Az ukrajnai háború az 1970-es évek óta a "legnagyobb nyersanyagársokkot" fogja okozni - figyelmeztet a Világbank. A nemzetközi szervezet egy új előrejelzésében azt írta, hogy a konfliktus okozta zavarok a földgáztól a búzán át a gyapotig számos árucikk esetében hatalmas áremelkedéshez vezetnek - írja a BBC.
A német kormány jelentősen megemeli az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését az Ukrajna elleni orosz háború német gazdaságra gyakorolt hatásai miatt.
A brit megélhetési problémák már az egész országban visszavetik a vásárlóerőt, a fogyasztók 43%-ának már gondot okoz az energiaszámlák kifizetése - írja a Bloomberg.
Tavaly megtorpant a webáruházak száguldása, a korábbi évek 30-40%-os növekedési üteme 17%-ra esett, idén is már csak 10 százalék körüli növekedéssel számol a webáruházi piac - írja a Blokkk.com, amely szerint kevesebb és más a webes akció is, mivel nincs rá annyi pénz, mint régebben.
A stagfláció veszélye reális – mondta szombaton Christian Lindner német pénzügyminiszter a Bloomberg tudósítása szerint. A politikus a liberális szabad demokraták konferenciáján beszélt.
Az amerikai gazdaság nagyon rugalmasan reagál a sokkhatásokra, az infláció viszont a tetőfokára hághatott, az inflációs nyomást pedig tovább fokozza a háború elhúzódása - mondta az amerikai pénzügyminiszter egy rendezvényen a Reuters tudósítása szerint.
Év végéig átlagosan még 10-20 százalékkal emelkedhetnek az élelmiszerek árai, de ha valami hiánycikké válik, akkor az átlagosnál nagyobb lehet a drágulás – ismertette az InfoRádiónak Hollósi Dávid. Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a szokásos kihívások – úgymint az időjárási viszonyok, például az aszály –, mellett a pandémia és azt követő háborús események nagyon komoly áremelkedéseket eredményeznek az élelmiszerágazatban. A beszerzési lehetőségek különösen nehézkesek, nőnek az előállítási- és alapanyagköltségek, amikhez a termelőknek is alkalmazkodniuk kell. A nagy kérdés az, hogy a megnövekedett költségeket lekövetik-e az átvételi árak, ami a „nap végén” persze a fogyasztóknak jelent majd élelmiszerdrágulást.
Az Ipsos közvélemény-kutató intézet csütörtökön bemutatott felmérése szerint Ausztriában tízből kilencen már megterhelőnek érzik az infláció hatásait a mindennapi életében, különösen bevásárlásnál és tankolásnál. A felmérés szerint az 500 válaszadó több mint fele tervezi, hogy a közeljövőben lemond a nem létfontosságú vásárlásokról.
Az Európai Unióban márciusban 7,8%-kal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest az Eurostat adatai szerint, ami érdemben meghaladja az előző havi 6,2%-ot. A magyar 8,6%-os infláció tehát átlag feletti, azonban a különböző hatósági árak nélkül a dobogón lenne.
Tavasszal hagyományosan élénkül a nyaralók iránti kereslet és idén sincs ez másként, azonban kérdéses, hogy a tavaly tapasztalt, robbanásszerű növekedés meddig tarthat még. A Balaton parti települések továbbra is a figyelem központjában állnak, azonban a Tisza-tavat is egyre többen fedezik fel maguknak, a Velencei-tóról pedig elmondható, hogy gyakorlatilag Budapest agglomerációjának részévé vált - írja az OTP Ingatlanpont.
Elsősorban az energiaárak miatt a vártnál is jobban, rekordütemben emelkedtek márciusban a termelői árak Németországban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdán kiadott jelentése szerint.
Március eleje óta reneszánszát éli a stagfláció témaköre. Mindenki azt találgatja, hogy vajon látunk-e recessziót magas inflációval kombinálva. Eközben azonban némi gazdaságtörténeti kutatás alapján több szempont is jelzi, hogy nem feltétlenül az 1970-es évekkel kellene párhuzamot vonnunk. A mai gazdasági körülmények sokkal inkább hasonlítanak az 1940-es években látottakra. Némi szerencsével pedig most elkerülhető lehet az akkor látott fellendülés-visszaesés hullámvasútja.
