A negatív áras időszakok egyelőre csak szórványosan és rövid ideig jelentkeznek, kialakulásuk a magyar árampiacon viszonylag újkeletű, ezért is igyekeznek egyelőre csak kevesen menedzselni az ilyen helyzeteket, de ez a következő időszakban változhat. A negatív árak egyre erőteljesebb jelzést adhatnak az érintett piaci szereplőknek arra, hogy a naperőművek vezérelhetőek legyenek, de elősegíthetik az energiatárolás elterjedését, valamint a fogyasztási szokások átalakítását is.
Miután a május közepén beköszöntött esős, hűvösebb időben sok háztartásban még fűtöttek, a hónap második felében érkező nyárias kánikula miatt szinte egyik napról a másikra megjelent a hűtési igény is, ezzel lényegében elindítva a 2023-as klímaszezont. A légkondicionálókat egyelőre vélhetően még csak azok kapcsolják be, akik az átlagnál rosszabbul viselik a meleget, de a nyár folyamán biztosan lesznek olyan időszakok, amikor a klímaberendezések tömegesen állnak majd termelésbe itthon és Európában is. Ez pedig magasabb villanyszámlákat és az áramárak emelkedését is eredményezheti.
A tavalyi energiaválság miatt drasztikusan megváltoztak az energiabeszerzési lehetőségek, illetve a fizetési feltételek, és jogi szempontból az igazi kihívást az jelentette, amikor a kereskedők a már megkötött energiaellátási szerződések teljes „üzleti” feltételrendszerét újra kívánták tárgyalni az árazástól kezdve a termékeken keresztül egészen a fizetési feltételekig – mutatott rá a Portfolio-nak adott interjúban Légrádi Gergely és Hanis Dávid. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyvédei szerint nagyon fontos kérdés, hogy a kereskedő magatartását, fellépését lehetett-e - akár előzetes - szerződésszegésként értelmezni, hiszen a kedvezőtlen piaci változásokra való hivatkozás önmagában, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés nélkül, nem jogosítja fel az érintett felet a szerződéstől való eltérésre. Olyan kényes egyensúlyozást igénylő kérdésekre is kitértek, hogy vajon hol húzódik a határ a jelentős kedvezőtlen változás és a vis maior esetek között, illetve hogyan lehet összehangolni a szerződéses szabadság kérdését az egész energiaszektort átható, eltérést nem engedő közjogi szabályokkal. Szó esett arról is az interjúban, hogy a vállalati ügyfelek részéről az utóbbi időben jelentősen megélénkült a PPA konstrukciók iránti igény.
A gázárfixálás után megvannak az áramár fixálás részletei is az állami-intézményi körben, és a Portfolio kalkulációi szerint 158,8 euró/megawattórás, azaz 60,43 forint/kilowattórás ár körül sikerülhetett a fixálás. Ez egész kedvező árszintnek mondható az elmúlt egy év olykor egészen extrém, 200-300 forint feletti áraihoz képest, és így az állami költségvetés, illetve az érintett cégek működése szempontjából is nyilván nagy fellélegzés lehet miatta, hiszen a piaci árcsökkenést sikerült jól kihasználni. A pontos árfixálási adatot kívülről lehetetlen kiszámítani, mert azt csak az áramszolgáltatók tudják megtenni a pontos szerződéses részletek ismeretében. A fixált áras áramvásárlás témájáról, illetve az energiabeszerzés különböző gyakorlati és jogi kereteiről részletesen szó lesz a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, amelyen többek között az MVM illetékesei is részt vesznek. További részletek itt, jelentkezni pedig itt lehet.
Jelentősen emelkedtek januártól a hazai megújulóenergia-erőművek által termelt villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi árak, miután az átvételi ár évente az előző évi inflációtól függően módosul. Az érintett megújulóenergia-termelők bevételei nőnek, de a fogyasztók nem sokat fognak érzékelni a változásból, noha a piaci áramár és a kötelező átvételi tarifa különbözetének csökkenése azt is jelenti, hogy ebből az irányból kevesebb forrás folyhat be a rezsicsökkentés fenntartására.
