A friss heti statisztika szerint fennállásának leggyengébb heti értékesítési adatát hozta a szuperállampapír, múlt héten a meghirdetett 100 milliárd forintból 82 milliárd fogyott el.
235 milliárd forint áramlott ki a bankbetétekből júniusban, vélhetően ennek nagy része a szuperállampapír elindulásával magyarázható. Beszédes adat, hogy ennek a 235 milliárdnak a több mint 80%-a a látra szóló betétekből áramlott ki.
A friss adatok szerint a múlt heti jegyzéssel együtt már több mint 1400 milliárd forintnál tart a szuperállampapír, a múlt héten összesen 95 milliárdot vett belőle a lakosság.
A MÁP+ első hat heti, 1235 milliárd forint értékű jegyzése alapján a legkeresettebb lakossági állampapírrá vált. Az MNB becslése szerint a vásárlások mintegy fele az állam számára új forrásként jelentkezett, amiben új megtakarítások is szerepet játszottak. A kezdeti időszakban - a lakossági megtakarítások elmúlt időszakban látott erős növekedését követően - természetesnek tekinthető, hogy számottevő volt a meglévő pénzügyi eszközök - főként korábbi állampapír-befektetések - átcsoportosításából származó vásárlás. Előretekintve azonban a MÁP+ egyre inkább képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni, hozzájárulva a magas megtakarítási ráta fennmaradásához és ahhoz, hogy az újonnan keletkező megtakarításokból a lakossági állampapírok aránya növekedni tudjon.
Azért csökkentette az ÁKK az újonnan kibocsátott Prémium Magyar Állampapírok visszaváltási árfolyamát, mert a MÁP+ felé akarják terelni a lakosságot - árulta el a Világgazdaságnak az ÁKK.
Július közepén emelte meg az államadósság-kezelő az 5 éves inflációkövető PMÁP forgalomba hozatali mennyiségét további 50 milliárd forinttal, úgy tűnik tehát, hogy van rá kereslet. Arra viszont érdemes figyelni, hogy aki idő előtt váltaná vissza az új sorozatokból vásárolt PMÁP-ját, már csak rosszabb feltételekkel teheti meg. A kincstár ugyanis a korábbi sorozatoktól eltérően az újakat nem 99%-os, hanem 98%-os árfolyamon váltja vissza.
A friss adatok alapján a múlt hét volt az első olyan hét a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) jegyezhetősége óta, hogy a meghirdetett 100 milliárdnál kevesebb fogyott a papírból.
Ha eddig azt hittük, hogy a részvénypiac teljesen megőrült, csúcsot csúcsra halmoz, akkor érdemes egy pillantást vetni a kötvénypiacra, melyen egészen hihetetlen mozgásokat látunk - véli Mark Hulbert, a Marketwatch szakértője.
Egyetlen hónap alatt több mint 880 milliárd forintot hozott be a lakossági állampapírok piacára a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+). Ilyen nagy összeget egyetlen másik lakossági papír sem tudott összegyűjteni egy hónappal az indulása után, a MÁP+-nak köszönhetően a második negyedévben több mint 580 milliárd forinttal gyarapodott a lakossági állampapírpiac.
A múlt héten már majdnem elég volt az ÁKK által meghirdetett 100 milliárd forintnyi Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), a befektetők 102,5 milliárd forint értékben jegyeztek a papírból. Így már 1200 milliárd forint felett jár az új papír állománya.
Az MNB friss statisztikái szerint jórészt a meglévő állampapírjaik eladásából szereztek pénzt maguknak a magyarok arra, hogy szuperállampapírt vegyenek. Májusban közel 200 milliárd forintot vont ki állampapírokból a lakosság, a befektetési alapok nem nagyon rezdültek meg, a bankbetétek pedig több mint 200 milliárdnyi friss pénzt gyűjtöttek. Utóbbinál ugyanakkor érdemes lehet megvárni a júniusi számokat is.
