Warren Buffett cége, a Berkshire Hathaway hétfőn közölte, hogy megszüntette a Merck & Co vállalatban lévő befektetését, és csökkentette az AbbVie és a Bristol-Myers Squibb vállalatokban lévő részesedését, miközben összességében csökkentette részvénypiaci befektetéseit.
Az elmúlt években nagy visszhangot kapott a blockchain alapú, decentralizált pénzügyi rendszer, amitől sokan a bankok nélküli pénzügyi világ megvalósulását várják. A rendszer híveinek reményét táplálhatja, hogy az elmúlt évben nagyot nőtt az Ethereum rendszerén fejlesztett pénzügyi applikációkban lekötött pénz értéke, ami viszont az ether árfolyamának hasonló mértékű növekedése miatt félrevezető lehet. A legtöbben hitelezésre használják a megoldást, ami viszont nemcsak jelentős kamatjövedelmet, de éppúgy óriási kockázatot is rejt magában.
Heti mélyponton, 367 felett zárt a forint az euróval szemben múlt pénteken, hétfőn pedig csak kissé tudott erősödni: estig a jegyzések a 366-os szintig ereszkedtek vissza. A piac feszülten várja, hogy a régiós jegybankok agresszív kamatemelései után mit lép az MNB kedden, milyen mértékű kamatemelést hajt végre. Minderre készülve hétfőn jelentős hozamemelkedés volt az állampapírok másodpiacán, a 3 hónapos papír árfolyama 32 bázisponttal 2,13%-ra ugrott az 1,8%-os jegybanki alapkamat mellett, így tehát a piac az eddigi 15 bázispontosnál intenzívebb emelésre készül. Közben hétfő este még tovább erősödött a dollár a nemzetközi piacokon, így vele szemben a forint új másfél éves mélypontra bukott.
Remekeltek a pénteki kereskedésben az amerikai tőzsdéken jegyzett kannabisz-vállalatok, két számjegyű emelkedést láthattunk több részvény esetében is. A legújabb, republikánus vezetésű kongresszusi marihuána legalizációs törvényjavaslat okán egyre több figyelem fordul az elmúlt hónapokban "elfeledett" szektor irányába, a kedvező negyedéves gyorsjelentések és egyéb szektorspecifukis hírek pedig csak tovább fokozták a hangulatot a múlt hét utolsó kereskedési napján.
Elsősorban a múltbéli tragikus események miatt az atomenergia-szektor hosszú éveken át kiszorult a pixisből az energiapolitikai döntéshozók szemében, a szén-dioxid kibocsátással nem járó tevékenység azonban komoly segítséget nyújthat az egyre sürgetőbb és nehezebben teljesíthető klímacélok elérésében. Ennek apropóján az elmúlt hosszú évek atomenergiához való hozzáállása a mögöttünk álló hónapokban alaposan megváltozott, a nukleáris energia az országok karbonsemlegességre vonatkozó stratégiáinak már-már megkerülhetetlen részévé vált. Mik voltak mostanában a legfajsúlyosabb bejelentések, kik tették le a voksukat az atomenergia mellett a nemrég véget ért klímatalálkozón? Látszik-e már az egyre élénkebb érdeklődés a szektor iránt a tőzsdéken is? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána cikkünkben.
Több ezer intézményi és lakossági befektetőt temetett maga alá a Wirecard botrány, az egykor még legnagyobb piaci értékű német pénzügyi cég fiktív számlákkal, nem létező milliárdos tételekkel, meghamisított mérlegekkel operált, a vállalat végül fizetésképtelenné vált, részvényárfolyama pedig meredeken esett. Most eljött a történet tőzsdei sztorijának a vége, az egykoron több mint 24 milliárd euró piaci értékű vállalat most már csak néhány millió eurót ér, a Wirecard részvényeit jövő héten kivezetik a tőzsdéről.
A hét elején jelentette be a GE, hogy három vállalatra válik szét, most pedig a japán ipari konglomerátum, a Toshiba tette közzé terveit arról, hogy két fő üzletág, az energia- és infrastruktúra-üzletág valamint az eszköz- és tárolási üzletág kiválásával három független vállalatra szakad, írja a Reuters.
