Az olajár talán tetőzhetett és már lefelé indulhatott az utóbbi hónapokban, így jövőre megszelídülhet az infláció a jegybankok kamatemeléseinek hatására – mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a CNBC tudósítása szerint. Kristalina Georgieva szerint a következő hónapokban még további kamatemelések jöhetnek, amíg nem látszik az infláció enyhülése.
A Federal Reserve szerdán közzétett Bézs Könyvének felmérése a recessziós félelmek fokozódására utal, ráadásul az emelkedő infláció is legalább az év végéig kitarthat – számol be a hírről a CNBC.
Többek közt az orosz-ukrán háború következtében is jelentősen megdrágult a majonéz, az akadozó szállítmányok miatt pedig hiánycikké vált egyes országokban – írja az Index.
Júniusban tovább emelkedett az infláció Magyarországon, a 11,7%-os áremelkedésnél magasabbra legutóbb 1998 októberében volt példa. Továbbra is az élelmiszerek mutatják a legnagyobb drágulást, de lassan csatlakoznak hozzájuk a tartós fogyasztási cikkek is a gyenge forint miatt. A legnagyobb áremelkedéseket összesítő toplistán továbbra is szinte kizárólag élelmiszerek szerepelnek, csak elvétve tud befurakodni egy-egy más termék vagy szolgáltatás.
Egy év alatt a húsz százalékot is meghaladta a budapesti lakásbérleti-díjak emelkedése, így júniusban átlagosan 173 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért a fővárosban. A felpörgő infláció és a jegybanki alapkamat emelése ugyanakkor már most megágyaz a következő év bérlakáspiaci viszonyainak – állítja a Rentingo.com, legfrissebb elemzésében. A bérleti díjból realizálható 4-6 százalékos hozam ugyanis jelentősen alatta marad az inflációnak és a lakossági állampapírhozamoknak, így bérbeadói oldalról várhatóan érdemi kínálatbővüléssel nem lehet számolni, ugyanakkor a fizetőképes kereslet is csökkenhet.
A fővárosi agglomerációs területek a változó ingatlanpiaci helyzet ellenére tartják népszerűségüket: a Pest megyei adásvételek közel 10%-a már 100 millió forint feletti ingatlanárat mutatott az első félévben. A legfőbb vásárlói motivációt továbbra is az otthonteremtési célok adják, így a nagyobb ingatlanba költözés, valamint az első lakás vásárlása. A Duna House idei első féléves értékesítési adatait mutatjuk be, amelyek alapján átlagosan 10%-kal nőttek a négyzetméterárak az agglomerációban 2021-hez képest.
Júniusban 11,7%-ra emelkedett az éves inflációs Magyarországon, a maginfláció pedig egészen 13,8%-ig szárnyalt – közölte a KSH péntek reggel. Délelőttre a jegybank is publikálta szokásos alapmutatóit, melyek szintén minden téren további emelkedést mutatnak.
A májusi 10,7%-ról júniusban 11,7%-ra emelkedett az infláció Magyarországon, ennél nagyobb áremelkedési ütemet 1998 októbere óta nem láttunk – derül ki a KSH péntek reggeli tájékoztatójából. Továbbra is elsősorban az élelmiszerek áremelkedése húzza a drágulást, de már látszik a gyenge forint hatása is a tartós fogyasztási cikkek árában.
Júniusban szinte biztos, hogy tovább emelkedett a magyar infláció az előző havi 10,7%-ról, az MNB már közölte, hogy saját számításai szerint 11-12% lehetett az áremelkedés üteme. A Portfolio által megkérdezett elemzők is hasonlóra számítanak, azonban szerintük még ez sem a csúcs, a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció. Még érdekesebbek a 2023-as előrejelzések, van olyan szakértő, aki szerint még másfél év múlva is 10 százalék felett lesz az áremelkedés üteme, de ez egyelőre a kisebbségi vélemény.
Svájcban a fogyasztói árak 3,4 százalékkal nőttek júniusban éves összevetésben, nagyobb mértékben az elemzők által várt 3,2 százaléknál, és az infláció először lépte át a 3 százalékos szintet 2008 júliusa óta.
