Már holnaptól életbe lép az árstop a tojásra és a burgonyára
Csütörtöktől már életbe lép a tojás és az étkezési burgonya árstop - áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében.
Csütörtöktől már életbe lép a tojás és az étkezési burgonya árstop - áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében.
A szeptemberi 20,1 százalékról októberben 21,1 százalékra emelkedett a magyar inflációs ráta, ez továbbra is 1996 óta a legmagasabb érték – közölte a KSH szerda reggel. Az élelmiszerek áremelkedése elérte a 40%-ot, továbbra is ez húzza az inflációt felfelé, és várhatóan még a következő hónapokban sem jön fordulat.
Várhatóan tovább emelkedett októberben a magyar infláció, a Portfolio által megkérdezett szakemberek átlagosan 20,7 százalékos értékre számítanak. Decemberig pedig még további emelkedés jöhet, így az évet akár 22 százalék körül is zárhatja az áremelkedés, mielőtt 2023-ban csökkenni kezd a nyomás. Októberben talán már a forint erősödése is segíthetett, viszont a csökkenő inflációhoz az árstopok fenntartására is szükség lehet.
Az Európai Bizottság meg akarja tiltani Lengyelországnak a bevezetett "inflációellenes pajzs" egyes elemeit, és bírsággal fenyeget, ha megmarad az energiahordozók csökkentett áfája, a kormány ezért módosít az eddigi intézkedéseken - jelentette be hétfőn Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban belengette, hogy hamarosan újabb termékekre terjeszthetik ki az árstopokat. Vélhetően elsősorban élelmiszerekre utalt a kormányfő, azonban elemzők szerint inkább a jelenlegi hasonló intézkedések eltörlésén kellene gondolkodni.
A következő hetekben várhatóan tovább bővül majd az árstoppal érintett termékek köre – mondta péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg az év végéig érvényes intézkedések esetében nem a kivezetésen, hanem a további bővítésen gondolkodik a kormány. De milyen termékek árának befagyasztása kerülhet szóba? Az elmúlt hónapok statisztikái alapján elsősorban az élelmiszerek köre bővülhet.
Októberben a szeptemberi szintről tovább nőtt az infláció Németországban, az áremelkedés mértéke meghaladta az elemzői várakozásokat.
Az elmúlt néhány évben leginkább egy autóversenyre hasonlított a hazai lakáspiac, legalábbis ami a kereslet és az áremelkedés alakulását illeti. Míg 2020 előtt a pálya egy gyorsabb szakaszán haladva az adásvételek száma és az eladási árak is folyamatosan nőttek, addig 2020-ban egy éles kanyarral jött a hirtelen lassulás. Utólag visszatekintve 2021 a célegyenes éve volt, ahol padlógázzal igyekezett mindenki a korábbiaknál is magasabb árakon és mennyiségben lakást vásárolni. 2022 közepére viszont úgy tűnik, elértük a célegyenes végét, így mostanra legfeljebb annyi kérdés maradt, hogy az újabb éles kanyart sikerül-e egy erősebb fékezéssel a pályán bevenni, vagy a kavicságyba sodródva jelentősen nagyobb lassulás következik be.
A Kommerszant jelentése szerint a számítógépek, telefonok, szerverek és egyéb elektronikai cikkek oroszországi gyártói a hibás alkatrészek növekvő arányáról számolnak be. Az orosz hírportál szerint a szankciók miatt az importőröknek hosszabb és nehezebben ellenőrzött ellátási láncokat kellett létrehozniuk, aminek a selejt-termékek számának ugrásszerű növekedése lett az eredménye.
Megjelent a KSH legújabb, 2022 második negyedévére vonatkozó előzetes lakásárindexe, ami alapján - évek óta tartó szkeptikus "elemzői" hangok a lakásárakkal kapcsolatban ide, háború és bizonytalanság oda - az első negyedévhez képest 5,2 százalékkal emelkedtek az országos lakásárak. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egyelőre egy előzetes érték, a később beérkező adatok feldolgozása után még lehetnek benne változások. Ami az éves drágulást illeti, 2021 és 2022 második negyedéve között 22,8 százalékkal mentek feljebb a lakásárak, ami szinte hajszálpontosan megegyezik a 2021 utolsó negyedévében mért értékkel. Ilyen volumenű éves drágulásra - a két negyedévet leszámítva - a 2007 óta vezetett adatsorban még soha nem volt példa.
