Januárban meglepő módon nőtt a spanyol éves infláció, de még ezzel is messze az európai átlag alatt van az áremelkedés mértéke. Spanyolország az első nagy európai gazdaság, ahol közzétették a januári inflációt.
A CoreLogic ingatlanelemző cég friss jelentéséből kiderült, hogy a tavalyi év során az ausztrál ingatlanbérlők tapasztalhatták a világ legnagyobb áremelkedését, az országos medián lakásbérleti díj 10,2 százalékkal, heti 555 dollárra, azaz több, mint 200 ezer forintra emelkedett. A kutatást a Guardian dolgozta fel újságcikként.
Akár kellemes meglepetést is okozhat a januári inflációs adat, legalábbis erre utal az, amit eddig látunk az élelmiszerek árának alakulásában. Az üzemanyag-árstop eltörlésének még lehet egy áthúzódó hatása januárban, azonban a meglepetés azt jelentheti, hogy nagyon közel a tetőzés, sőt az sem kizárt, hogy januárban már nem, vagy csak minimálisan fokozódik az áremelkedés.
Az iparágat sújtó infláció miatt a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának lehetőségéről döntött a kormány, vagyis a háború okozta áremelkedés egy részét, bizonyos esetekben átvállalja az állam. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a módosítás azon beruházások esetében kezdeményezhető, melyeknél a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmény történt.
A várakozásoknak megfelelően decemberben is a legmagasabb volt az Európai Unióban a magyar infláció – derül ki az Eurostat szerdán közölt adataiból. Ráadásul a magyar áremelkedés magasan a legmagasabb a kontinensen, a 25%-os adat mellett egyedül Lettországban és Litvániában érte el a 20 százalékot az éves ráta.
Főleg a negatív oldaláról hallunk annak, hogy több évtizedes csúcsra emelkedett az infláció Magyarországon: az élet egyre drágább, a jegybanknak magasan kell tartania a kamatot, magas béremeléssel kell kompenzálni a munkavállalókat, ami az ár-bér spirál veszélyét vetíti előre. Az állam szempontjából ugyanakkor vannak komoly előnyei is a magas inflációnak, hiszen emelkednek a költségvetés bevételei, illetve csökken a GDP-arányos államadósság. Ez utóbbival, az adósság „elinflálásával” foglalkozunk most, számításaink szerint akár a 2019-es mélypont közelébe is csökkenhet idén az adósságráta még úgy is, hogy a gazdaság várhatóan alig fog növekedni.
Évtizedek óta nem látott áremelkedés sújtotta a magyar háztartásokat 2022-ben, decemberre az infláció megközelítette a 25%-ot, amire 1996 óta nem volt példa. Az egyes termékek esetében a száz százalék feletti áremelkedés sem volt ritka, árcsökkenésre viszont alig volt példa. Egy hónap alatt az üzemanyagok drágultak a legjobban az árstop eltörlése miatt, de a zöldségek és más élelmiszerek esetében is volt példa 10 százalék feletti emelkedésre.
Az infláció a vártnál kisebb mértékben ugyan, de tovább emelkedett decemberben – közölte a KSH péntek reggel. Az MNB inflációs alapmutatói is felfelé mozdultak tovább, vagyis a vártnál kisebb emelkedés mellett nincs sok okunk az örömre.
A várt 25% feletti értékkel szemben „csak” 24,5% volt decemberben az infláció – közölte a KSH péntek reggel. Éves átlagban 14,5%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, továbbra is elsősorban az élelmiszerek drágulnak, majdnem 45%-kal.
Gyakran hangzik el, hogy az új lakások árazása a kivitelezési költségek emelkedése miatt szállt el ennyire. Tény, hogy mind a munkaerő-, mind az anyagok dinamikusan drágultak az elmúlt években, de vajon milyen arányban áll ez az új lakások drágulásával? Hogy pontosan mi is történt a piacon, azt a KSH kivitelezési költségeket bemutató számai és az Eltinga által rendszeresen elkészített Budapesti Lakáspiaci Riport újlakás-árainak összevetésében mutatjuk be.
Az üzemanyagok árstopjának eltörlése miatt biztosan tovább emelkedett decemberben a magyar infláció – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ezzel újabb lélektani határt léphet át az inflációs ráta, amire 1996 óta nem volt példa, 25% fölé emelkedhetett a drágulás mértéke. A szakértők az év elejére várják a tetőzést, majd utána a második félévtől jöhet komolyabb csökkenés.