Mindegy, hogy bank, agrárvállalkozás, egészségügy vagy felsőoktatás, mindenhol magas minőséget vár el, ami nyugaton is kiállja a versenyt. "Gyűlölöm a középszerűséget!" - mondja Csányi Sándor, aki szerint, ha valamit csinálunk, akkor azt csináljuk jól, vagy inkább ne is csináljuk. A bankvezérrel többek között az időbeosztásáról, a prioritásokról, a Budai Egészségközpont fejlesztéséről, a Bonafarm csoport eredményeiről, a Mészáros-féle mezőgazdasági integrációról és a Bankholdingról is beszélgettünk, de az OTP első embere azt is elárulta, hogy Mészáros Lőrinccel egyetértve hová érdemes befektetni, milyen méretű kiskereskedelmi láncot venne szívesen, mi nyújt védelmet az infláció ellen, bevezetik-e a kötelező koronavírus-védőoltást az OTP-nél, vagy hogy milyen akvizíciókban gondolkodik még a bank, de arról is szó esett, hogy hogyan szorítanák ki a rendbontókat a stadionokból, és hogy marad-e Marco Rossi a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Nagyinterjú.
A kormány ma bejelentette, hogy jövő hét hétfőtől három hónapra 480 forinton rögzítik a normál benzin és a gázolaj árának felső határát. A lépés váratlan, annak ellenére, hogy Orbán Viktor korábban már beszélt a befagyasztás lehetőségéről. Európai példából kevés állhat a magyar kormány előtt, Horvátország például már meglépte a befagyasztást, igaz, ott eredetileg csak egy hónapra rögzítették az árakat, és az aktuális árszinten, nem pedig jóval alacsonyabban. A lépéssel az üzemanyagok forgalmazói járnak rosszul, többek között a nagyobb szereplők, a Mol, az OMV és a Shell, nekik kell lenyelniük a befagyasztás negatív hatásait.
Fontos bejelentést tett ma a kormány, hiszen jövő hétfőtől 480 forinton rögzíti az üzemanyagárak (a 95-ös benzin és a gázolaj) felső határát. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy Magyarországon az egyik legolcsóbb a benzin az EU-n belül, ezért a bejelentett intézkedés fényében utánajártunk, hogy pontosan mennyire számít drágának az itthoni tankolása az EU-s országokhoz viszonyítva. Az eredmények azt mutatják, hogy a benzin a hetedik legolcsóbb Magyarországon, míg a gázolajár tekintetében a középmezőnybe tartoznunk az Európai Unión belül.
A szerdai jelentős forintgyengülés után csütörtökön délig folytatódott a forint vesszőfutása: a reggeli 364-ről délre 366-ig esett az euróval szemben, így 1%-nyira megközelítette a mindenkori mélypontját a magyar fizetőeszközzel szemben. Aztán 365-ig vissza tudott kapaszkodni. A forint esését most két főbb tényező mozgatja: egyrészt az amerikai inflációs félelmek miatt a dollár jelentősen erősödött tegnap este óta, másrészt a régiós jegybankok minapi agresszív kamatemelési lépései után reflektorfénybe került az MNB a piaci szereplők között, hogy az eddigi 15 bázispontos ütem elegendő-e az évtizedes csúcsra ugró magyar infláció mellett.
A kezdő tradererek gyakran esnek abba a csapdába, hogy csak a nyerő ügyleteiket veszik számításba, a bukók meg elvesznek elméjük Bermuda háromszögében. A hosszú távon nyereséges kereskedés elengedhetetlen alapfeltétele a hozam fogalmának ismerete a megfelelő hozam kockázat arány használata, valamint a kockázat minimumra való mérséklése. Az aktív tőzsdei kereskedés ebben is más tészta, mint az állampapír hozam, ahol az eredményt előre ismered.
A keddi piaczárás után közzétette legfrissebb negyedéves számait a Graphisoft Park, a gyorsjelentésből kiderült, hogy az irodaterületek kihasználtsága három egymást követő negyedév után először nőtt. Nem csak ez volt az egyetlen pozitívum, hiszen a menedzsment a várakozásait több soron megemelte, egyrészt a bevétel is magasabb lehet a korábban vártnál, másrészt a költségek is kedvezőbben alakulhatnak, melyek hatásra az adózott eredmény 400 ezer euróval magasabb lehet, mint amire korábban számított a cégvezetés.