Szeptemberben 20,1 százalékra emelkedett az infláció, a maginfláció pedig már 20,7 százalékos volt – közölte kedd reggel a KSH. Az adat egy hajszállal volt magasabb az előzetes várakozásnál, de alapvetően nem okozott meglepetést, ugyanakkor az elemzők továbbra is inkább a felfelé mutató kockázatokra hívják fel a figyelmet.
Az alap inflációs mutató emelkedésével párhuzamosan az MNB alapmutatói is kivétel nélkül feljebb kerültek. Közben a lakossági inflációs várakozások is tovább emelkedtek, ami nehezíti a jegybank dolgát.
Szeptemberben 20,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezzel huszonnégy éve nem látott szintre emelkedett az infláció – közölte a KSH kedd reggel. Az adat megfelel a várakozásoknak, előzetesen csak az volt a kérdés, hogy 20 százalék alatt vagy felett volt a drágulás.
Az augusztusi 15,6 százalékról biztosan újabb nagy ugrást mutatott be az infláció, hiszen szeptemberben már a megemelkedett rezsiköltségek is bekerültek a kosárba. Az igazi kérdés, hogy már most eléri a 20 százalékos lélektani határt a drágulás, vagy arra még várnunk kell egy-két hónapot. Abban a szakértők egyetértenek, hogy 2023 végére legalább a felére esik majd vissza az inflációs ráta, pedig az árstopok sorsa továbbra is kérdés.
Új csúcsra emelkedett a lakosság pesszimizmusa az inflációval kapcsolatban. Szeptemberben már olyan súlyosnak látták az inflációs helyzetet, amire utoljára 2007-ben volt példa.
Az energiaválság és az infláció elérte a temetkezési szektort is, emiatt a cégeknek árat kell emelniük, derült ki az RTL riportjából.
A mértnél több mint háromszor nagyobb, csaknem 35 százalékos áremelkedést érzékel a német lakosság egy kedden ismertetett felmérés szerint.
Egy negyedév alatt 6,7 százalékkal nőtt a budapesti új lakások kínálati ára, elérve az 1,35 millió forintot négyzetméterenként. Az Eltinga szakértői által összeállított Budapesti Lakáspiaci Riport alapján ezúttal a budapesti újlakáspiac kerületi különbségeit és a fővárosi egyenlőtlenségeket mutatjuk be.
A lakossági megrendelők hamarosan eltűnhetnek a hihetetlen mértékben megemelkedett építőanyagárak miatt - közölte a Növekedés.hu-val Kojii László, az ÉVOSZ elnöke. Noha az emberek építkezési kedve nem szállt el, tartalékaik is vannak erre a célra, a rezsiáraktól való félelem is sokakat ösztönözne energetikai hatékonyságot célzó beruházásokra, az egyre romló hitelkörnyezetben viszont nem akarnak banki kölcsönt, így sokan már most is inkább kivárnak.
Nem ér véget az élelmiszerár-stop októberben, amely dühös boltosokat és elméletileg elégedett vásárlókat kellene, hogy eredményezzen. A boltosok közül sokaknak akkora terhet jelent az árstop hosszabbítása, hogy permanens áruhiányra készülnek. Miután már a kisboltosok is előszeretettel a diszkontokban vásárolnak (nagykereskedők helyett), így egyre többen egyre gyakrabban fogynak ki az árstopos termékekből. Kiskereskedelmi forrásaink szerint a következő időszakban annyi biztos, hogy a csirkemell és a cukor is olcsó lesz, már ha lesz belőlük a boltokban. Az árstop kivezetésével viszont jön majd a legalább 2500 forintos csirkemell és a 400 forint feletti UHT tej. De nem biztos, hogy minden boltban: a kiskereskedelmet sújtó terhek miatt sokan húzzák majd le a rolót.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte a nyugati szövetségeseknek folytatniuk kell Ukrajna támogatását.
Az elrettentéstől a tárgyalásokig vannak tervek.
Az érintett országok szerint ez az összeg nem elégséges.
Fél éve még máshogy nézett ki a sztori.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