A 23 ezer ügyfélből mintegy 2-3 ezer szembesül azzal, hogy a fix áras, határozatlan idejű szerződése idén év végével megszűnik és januártól csak napi spotpiaci áramár mellett tudjuk ellátni – jelezte a 24.hu-nak Fejes Tibor. A piacon ez lehet most a jellemző gyakorlat a nagyokú bizonytalanság miatt.
Több mint 100 milliárd forintos EU-s pályázati támogatással valósulhatnak meg fejlesztések a magyar villamosenergia-rendszerben a napelemes rendszerek integrációjának elősegítésére érdekében.
A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia hazai támogatási szabályainak változásával mérséklődhet az időjárásfüggő termelők, így a naperőművek által a villamosenergia-rendszerben okozott kiegyenlítetlenségi probléma. Azáltal, hogy mindinkább piaci eszközökkel, maguk az érintett piaci szereplők tudják kezelni termelésük tervezettől való eltérését, lehetővé válik a piac pontosabb és hatékonyabb működése, egyúttal a rendszer stabilitásának növekedése is. Ez fontos lépés abban a folyamatban is, melynek során a megújulós termelők a piac teljes értékű tagjává válnak.
A napokban hozta nyilvánosságra az európai Bizottság az új uniós gázpiaci javaslat-csomagját és erről, illetve az európai áramtőzsdék közötti együttműködés jövőjéről tárgyaltak az európai szabályozó hatóságok vezetői az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) év végi ülésén. Ezen a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH) Ságvári Pál elnökhelyettes képviselte és a szerdai közlemény azt hangsúlyozza, hogy hazánknak érdeke a fokozatos áramtőzsdei integráció.
A június közepén megvalósult piacösszekapcsolás hiányában valószínűleg még annál is magasabb árak is alakulhattak volna ki a magyar villamosenergia-piacon, mint amelyek a június végi hőhullám hatására megjelentek. A rekord árak mellett az elmúlt napokban a valaha mért legnagyobb forgalmat bonyolította a HUPX.
Az elmúlt heti hőhullám hatására Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is rég látott magasságokba emelkedtek a villamosenergia-árak. Magyarországon legutóbb közel négy és fél éve voltak ilyen szinten a másnapi piaci árak, míg Csehországban az extrém időjárás miatt a temelíni atomerőmű karbantartását is előrébb kellett hozni. Június utolsó napjaiban visszatérhet a forróság, a jövőben pedig egyre gyakoribbak lehetnek a hasonló helyzetek.
A megújuló energiatermelés növekedése új kihívások elé állítja a hazai rendszerirányítót, a Mavirt is. Biczók András, a Mavir vezérigazgatója interjút adott a Világgazdaságnak, melyből megtudhattuk, hogy az európai szintű árampiaci összeköttetés sok mindenre gyógyír tud lenne, azonban az ellátásbiztonság szempontjából előnyösebb, ha hazánkban épülnek majd új gázerőművek, ugyanis a tervezett erőműbezárásoknak köszönhetően nagyobb a valószínűsége egy jövőbeli kapacitáshiánynak.
Együttműködési megállapodást írt alá a magyar villamos energia szervezett piacot működtető HUPX Zrt., a Mavir magyar rendszerirányító, a szerb áramtőzsde és a szerb rendszerirányító, valamint a párizsi székhelyű EPEX Spot (European Power Exchange), amelyben közös, régiós áramtőzsde létrehozását tűzték ki célul.
A pénzügyi eszközök definíciójának Európai Bizottság által elfogadott módosítása szükségszerűen megkívánta a már létező magyar energiapiacok átszervezését, és ebből a célból új tőzsde alakult: a HUDEX Magyar Derivatív Energiatőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A HUDEX 2018 januárjában átveszi a fizikai határidős piacot a HUPX-től és a CEEGEX-től, azok a piaci szereplők pedig, akik jelenleg fizikai határidős ügyletekkel kereskednek, két megoldás közül választhatnak.