Viszonylag sok ideje nem foglalkoztunk már mélyrehatóan a kannabisz szektor helyzetével, az év első felében és tavaly év végén gőzerővel zajló legalizációs törekvések óta valamelyest ugyanis elcsendesültek a hangok a témában. Mostanában azonban a szektor iránt érdeklődő befektetők ismét felkaphatták a fejüket több, a kannabiszcégek számára kifejezetten örömteli hírre, nemrég például a demokraták felől érkező, az iparágban tevékenykedő vállalatok finanszírozását elősegítő törvényjavaslattal kapcsolatban olvashattunk híreket, de a napokban a republikánusok oldaláról is megjelent egy törvényjavaslat, ami bizakodásra adhat okot a befektetők számára. Elemzésünkben körüljárjuk a legfrissebb fejleményeket, kitérünk az amerikai szövetségi szintű legalizálás kilátásaira és hátráltató tényezőire, illetve az iparág legjelentősebb szereplőit nézzük meg közelebbről.
Tőkeemelést hajtott végre a Gloster, miután a befektetők a mai napon a részvényjegyzéshez szükséges végleges kötelezettségvállalási nyilatkozatokat tettek és a részvények ellenértékét, 325,5 millió forintot, befizették. A frissen bevont tőkét a társaság - kétéves stratégiájának részeként - nagy növekedés előtt álló felhős (cloud) és szoftverfejlesztő cégek felvásárlására fordítja.
A múlt héten 360 alá kapaszkodott a forint az euróval szemben, most az elsőszámú cél ennek megtartása, illetve az esetleges további erősödés lehet. Előretekintve a piac az MNB jövő heti kamatdöntő ülésére koncentrálhat elsősorban, addig pedig a nemzetközi hangulat határozhatja meg az irányt, kedd reggel pedig inflációs adat érkezik.
Megemelte az idei évre vonatkozó várakozásait a Richter a negyedéves gyorsjelentést bemutató sajtótájékoztatón, az árbevétel szintjén 7-8 százalékos növekedést vár most a menedzsment euróban, az üzemi eredményszint pedig elérheti a tavalyit. Mindezt akkor, ha a devizaárfolyamok nem mozdulnak el jelentősen a jelenlegi trendekhez képest, a koronavírus-járvány pedig nem lesz olyan súlyos, mint tavaly télen – mondta el Orbán Gábor, a vállalat vezérigazgatója. A Richter kötelezővé teszi az oltást, mert anélkül azt a kockázatot futja a vállalat gyártócégként, hogy a termelés folyamatosságát veszélyeztethetik a megbetegedések.
Az elemzői konszenzust felülteljesítő harmadik negyedéves bevételről és adózott eredményről számolt be a Richter hétfő hajnalban publikált harmadik negyedéves gyorsjelentésében, a bruttó fedezet alakulása azonban kisebb csalódást okozott az elemzői várakozások mediánjához képest. Összességében elmondható, hogy továbbra is hozza a szép növekedési számokat a Richert, jól halad az idei bevételnövekedési cél teljesítése és a harmadik negyedév a bevétel, valamint az adózott eredmény tekintetében is új rekordot hozott. A termékek közül a Vraylar és az Evra stabilan biztosítják a forgalomnövekedést, ráadásul a Richter amerikai partnere kiegészítő engedélykérelmet tervez benyújtani jövőre a Vraylarra, miután a fázis 3 klinikai vizsgálat elérte az elsődleges végpontját.
Nemrég számoltunk be róla, hogy szájon át adagolható koronavírus-gyógyszert fejlesztett a Pfizer, amely egy széles körben használatos HIV-gyógyszerrel együtt használva 89 százalékkal csökkenti a magas kockázatú koronavírus-fertőzöttek súlyos fertőzöttségi és halálozási esélyeit. Az örömteli hírt a befektetők is díjazzák, kifejezetten magas forgalom mellett zsákolják a részvényt.