Eddig egyértelműen kirobbanó siker az új szuperállampapírként aposztrofált Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), hiszen négy hét alatt több mint 1000 milliárd forint talált gazdára a kedvező kamatozású lakossági termékből. Bármilyen hihetetlen, azért az állam étvágya sem határtalan a befektetéseinkkel kapcsolatban, hiszen vannak adósságcélok, amiknek meg kellene felelni. Mi lesz, ha nem csillapodik a háztartások rohama? Hogyan tudja hűteni a piacot az állam?
Varga Mihály pénzügyminiszter Facebookra feltöltött videója szerint négy hét leforgása alatt több mint 1000 milliárd forintot jegyzett le a lakosság a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+).
Elsősorban nemzetközi tényezőknek köszönhetően szűk két hónap alatt több mint 50 bázisponttal esett a tízéves magyar kötvény kamata. Ezzel történelmi mélypontja felé közelít lassan a jegyzés, miközben az aukciókon folyamatosan sikerül értékesíteni legalább a kitűzött mennyiséget, és ebben még nincs benne az új lakossági szuperállampapír berobbanásának hatása.
Az MNB friss Inflációs jelentése szerint az állampapír-stratégia megújítása és a MÁP+ bevezetése egyrészt átrendeződést indíthat meg a lakosság megtakarítási portfóliójában, másrészt a jelenlegi bérdinamika mellett képződő addicionális jövedelmeket is a megtakarítások irányába terelheti.
A pénzügyminiszter felkérésére Kurali Zoltán tölti be az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatói tisztségét 2019. szeptember 1-től - olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.
Az ÁKK adatai szerint az első heti 529 milliárd forintos jegyzést is jelentős kereslet követte az elmúlt hetekben a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) iránt, ezzel a papírból eddig már közel 900 milliárd forintot jegyeztek le.
Android okostelefonon, számítógépen, a Gránit videóbankján keresztül, díjmentesen lehet lakossági állampapírt vásárolni pár perc alatt - közölte a Gránit Bank múlt csütörtökön. A bank mai közleménye szerint - értesülésünknek megfelelően -megjelent a megoldás iOS-es verziója is.
Éves szinten akár 10%-os állománybővülést is láthatunk majd a magyarok állampapír-állományában 2023-ig - derül ki a Boston Consulting Group friss Wealth Reportjából. A Portfolio-nak küldött kiegészítő adatokból kiderül, hogy tavaly és az elmúlt öt évben is egyértelműen a részvény és befektetési alap volt a sláger a magyarok vagyonán belül, de ez a lakossági állampapírok előretörésével változhat a jövőben. A tanulmányból emellett kiderül az is, hogy bár 10 éve nem teljesítettek olyan rosszul a részvénypiacok, mint tavaly, a privát kézben lévő globális vagyon nőni tudott, igaz, az utóbbi öt év legkisebb növekedési ütemével.
Várhatóan szinten tartja a 0,9%-os alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a keddi kamatdöntő ülésén, azonban a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint elképzelhető, hogy a friss inflációs jelentés tükrében a nem konvencionális monetáris politikai eszközözök további finomhangolására sor kerül: likviditásszűkítésről döntenek vagy az egynapos betéti kamatot megemelik. Az új állampapír azonban felkavarta az állóvizet: van, aki szerint likviditásbővítésről fog dönteni a jegybank a kiszáradó bankközi piac miatt. Ráadásul a globális és a hazai folyamatokban is komoly eltérés tapasztalható: A Federal Reserve és az Európai Közpinti Bank lazításra hajló monetáris politikája miatt az MNB-nek sem lenne sürgető a szigorítás, a magasabb hazai infláció miatt azonban nem igazán halogathatja ezeket a lépéseket.
Most az informatikai rendszerrel vannak gondok.
Kevesebb támogatást veszítenek, mint korábban lehetett gondolni.
Miközben emelkedik a betegek száma.
Friss tanulmány bizonyítja.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
