Megkapta egyik kollégánk az első olyan villanyszámláját, amelyben az átlagfogyasztás feletti részre már a rezsicsökkentés új korszaka szerinti 70 forintos összeget számlázták ki neki. Elmagyarázzuk röviden, hogy mit hogyan kell nézni az új számlán és melyek az új szabályok.
Augusztus 23. után érkeznek az első olyan számlák a lakossági ügyfeleinknek és a nem társasházban élő nagycsaládosoknak, amelyekben már az augusztus 1. utáni rezsiváltoztatások is benne vannak – hívta fel a figyelmet hétfői közleményében az MVM Next, mint egyetemes áram- és gázszolgáltató. Az anyagba több más mellett azt a fontos információt is beletette a cég, hogy hogyan lehet kivédeni az esetleg kiugró téli számlák kockázatát, amely kockázatra a Portfolio már felhívta a figyelmet.
A legfrissebb piaci és költségvetési adatok alapján idén mintegy 500 milliárd forintos, jövőre további durván 1100 milliárd forintos tehernövekedés vár a magyar lakosságra a rezsicsökkentés részleges feladása miatt – derül ki a Portfolio számításaiból.
Ha a jelenlegi magas energiaárak fennmaradnak év végéig, ami valószínű, akkor a rezsicsökkentés fenntartása 1300 milliárd forintba is belekerülhet idén és a kormány most ennek az összegnek az ismeretében mérlegeli a rendszer fenntarthatóságát, ha pedig dönt a kérdésben, akkor annak a finanszírozási oldalát is nyilvánosságra hozza – gyakorlatilag ezt mondta el a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mindez jóval nagyobb összeg, mint amiről eddig nyilvánosan beszélt a kormány és azt is érzékeltette a tárcavezető, hogy emiatt nagy döntés előtt állnak.
Amszterdamban 77%-kal, Madridban 20%-kal ugrott januárról márciusra a lakossági villamosenergia ár és a holland főváros gázára is 41%-kal magasabb már, mint januárban, miközben Magyarországon lényegében évek óta változatanok ezek a végfelhasználói lakossági árak, így a nemzetközi mezőnyben egyre kirívóbb a rezsicsökkentés hatása. Ma már ott tartunk, hogy a magyar háztartások 60%-kal fizetnek kevesebbet az áramért, mint az uniós átlag, a gázár pedig csak negyede (!) annak, így egy kétkeresős magyar család a nettó jövedelméből nagyjából csak feleannyit költ áram- és gázszámlára (2,6%-ot), mint az EU-átlag. Miközben ez kedvező a magyar családoknak és az infláció elleni küzdelmet is segíti, a másik oldalon valójában a magyar családok is megfizetik ennek a terheit, például az adóforintokból nyújtott állami tőkeemelések formájában.
Az orosz invázió előtti napokhoz képest tegnapra több, mint háromszorosára, messze új történelmi csúcsra szárnyalt a másnapi zsinóráram ára a magyar áramtőzsdén. Nemcsak Magyarországon történt extrém drágulás az áramárakban, hanem Európa-szerte, amely leginkább a gázárak szintén extrém magasságokba való emelkedésével függ össze. A magyar ipar és szolgáltató szektor terheinek súlyos növekedését jelentő piaci mozgásokra jól jöhet majd az a brüsszeli csomag, amit tegnap bemutattak, amelynek része az árak felső plafon szerinti szabályozása és direkt állami támogatás az energiaszámlák miatt bajba jutott cégeknek is.
Előfordulhat olyan élethelyzet, amikor problémát jelent a rezsiszámlák kifizetése, esetleg olyan szociális helyzetbe kerülünk, amikor szükségünk lehet a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekre. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szakemberei összegyűjtötték az ilyen esetekre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.
A magyar vállalati szektor havi villanyszámlája a tavaly nyári 90 milliárd forint körülről decemberre 200 milliárd forintra ugrott és az energiaárak elszállásának utolsó néhány havi begyűrűzése már oda vezetett, hogy 2021-ben éves alapon 45%-kal ugrott meg a szektor villamosenergia költsége – derült ki az Energiahivatal friss éves adataiból készített Portfolio-összesítésből. Mivel januárban és februárban is nagyon magasan maradtak a tőzsdei gáz- és áramárak, így a durva vállalati költségsokk elhúzódni látszik és ez már bizonyára szerepet játszott a váratlanul magas januári fogyasztói inflációs adatban is. Az idei év egyik nagy kérdése, hogy a költségsokk fogyasztók felé (részleges) áthárítása mellett minden vállalati szereplő bírni fogja-e ezt az új piaci helyzetet komolyabb működési zavarok, illetve csődesemény nélkül.
Jelentősen, 43%-kal 6,5 eurócentről mintegy 3,7 eurócentre levágja a német állam azt a fogyasztók által fizetendő tételt, amit a megújuló energiás megoldások elterjedésének támogatására épített be az áramdíjba – tudta meg a Reuters a pénteken bejelentendő kormányzati döntés lényegét. A lakosság csak keveset fog megérezni a kormányzati döntésből, a fogyasztók felé levágott díjat pedig az állam „saját zsebből” pótolja.
A napokban már kiszivárgott rövid és középtávú intézkedéscsomagot jelentette be szerdán a tagállamok felé az Európai Bizottság azért, hogy a rendkívüli mértékben megemelkedett gáz- és áramárak hatásait minél inkább enyhíteni lehessen a következő hónapokban a sérülékeny lakossági fogyasztói és kkv-körben. Az intézkedéscsomagból jól látszik, hogy egyáltalán nem akar visszafordulni az Európai Bizottság a 2050-es klímacél érdekében nyáron javasolt Fit for 55 csomagból és a karbonárak rendszerének tervezett kiterjesztéséből, mint ahogy azt Orbán Viktor kormányfő javasolta, mert a brüsszeli testület úgy látja, hogy csak előre lehet menni, nem pedig visszafelé, illetve az áram- és gázárak mostani elszabadulásában az ETS-rendszernek csak kis szerepe volt, sokkal inkább a kereslet-kínálat felborulása a fő ok.
Tbiliszi számos ellenséges vádat is tett Amerikával szemben.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