Jelentősen emelte idei és jövő évi inflációs előrejelzését a jegybank, miközben véleménye szerint idén a korábban vártnál gyorsabban, jövőre viszont lényegesen lassabban növekszik majd a gazdaság. Az MNB új prognózisának főbb számait már kedden megismerhettük, ma pedig a részleteket is bemutatták. A lényeg: az idén a lakosság fogyasztása még biztosítja a lendületet, de jövőre pont ennek a fékezése veti vissza a GDP-növekedést. Rövid távon a jegybank nem látja az infláció csökkenését, mert még masszív átárazási időszak van, de jövőre is jóval kisebb ütemű lehet a drágulási ütem mérséklése.
Döbbenetes, százmilliárdos nagyságrendű az a többlet, amelyet forgóeszközként kellene beletenni a hazai állattartó ágazatba annak érdekében, hogy az képes legyen áthidalni a jelenlegi, drágább termelési feltételek jelentette helyzetet. Félő, hogy ez sokaknak túl nagy feladat lesz. Erről beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio heti podcastjának házigazdája Hollósi Dáviddal, a Takarékbank Agrár üzletágának ügyvezető igazgatójával, és Braunmüller Lajossal, a Portfolio szakújságírójával.
Ugyan a globális lakáspiacon már látszódnak a "fordulat" jelei (lassul az árak növekedése), ez egyelőre szemernyit sem látszik meg a budapesti új lakások árában. Mint azt nemrégiben a Budapesti Lakáspiaci Riport nyomán megírtuk, az új lakások átlagos négyzetméterára már 1,27 millió forintnál tart, negyedévről negyedévre döntögetve a rekordot. A jelentés tartalmazza a lakások átlagos átárazását (áremelkedését) is, mely nagy mértékben eltér az előző negyedévben látottaktól - az átlagos átárazás magasabb volt most, mint korábban.
Polchiányok és/vagy rosszabb minőségű termékek a boltokban. Ez lehet az eredménye az árstopos termékek körében annak a történelmi kísérletnek, amit Magyarország folytat az élelmiszerek esetében. Mindeközben a nem árstopos termékek ára drasztikusan emelkedik, valahová ugyanis be kell építeni a globális áremelkedést, a termelői, beszerzési árak megugrását, a béremelkedést, az energiaköltségek növekedését, illetve az elmúlt időszak két hazai intézkedését: a különadót és az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget. Ma már olyan súlyos a helyzet, hogy nemcsak a kisboltok, hanem több multi beszerzési árát is elérte az árstopos eladási ár, ami újabb árfelhajtó hatást jelenthet a többi termék esetében (a veszteségszétosztás miatt). Az áremeléseket a fogyasztók egyre inkább érzik, ami miatt az olcsóbb termékeket keresik a vásárlók.
A kormány a hatalmas méretű költségvetési kiigazítás keretében jelentős mértékben támaszkodik adóemelésekre, ezek nagy része különadó-emelés, vagy úgynevezett pótadók kivetése. Cikkünkben bemutatjuk a különadók főbb előzményeit, a különadók kihirdetését, és minden egyes különadó-módosítás főbb részletét, így például az adó mértékét. Több különadó esetében is részletesen értelmezzük a változások lényegét, illetve a várható hatásokat. Mit lehet tudni a bankadó változásáról, a kiskereskedelmet terhelő pótadóról, az energiaszektort, vagy épp a repülést terhelő különadóról? Mutatjuk a legfontosabb információkat az új különadókról és a különadó-emelésekről.
Májusban 1% volt a fogyasztói árak havi emelkedési üteme az Egyesült Államokban, ami meghaladta a 0,7%-os áremelkedést előrevetítő elemzői konszenzust.
Magyarországon a lakosság 48 százaléka tervez, illetve végez az idén építkezést vagy felújítást, a legtöbben a munkálatok drágulásától, illetve elhúzódásától tartanak - mondta el az újHÁZ Centrum vezérigazgatója az építőanyag-kereskedelmi hálózat tavaszi Trendriportját ismertető sajtótájékoztatón. Rázsóné Szórády Csilla közölte, a május elején készített reprezentatív felmérésbe 1142 embert vontak be.