Az MVM Next nem számol fel késedelmi kamatot abban az esetben, ha az E.On-tól átvett ügyfél a július 19. után teljesülő csoportos beszedéssel rendezi a júniusi áramszámláját – adta ki a nyugtató tájékoztatást pénteken az állami rezsiszolgáltató.
Az E.ON Áramszolgáltató MVM-be olvadásával egyetlen cég lesz a felelős júliustól az egész országban az egyetemes áram- és gázszolgáltatásért, és azért, hogy a jelentős informatikai átállás zökkenőmentesen megtörténjen, 2024. július 1. 16:00 órától előreláthatólag két hétre leáll az MVM áramszámlázási rendszere – hívta fel a figyelmet hétfőn kiadott újabb figyelemfelhívó közleményében az MVM. A leállás a gyakorlatban érinti a személyes, valamint az online ügyfélszolgálati és a mobilapplikációs ügyintézést is, azonban a földgázszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyintézés ez idő alatt is zavartalan lesz.
A régi ELMŰ-ÉMÁSZ ügyfeleknek érdemes mielőbb regisztrálni az MVM online ügyfélszolgálatán és az MVM Next applikációban, mert a régi áramügyintézési és számla kifizetési felületek rövidesen megszűnnek – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében az MVM és egy külön tájékoztatási felületet is nyitott. Ezzel párhuzamosan Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója is interjút adott ma, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégcsoport vált az egyetlen egyetemes áramszolgáltatóvá az egész országban, a részletekről itt írtunk külön.
Az elmúlt évek üzleti tranzakciói nyomán az ország egész területén egyetemes áramszolgáltatóvá válik az MVM július 1-től, ami jelentős informatikai változásokkal is jár, és emiatt június végétől két hétig korlátozások várhatók az MVM ügyintézési csatornáin – jelezte az Indexnek adott interjúban Mátrai Károly. Frissítés! A cégcsoport napközben kiadott egy közleményt az ELMŰ-ÉMÁSZ ügyfeleket, az áram ügyintézési felületeket érintő fontos változásokról, ezekről itt írtunk.
Egy új kormányhatározat értelmében közel 63 milliárd forinttal meg kell csapolni a rezsivédelmi alapot és két részletben május közepéig ki kell fizetni az állami MVM-nek a rezsivédelmi szolgáltatások ellentételezéseként.
Gondoltam egy számra: a kétszerese 2600 milliárd, az egynegyede 460 milliárd forint. Mi ez a szám? Mint matek feladvány, a kérdés nonszensz: ilyen szám nincs. De a magyar politikában igenis van: úgy hívják hogy a Rezsivédelmi Alap idei költségvetése.
Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Január 1-től több, mint 3,3 ezer napelemes ügyfél átkerült a szaldóból a bruttó elszámolás hatálya alá, így az új havi számlán már külön sorban tüntetik fel a rendszerbe betáplált és onnan vételezett energiamennyiséget, és ki kell tölteniük egy papírt, hogy a hálózatba betáplált áramért megkaphassák az 5 forintos díjat – hívta fel a figyelmet keddi közleményében az MVM Next. A pénzügyi szempontból lényeges változás jogszabályi változással függ össze, miszerint - amint a Portfolio részletesen megírta - tíz évvel az üzembe helyezés után kötelezően átkerülnek a napelem üzemeltetők a szaldóból a bruttó elszámolás hatálya alá, így most azoknál történt ez meg, akiknek már 2013 végén is volt ilyen rendszerük.
Az extrém hideg miatt messze új történelmi csúcsra ugrott pénteken Finnországban a nagykereskedelmi áramár, ami azért is problémás, mert a napi áramárhoz kötött fogyasztók rezsiszámlája akár húszszorozódhat is egy átlagos naphoz képest. A finn gázpiaci rendszerüzemeltető azonnal új cseppfolyós gázszállítmányt rendelt, mert annyira durván megugrott a gázfogyasztás az országban, hogy félő: nem lenne elég az eltárolt gáz az egyik tárolóban addig, amíg megérkezik majd a tervezett LNG-hajó.
Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamos energia ára az Európai Unióban a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében az idei első félévben – derült ki az Eurostat friss adataiból. Ez arra utal, hogy a számos adózási és szabályozási torzítás magas energiakereskedői árajánlatokhoz vezetett, illetve az energiafogyasztó cégek jelentős része beleragadhatott a fixáras, vagy merev feltételrendszerű szerződésébe, amit a tavalyi év végefelé kötött. Mindez jelentős költségoldali versenyképességi hátrányt okozott sok cégnek, és csak egy kisebb részük tudta kihasználni a piaci áramárak esését. A villamos energia mellett a vállalati gázáraknál is kirívó volt a helyzet az idei első félévben: Európa élmezőnyébe tartoztak az árak több fogyasztási kategóriánál is. Így tehát egyszerre két irányból érkező nyomás mellett kellett teljesíteniük a cégeknek, ami bizonyára hatással volt az árazási magatartásukra, és Európa legmagasabb inflációs rátájára is.
Öt évig elmaradt az áramdíj szerepeltetése a számlán a korábbi szolgáltatóváltás nyomán, aztán az éves leolvasás után a minap 37,7 millió forintos áramszámlát kapott a Telex egyik olvasója, de a hosszas utánajárás után a történet vége az lett, hogy ezt sztornózták, mert előtte már befizette az elmaradt áramdíjak 380 ezer forintos tételét. Ugyanez az olvasó a gázszámla terén is kálváriát járt be a hosszas személyes ügyintézés során, amelynek a vége az lett, hogy a 400 ezres gázszámlából az MVM 370 ezret elengedett.
Elkészítette a Navigátor web alkalmazást az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., amely megkönnyíti és felgyorsítja a felhasználók rezsiügyintézését, tájékozódását, így a lakossági ügyfelek nagyon rövid időn belül javaslatot találnak arra, hogy gáz- és áramügyeiket hol intézhetik el leggyorsabban – közölte a szolgáltató.
Az összes uniós tagállam közül Magyarországon tette ki a legmagasabb arányt a fogyasztási kiadásokon belül a lakásfenntartás-, a víz-, a villany-, a gázszámla-, illetve az egyéb tüzelőanyagok együttes költsége 2020-ban – tette közzé hétfőn az Eurostat.
Az energiaválság nyomán mára rengeteg energetikai „szakértő” lett az országban, saját 85 éves édesapám is elképesztő profizmussal csavargatja a radiátort, amihez előtte valószínűleg 20 évig nem nyúlt – árulta el az MVM Zrt. vezérigazgatója a Magyar Energiakereskedők Szövetsége csütörtöki konferenciáján.
A magyar háztartások 21%-a mind a gáz-, mind az áramfogyasztás terén túllépte az átlagfogyasztásként meghúzott határt a rezsiemelés előtti egy évben, további 6,8%-a csak a gázból, 33,6%-a pedig csak az áramból lógott túl azon, így elméletileg akár a háztartások 61,5%-át is kedvezőtlenül érintették volna a tavaly nyáron bevezetett új rezsiszabályok – derült ki a KSH legfrissebb Statisztikai Szemléjében megjelent tanulmányból. A valóság azonban ettől kedvezőbb lett, igaz ez inkább az időjárásnak, mint a spórolásnak köszönhető. Éppen ez, illetve a lakások állaga és a vezetékes gáz magas elterjedtsége okozhat fejtörést a döntéshozóknak. Az is fontos, hogy az átlagfogyasztási határ 120%-ánál többet fogyasztó háztartások aránya az ország rengeteg településén akár egyharmados is lehet, és közülük 271 ezer olyan háztartás van, amelyekben csak 60 éves vagy annál idősebb személy él. Különösen érdekes az is, hogy Budapest agglomerációjában, illetve Tatabánya, Győr és Miskolc környékén látványosan magas az egy főre jutó lakossági gázfogyasztás, így a szerzők azt javasolják a döntéshozóknak, hogy nem lehet országosan egységes rezsiszabályokat hozni, illetve a fogyasztáscsökkentést célzó beavatkozásokat tenni, hanem térben koncentrált lépésekre, és az energiatudatosság erősítésére lenne szükség.
A november végéig kibocsátott számlák elemzése alapján a gázszámlák 78 százaléka, a villanyszámlák 67 százaléka esett bele a rezsicsökkentett keretbe - jelentette az MVM. Ezzel szemben a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Masterplast közös felmérése szerint a családok 60 százalékának nőttek a költségei.
Még februárig tehetnek akkreditált vizsgát azok, akik eszperantóul tanulnak.
A napi egy pohár vörösbor mítosza megdőlt.
Híreink a háborúról percről percre.
Nagyon aggódik a Frontline vezére.
Évek óta tartó ellenállás övezte.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