Bár a főváros idén már a 150. születésnapját ünnepli, az egyes városrészei, kerületei mind a mai napig folyamatosan átértékelődnek. Ezt mutatja a 2012-2021-es, mondhatni, nagyjából egy teljes lakáspiaci ciklust átfogó, budapesti kerületek közötti költözési statisztika is. Ez idő alatt olyan élénk forgalmat bonyolítottak le a kerületek egymás rovására, hogy a ki-, illetve a beköltözők aránya többüknél elérte a helyi lakosság 30-40 százalékát is, derült ki az OTP elemzéséből.
Franciaországban lassult a fogyasztói áremelkedés decemberben, míg a szakértők gyorsulást vártak.
Az elmúlt hónapokban egyértelmű lassulást figyelhettünk meg az ingatlanpiacon. Jelentősen csökkent a tranzakciószám, és a fejlesztők, valamint a finanszírozók is óvatosabbá váltak. Számottevő árcsökkenést ugyan még nem láthattunk a lakáspiacon, de a kereslet csökkenése miatt elképzelhető, hogy drasztikus megoldásokhoz kell nyúlnia az értékesítőknek. Az elmúlt hetekben több nagy fejlesztőtől is láthattunk újépítésű lakásokra vonatkozó különleges kedvezményeket. Mi lesz az újépítésű ingatlanokkal, ha folytatódik a piac lassulása, elég lesz akciókat hirdetni, vagy komolyabb eszközökre lesz szükség? Várhatunk árcsökkenést? Ezeket a kérdéseket most az ingatlanpiac szakértőinek tettük fel.
A világ több országában is panaszkodtak ez elmúlt években amiatt, hogy a külföldi ingatlanvásárlók miatt nagyon elszálltak a lakásárak. Nem volt ez másként Kanadában sem, ahol viszont mostanra megelégelték a folyamatot és idén januártól jogszabályban tiltják meg, hogy a külföldiek befektetési céllal lakóingatlant vásároljanak - írja a CNN.
Az élelmiszerár-stop kivezetésére kéri a kormányt a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), mivel szerintük az intézkedés nem érte el a célját, a veszteségek pedig nem tarthatóak április 30-ig. Ahogyan korábban beszámoltunk, a kormány december 28-i rendelete miatt lehetetlen helyzettel szembesülnek a boltosok, és főként a kisboltok, a családi vállalkozások kerültek még nehezebb helyzetbe. A kisvállalkozások nem tudnak olyan eszközökkel élni, mint a nagy kereskedelmi láncok, így a magas inflációs várakozások mellett 2023-ban is folytatódhatnak a boltbezárások, ami lapunk elemzője, Hornyák József szerint 2022-ben a négyezer esetet is elérhette. A Portfolio egyik forrása nemrég úgy nyilatkozott: minél később tervezik kivezetni az árstopot, annál nagyobb lesz az árrobbanás a beszerzési árak folyamatos emelkedése miatt, hacsak nem omlik össze az árstopos piac a kivezetés előtt.
Az idei év legfontosabb gazdasági sztorija az infláció minden várakozást meghaladó növekedése volt. A pénzromlás ütemének globális emelkedése mellett nagyon kellemetlen jelenség, hogy a hazai áremelkedést belső tényezők is fűtik, ezzel pedig az év végére a magyar inflációs mutató a legmagasabb lett az Európai Unióban. A gyors árnövekedés a keresetek vásárlóerejét csökkenésbe fordította, a jegybanki kamatemelések pedig a hitelpiacon hoztak óriási változásokat.
Amíg pár hónappal vagy héttel ezelőtt még folyamatosan arról lehetett hallani, hogy olyan külső tényezők miatt kiugróan magas magyarországi infláció, mint a háború és a brüsszeli szankciók hatása, ma már a kormány és a jegybank is arról beszél, hogy hazai intézkedések is okozzák a drasztikus drágulást. Igaz, abban nincs egyezség, hogy melyik intézkedés a tettes.
Novemberben már Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az Európai Unióban – derül ki az Eurostat pénteki közléséből. A 23,1 százalékos magyar fogyasztói árindex már magasabb, mint a balti országokban, és külön rossz hír, hogy az európai csökkenő infláció mellett nálunk még emelkedik az ütem.
Csütörtökön közzétette az MNB azt az ábrakészletet, amit Matolcsy György december 5-én használt a parlament gazdasági bizottsága előtt elmondott előadásában, mely nagy visszhangot váltott ki. A gyűjteményben olyan grafikonok vannak, melyek alátámasztják a magyar árstopok negatív hatásait, ahogy azt a jegybank elnöke is kiemelte előadásában.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A szunnita és síita muszlimok csaptak össze.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
A választások után sem lett könnyebb dolga a befektetőknek.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
