteni is tudnak róla.
A Goldman Sachs hordónként mintegy 10 dollárral, 100 dollárra csökkentette az idei negyedik negyedévre vonatkozó olajár-előrejelzését, miután Kínában továbbra is érvényben vannak a rendkívül szigorú járványügyi intézkedések, emellett pedig a G7 országok orosz olajra vonatkozó árplafonjának bevezetése is sok bizonytalanságot okoz a keresleti oldalon - írja a CNBC.
Az eddig megjelent tervekhez képest egy teljesen más gázársapkában gondolkodik az Európai Bizottság és ha erre a november 24-i energiaminiszteri ülésen felhatalmazzák, akkor gyorsan hivatalos javaslatot is tesz rá – jelezte a Reutersnek Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa.
A legfeljebb 5 éves kamatperiódusú lakossági jelzáloghitelek mellett november 15-étől a kis- és középvállalkozások változó kamatozású hiteleire is kiterjed a jelen állás szerint 2023. június 30-áig velünk élő kamatstop. A kormány szerint 60 ezer vállalkozást és 2000 milliárd forintos hitelállományt érintő intézkedés lényegét az alábbiakban foglaljuk össze. A magasabban meghúzott kamatkorlát és a kkv-hitelek sajátosságai miatt elmondható, hogy a kkv-k számára a kamatstop nem hoz akkora relatív hasznot, mint a lakossági jelzáloghitelesek számára, de egy átlagos kkv-hitel esetében a megtakarítás abszolút összege 2023 közepéig így is 1 millió forint felett lehet.
Az elmúlt napokban ritkán látott stílusú és tartalmú üzengetések zajlottak az EU legfelső szintű vezetői között arról, hogy mi legyen a hivatalosan már eldöntött uniós gázársapka témájában, illetve az valójában mit takarjon. Emellett a tagállamok között is nagy a feszültség a témában és egyelőre nem látszik az egyetértés, ami egyrészt veszélyezteti azt a tervet, hogy november 24-én valóban meg tudnak-e állapodni róla, másrészt akár a jövő évi gáztároló feltöltési stratégiát is veszélybe sodorhatja.
Az aszály miatt így is jelentősen kevesebb a hazai krumpli idén, mint tavaly, az ársapka miatt esetlegesen megnövekvő kereslet pedig krumplihiányhoz vezethet – mondta a Burgonyaszövetség az RTL Híradójának.
A szerda esti Magyar Közlönyben megjelent rendelettel felülírta a kormány a Polgári Törvénykönyv késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseit. A késedelmi kamat maximuma 25% már a mai naptól.
A tagállamok széles köre támogatja azt, hogy a rendkívüli árugrások kivédésére vezessen be az Európai Unió a holland TTF gáztőzsde másnapi ügyletkötéseire és azon keresztül a többi európai gáztőzsdén egy dinamikus ársapkát – jelentette be a mai luxemburgi energiaügyi miniszteri ülés utáni sajtótájékoztatón Jozef Síkela (képünkön jobbra), a cseh soros elnökség illetékes minisztere.
A múlt heti EU-csúcs után hétfőn azt jelentette be a szlovák miniszterelnök, hogy ársapkát vezetnek be a gázra- és áramra szinte az összes cég számára jövő januártól márciusig. A terv akkor válna valóra, ha a 2023-as költségvetést sikerülne átnyomni a parlamenten, így tehát Eduard Heger bejelentése azt is célozza, hogy a kisebbségi kormányzás mellett is legyen elfogadott költségvetése az országnak.
Lezárult az Európai Uniós állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója, ahol elsősorban az energetikai kérdések voltak a figyelem középpontjában. Az uniós vezetők több új intézkedést hirdettek ki annak érdekében, hogy kezelni tudják a kontinens energiaválságát.
Kétféle gázársapka is jöhet, emellett a közös gázbeszerzés és a vészhelyzeti gázkisegítés alapszabályait is eldöntötték a tagállamok, továbbá egy portugál-spanyol-francia alku a mi régiónk gázellátását is javíthatja, és elvi síkon kinyitották az ajtót a vezetők azelőtt is, hogy akár új közös forrásokból is tompíthassák a tagállamok az energiaszámlákat – röviden így lehet összefoglalni az EU-csúcs első napjának főbb energiapiaci eredményeit magyar szempontból. Összességében a friss megállapodások növelhetik a magyar gázpiaci ellátásbiztonságot, de a végső szabályok még nem ismertek.
Miután a gázársapka kérdésében nem valószínű döntés a ma délután 3-kor kezdődő EU-csúcson a német és holland ellenkezés miatt, a jelek szerint irányt váltott az Orbán-kormány. Az ársapka támadása mellett ugyanis a kormányfő új elemként a közös gázbeszerzési tervet is elkezdte támadni arra hivatkozva, hogy az a közös vakcinabeszerzéshez hasonlóan „lassú és drága” lehet. Emellett azt ígérte a minap elindult nemzeti konzultációval és plakátkampánnyal párhuzamosan, hogy „a háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogjuk szorgalmazni”. Az biztos, hogy mind a gázárak leszorítását célzó témában, mind Ukrajna támogatásában, mind a szankciós politika esetleges folytatásában parázs viták várhatók az elvileg kétnaposra tervezett EU-csúcson, és éppen ezért akár az is lehet, hogy az végül átnyúlik a szombati napba is, mint ahogy arra egy német kormányzati tisztviselő utalt.
Európa jelenlegi energiafüggőségére az egyetlen válasz az energiabeszerzés diverzifikációja lehet és az Európai Bizottság ma előterjesztett gázpiaci javaslatcsomagját csak azután szabad elfogadni, hogy csütörtök-pénteken a tagállami vezetők megszabják az irányokat, utána pedig tagállami szintre lebontott hatástanulmányok készülnek az ellátásbiztonsági kockázatokról is – jelentette ki kedden Brüsszelben Varga Judit.
Megszületett a szerda délelőtti uniós tagállami nagyköveti ülésen a politikai alku a nyolcadik oroszellenes szankciós csomagról, benne az orosz kőolajra vonatkozó ársapkával – közölte a cseh soros elnökség a Twitteren. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány is támogatta az újabb oroszellenes szankciós csomagot. Frissítés! Mivel az ársapka az Oroszországból induló, külső harmadik országokba irányuló olajszállításokra vonatkozik, így cikkünk eredeti verziójától eltérően nem is harcolhatott ki a magyar kormány felmentést az ársapka alól a vezetéken (Barátság II.), vagy a tengeren (Horvátország felől Adria-vezeték) hozzánk eljuttatott orosz kőolaj vonatkozásában.
Számos tagállam felőli nyomásra reagálva szerda reggel hivatalosan is bejelentette Ursula von der Leyen, az Európai Bozottság elnöke az Európai Parlament előtt tartott beszédében, hogy átmeneti gázársapkára tesz javaslatot, amely addig lenne hatályban, amíg az EU ki nem dolgoz egy új gázpiaci indexet. A hírre első reakcióra ütöttek egyet a forinton, mert a javaslat a magyar gázellátás biztonságára is kihathat a piaci félelmek szerint.
Kedden tanácskoztak Brüsszelben az EU állandó képviselői, az unió által megalkotandó nyolcadik szankciós csomag tartalmáról. Az egyeztetésekről kiszivárgó kedd késő esti hírek szerint megszületett szóban a kompromisszum a felek között. Ez többek között bevezetne egy árplafont az orosz olajértékesítésre.
Miután négy témában megszületett a politikai konszenzus az energiaügyi miniszterek mai brüsszeli ülésén, élő Facebook-videóban foglalta össze a fejleményeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.