A tervezett 15 milliárd forint helyett 20 milliárdnyi 3 hónapos diszkontkincstárjegyet értékesített kedden az ÁKK, az utóbbi két aukción már egyértelműen az látszik, hogy megállt a hozam emelkedése, ami másfél hónapig jellemezte a piacot.
Ha államkötvényekkel szemezgetünk, jó lehetőségnek találhatjuk a Bónusz Magyar Államkötvényt (BMÁK), amely hosszabb távon, négytől kilenc évig nyújt befektetési lehetőségeket, változó kamatozással. Ha felminősítésre és emiatt hozamcsökkenésre számítunk, akkor viszont nem feltétlen ez a legjobb befektetés.
Az előzetesen felajánlott 20 milliárddal szemben csak 15 milliárdért adott el 12 hónapos diszkontkincstárjegyeket az ÁKK, a kereslet ismét visszafogott volt. Közben a hozam már az egy százalékot közelíti.
A várakozások szerint visszatér jövőre az infláció; elemzői konszenzus szerint jövőre 2,6 százalékos lesz a mértéke. Érdemes felkészülnünk a helyzetre és megvizsgálnunk, hogy tervezett, vagy már meglévő befektetésünkre milyen hatással lesz a változás.
Az alacsony hozamkörnyezetben verhetetlennek tűnnek az állampapírok, a 2,1-3,5 százalékos (Babakötvényt nem számítva) kamatokért megőrülnek az emberek. Megmutatjuk, mit kell tenned, ha fel szeretnél szállni a vonatra.
Több mint tizenhat éve nem volt akkora a hozamkülönbség a német és az amerikai állampapírok között, mint most. A folyamat oka a két nagy jegybank - a Fed és az EKB - várható kamatpolitikájának széttartása, hiszen miközben Amerikában küszöbön áll a kamatemelés, az eurózóna jegybankja még tovább lazítana.
Két hónap után először fordult elő, hogy csökkenjen a három hónapos diszkontkincstárjegy aukciós hozama, az ÁKK viszonylag erős kereslet mellett a tervezett mennyiséget adta el a papírból.
Több mint három és fél év után először fordult elő, hogy 4000 milliárd forint alá csökkent a külföldi befektetők forint állampapír-állománya - derül ki az ÁKK csütörtöki statisztikájából. Az állomány fokozatosan mérséklődött az utóbbi hónapokban, most újabb fontos határt lépett át.
Az eredetileg tervezett 50 helyett 55 milliárd forint értékben adott el államkötvényeket csütörtökön az ÁKK. A hároméves papírok iránt kimagasló kereslet volt, a tízévesekből viszont nem fogyott el a meghirdetett mennyiség.
Múlt hétfő után ma is tartott likviditási diszkontkincstárjegy aukciót az Államadósság Kezelő Központ, amelyen a meghirdetett 20 milliárd forintnyi papírt sikerült eladnia. Mivel ez december 30-án jár le, ezért ez már nem fog beleszámítani az év végi államadósság számításba.
Meglepően gyengére sikerült az ÁKK csütörtöki aukciója, hiszen a 12 hónapos diszkontkincstárjegyekből a meghirdetett mennyiség alig harmadát sikerült eladni nagyon gyenge kereslet mellett. Ráadásul a korábbitól eltérően most a változó kamatozású papírokra sem volt kereslet.
Az elmúlt öt hét megszokott 20 milliárd forintos kerete helyett ma csak 15 milliárd forint értékben hirdetett meg három hónapos diszkontkincstárjegyeket az ÁKK. A kereslet ugyanakkor annál nagyobb volt, az átlaghozam pedig tovább emelkedett, egészen 0,78 százalékig.
14 milliárd forint értékben bocsátott ki 8 hetes futamidejű likviditási diszkontkincstárjegyeket hétfőn délelőtt az ÁKK, 1,06 százalékos átlaghozam mellett.
Bár az elmúlt hetekben jelentősen alábbhagyott a feltörekvő kötvénypiacokon a tőkekivonási hullám, sőt a helyi devizás alapoknál már a tőkebeáramlás első jelei látszanak, eközben Magyarországon folyamatos és jelentős a külföldi befektetők tőkekivonása. Mi tehát abszolút végignéztük ezt a piaci fordulatot, és a külföldi befektetők forintalapú állampapír állománya a lélektanilag fontos 4000 milliárd forintos határ közelébe, azaz közel négyéves mélypontra ért. Ebben bizonyára fontos szerepet játszik egy nagybefektető folyamatos pozícióleépítése is, amelyben egyébként egy e heti hír szerint saját programjával az MNB is segít.
A mai aukción is elkapkodták a magyar államkötvényeket, különösen a 10 éves futamidejűt, amire a meghirdetett mennyiségnél több mint négyszer több ajánlat érkezett. Az átlaghozam minden futamidőnél emelkedett.
"Az MNB az ügyletek megkötésének időpontjában nem tudja, hogy melyik végbefektetőtől kerülnek hozzá a papírok, erről a közvetítők nem szolgálnak információkkal" - többek között így reagált a Magyar Nemzeti Bank azon ma feltett kérdésünkre, hogy összefügg-e a Franklin Templeton intenzív harmadik negyedévi devizakötvény-eladása és a jegybank csaknem teljesen azonos méretű devizakötvény-vásárlása. Az MNB a válaszában azonban egyúttal már azt írja, hogy az Önfinanszírozási programjával összhangban devizakötvény-vásárlási programja is van, ami új információnak számít, mert eddig ezt nem kommunikálta hangsúlyosan.
A hét eleji elemzésünk már rámutatott arra, hogy a Franklin Templeton jelentős forintalapú állampapír kitettség-csökkentése az MNB aktív segítsége (Önfinanszírozási program) miatt nem okozott zavart a piacon, ma pedig arra hívja fel a figyelmet Szűcs Zoltán, az Aegon Alapkezelő szakértője, hogy az állami devizakötvény piacon ugyanez történhetett - méghozzá jóval direktebb formában. A Templeton magyar kitettségének csökkentéséről a friss adatok alapján hétfőn írt cikkünk:
A tervezett összegnek megfelelően 20 milliárd forint értékben értékesített három hónapos diszkontkincstárjegyeket kedden az Államadósság Kezelő Központ. Az alacsony keresletnek köszönhetően az átlaghozam 0,72 százalékra emelkedett.
Jelentősen csökkent a harmadik negyedévben a Franklin Templeton magyar állampapír-kitettsége, ami két fő okra vezethető vissza: voltak lejáratok, illetve adott is el papírokat az amerikai alapkezelő. Néhány alap friss adatai még hiányoznak, de az általunk most vizsgált tizennégy luxemburgi és amerikai alap magyar kötvényállományának aktuális értéke 7,5 milliárd dollárról 6,1 milliárdra esett vissza. Vagyis a jelek szerint egyre erősebben folytatódik az a kivonulási folyamat, amit már az elmúlt negyedévekben is láthattunk, mely szerint a Templeton szép lassan elkezdett kivonulni Magyarországról. És egyben a harmadik negyedéves adatok megcáfolták azt a vélekedést, mely szerint addig nem vonul ki a Templeton, amíg nem járnak le a magyar papírok a cég kezében.