A Bosch csoport rekordbevételt ért el 2017-ben és a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére 2018-ban további növekedésre számít, amiben nagy szerepet szán az ipar 4.0-ás és a hálózatba kapcsolt megoldásoknak.
Az utóbbi években jelentősen visszaesett Simicska Lajos médiaérdekeltségeinek árbevétele, a kiadások viszont nem csökkentek ezzel párhuzamosan, így jelentős veszteséget halmozott fel az üzletember. Vagyis a politika mellett gazdasági racionalitás is állhatott a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió felszámolása mögött, a következő időszak legnagyobb kérdése pedig a Hír Tv sorsa lehet.
A minap bukkan fel az Európai Bizottság nyilvános konzultációs fórumán egy olyan téma, amely a magyar vállalkozások 99%-át közvetlenül érinti, hiszen az uniós kkv definícióról, annak tervezett felülvizsgálatáról szól.
A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban közel 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési forrás érkezett Magyarországra, melyek egyik fő kedvezményezettje a kkv-szektor volt. A jövedelmezőbb vállalatok pályáznak szívesebben EU-s forrásra, és a jobban teljesítő vállalatok nagyobb eséllyel nyernek. A forrásokat a vállalkozások elsősorban kapacitásbővítésre használták fel, ami megmutatkozott többek között a létszám, a tárgyieszköz-állomány, illetve az árbevétel növekedésében. A források azonban nem javították a vállalatok termelékenységét.
A 2007 óta gazdaságfejlesztési EU-támogatást elnyert cégek erősen rá voltak szorulva ezekre a forrásokra, és a sérülékenységük jele az is, hogy 2015-ben az ötödük veszteséges volt - többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank átfogó elemzéséből. Az anyagból számos látványos ábrát mutatott be a Portfolio minapi Uniós Források konferenciáján Fábián Gergely jegybanki igazgató, így például azt, hogy nincs érdemi gazdasági hatáskülönbség a visszatérítendő és a vissza nem térítendő EU-pénzek között. Abban viszont nagy hatáskülönbségek vannak, hogy mely ágazatokba ment az EU-pénz, és az is lényeges, hogy míg a foglalkoztatottságot és a hozzáadott értéket növelik ezek a pályázati pénzek, addig a munka termelékenységét nem.
2016 negyedik negyedévében 32%-kal 1070 millió forintra ugrott a Duna House csoport árbevétele, miközben az üzleti eredménye (EBIT) 62%-kal 153 millió forint közelébe zuhant - többek között ezt tartalmazza a cég péntek este a BÉT-en közzétett gyorsjelentése. Az adózott eredmény a negyedik negyedévben éves összevetésben 60%-kal 141,7 millió forintra zuhant. Az éves fejlemények alapján a cég menedzsmentje részvényenként 130 forintos osztalék kifizetését javasolja majd a közgyűlésnek.
Mintegy négy százalékkal maradt el a Masterplast árbevétele 2016-ban az egy évvel korábbitól, a negyedik negyedévben pedig hat százalékos volt a csökkenés - derül ki a társaság szerdán közzétett beszámolójából. Ezzel párhuzamosan az év egészében hét százalékkal csökkent a társaság adózott eredménye, mely 2,4 millió eurót tett ki.
Elindult az "Exportképes innovatív termékfejlesztés támogatása" című, 5 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázat társadalmi egyeztetése, amelynek tapasztalatai alapján várhatóan jövő február 21-től indul majd el a támogatási kérelmek beadhatósága - derült ki a kormány hivatalos pályázati oldalán megjelent anyagból. Az ipari és kísérleti kutatásokra cégenként 200 és 450 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás kérhető a közép magyarországi régión kívüli fejlesztésekre és a pályázat fő célja az, hogy nőjön a vállalati K+F+I aktivitás.
Mintegy 5 ezerrel kevesebb a kis- és középvállalkozások száma Magyarországon és 25%-kal kisebb az együttes árbevételük, illetve 20%-kal a bruttó hozzáadott értékük akkor, ha a Központi Statisztikai Hivatal által kifejlesztett új módszertan szerint vizsgáljuk az itthoni cégvilágot. Ezek a jelentős eltérések úgy álltak elő, hogy a KSH túllépett a cégek klasszikus létszám alapú besorolási kategóriáján és bizonyos pénzügyi és önállósági mérési mutatókat is beépített a módszertanába. Jó hír: ez az új módszertan sem cáfolta meg azt az örvendetes folyamatot, hogy 2013 és 2015 között jelentősen nőtt a kkv-k és a náluk foglalkoztatott emberek száma, illetve az általuk elért árbevétel.