A liszt árának gyors emelkedése következhet be a Blokkk.com szerint. A malomipari termékek hazai gyártásában a belföldi értékesítés árindexe 85%-kal emelkedett, az orosz-ukrán háború pedig tovább ronthat a helyzeten.
Az Európai Unióban Magyarországon és Lengyelországban volt a legmagasabb az infláció tavaly a KSH friss jelentése alapján. Az Eurostat és hazai adatok alapján készült elemzés szerint hazánkban a termékek és szolgáltatások széles köre drágult, a tartós fogyasztási cikkek áremelkedési üteme az 1990-es éveket idézi. Nagyot drágultak az új és a használt autók, a faanyagok, a lakásfelújító és -karbantartó cikkek is. Idén még magasabb lesz a pénzromlás, a legfrissebb előrejelzések szerint itthon eléri a 9%-ot is éves átlagban, ám lesznek olyan uniós országok, ahol ennél is gyorsabban nőnek az árak.
Európa-bajnokok a magyarországi lakásárak - derül ki az Ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Bizonyos tekintetben valóban azok, hiszen 2015 és 2021 között egyik uniós országban sem emelkedtek ilyen ütemben a lakásárak. De biztos, hogy minden tekintetben jár Magyarországnak az Európa-bajnoki cím? A keresőoldal elemzését tovább gondolva megnéztük, mi a helyzet ma az uniós országok lakáspiacán, hol, milyen négyzetméterárak mellett lehet ma lakást venni, mi történik, ha euróban számolunk és hogy állunk, ha a lakásárakat minden országban az átlagjövedelemhez képest nézzük.
Közzétették az Egyesült Államokban a fogyasztói árindexet márciusból, az árak emelkedése gyorsult februárhoz képest.
Egyre több tőkeerős, technológiailag fejlett kis- és középvállalkozást tud felmutatni a magyar ipar, ha ez a kör benyelné a megnövekedett terheket, éppen azt a versenyképességi előnyt élné fel pár hónap alatt, amiért hosszú éveken át dolgozott meg hatékony működéssel, saját termékkel, exporttal. Ágazati szintű közös gondolkodásra van szükség az energiaválság és a nyersanyaghiány korszakában, különben egymást érik a bedőlések.
Könnygázzal és vízágyúkkal oszlatott fel hétfőn a rendőrség Jakartában egy tüntetést, az egyetemistákból álló, több száz fős tömeg az étolaj árának emelkedése és az elnöki mandátum kiterjesztése ellen vonult utcára.
Évek óta nem láttunk olyan áremelkedést az élelmiszereknél, mint márciusban, de persze ez nem is meglepő, hiszen az infláció is majdnem tizenöt éves csúcsra ugrott. A kormány az árstopokkal próbálja felvenni a harcot, azonban az érintett hét termék kivételével jelentős volt az áremelkedés. A paradicsom és a rétesliszt ára egy év alatt több mint 40 százalékkal emelkedett, de a kenyér és a csirkecomb is harmadával drágult. Sőt, volt olyan nem szezonális termék, ami egyetlen hónap alatt drágult annyival, mint máskor egy év alatt. És ebben még csak az orosz-ukrán háború első hatásai vannak benne, a tendencia várhatóan folytatódik majd a következő napokban.
Márciusban ugyan a vártnál kisebb mértékben, de tovább emelkedett az infláció Magyarországon, a 8,5%-os értéknél magasabbat utoljára majdnem 15 éve láttunk. Ráadásul az elemzők szerint még nincs vége az emelkedésnek, a kormányzati árstopok mellett is 10 százalék felett lehet a csúcs.
Kamerákkal ellenőrzik a szabályok betartását.
Világszerte hőhullámok sújtanak és messze még az idei nyár vége.
Trump elnökjelöltje sem kímélte a demokratát.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