Az árbevételhez képest aránytalanul nagy fejlesztésre pályáznak a cégek, nem számolják ki a lehetséges hosszú távú következményeket, nem ismerik eléggé a saját piacukat - ez csak néhány azok közül a tipikus hibák közül, amelyek miatt a legtöbb esetben elutasítják a hazai kkv szektor uniós pályázatait - mutat rá összefoglalójában a Goodwill Consulting Kft. Azért is érdemes tisztában lenni az elmúlt egy-két év tapasztalataival, mert a kormány legutóbbi jelzései szerint jövő tavaszig az összes uniós pályázatot kiírják a 2014-2020-as uniós keret terhére, azaz több százmilliárd forintnyi pályázati keret nyílik meg a következő hónapokban.
2012-ről 2013-ra 1223 darabbal nőtt a szociális szövetkezetek száma Magyarországon egy 2013-ban kiírt uniós pályázat hatására, a szövetkezetek együttes árbevétele pedig a 2 éves megvalósítási időszak végére, 2015-re több mint tízszeresére nőtt - derül ki az Opten Kft. céginformációs adataiból.
Az 500 legnagyobb, tőzsdén jegyzett amerikai vállalat közel kétharmada már közzétette negyedéves beszámolóját, ez alapján a bevételek öt negyedév visszaesés után végre legalább stagnálnak, a profit viszont zsinórban ötödik negyedéve esik.
Az előzetesen várt 58 cent helyett 69 centes egy részvényre jutó alap eredményről számolt be a keddi tőzsdezárást követően a Microsoft. A hírre a cég papírjai több mint négy százalékot ugrottak a piaczárást követő kereskedésben.
Tavaly az összesített árbevétel, profit és osztalékfizetés is elmaradt a 2014-es rekordévtől a magyar befektetési alapkezelők piacán. Az öt legnagyobb szereplő 2015-ben összesen közel 12 milliárdos profittal zárta az évet, ennek nagyjából 70%-át ki is fizették osztalékként. A legnagyobb szereplők között kezelt vagyon alapján egyedül a Concorde Alapkezelő található független szereplőként, ráadásul 10 év alatt ők voltak az egyetlenek, akik, bár alacsonyabb bázisról indultak, közel meghétszerezték a profitjukat. A legfrissebb adatok szerint a legtöbb pénzt a hazai befektetők továbbra is a pénzpiaci és kötvényalapokban tartják, alapkezelőnként pedig átlagosan 17 alap közül választhatunk a magyar piacon.
Összesen mintegy 17 milliárd forintból gazdálkodott a magyar labdarúgó NB1 tizenkét csapata, legalábbis ez derül ki a kedd estig beadott céges beszámolókból. A piaci alapú működéstől továbbra is nagyon messze vannak a klubok, szinte mindenhol a tulajdonosoknak kell kipótolniuk a büdzsét valamilyen formában. Érdekesség, hogy a szezon végén kiesett Puskás Akadémia a számok alapján simán a középmezőnyben kellene, hogy végezzen, ráadásul egyedüliként tudott érezhető nyereséget felmutatni. A Ferencváros egyértelműen kiemelkedik a magyar mezőnyből a költségvetését illetően is, de a hőn áhított BL-hez lehet, hogy ez is kevés lesz.
Az előző évhez képest 15,4 százalékkal 351,5 milliárd forintra növelte árbevételét tavaly a Szerencsejáték Zrt., mely bruttó 221 milliárd forintot fizetett ki nyereményként, vagyis a magyarok egy év alatt 130 milliárdot buktak a szerencsejátékon. A társaság éves beszámolójából az is kiderül, hogy több tízmilliárddal hizlalták a költségvetést osztalék és játékadó címén.
Újabb rekordot ért el a Szerencsejáték Zrt. árbevétele, a jelentős növekedés részben annak tudható be, hogy a társaság kihasználta a játéktermek bezárását, de a lakossági reálkeresetek növekedése is pozitívan hatott, és a bevételeket a májusban elindított tippmixpro is emelte, írja a Világgazdaság.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
