Hetek óta a negatív kötvényhozamoktól hangos a piac, egészen őrült árazások alakultak ki, hiszen Németország például már harminc évre is tud felvenni úgy hitelt, hogy még a teljes tőkét sem kell visszafizetnie. De mi ez az egész? Miért jó a befektetőknek? Vagy tényleg mindenki megőrült? Nos, azért nem eszik annyira forrón a kását, a befektetőknek nem ment el teljesen az eszük.
A friss heti jegyzés számai alapján nem tett jót a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) értékesítésének a múlt heti rövid hét: három nap alatt 52,4 milliárdot jegyeztek le a papírból.
Közel 8500 milliárd forint - ennyi volt forintos lakossági állampapírokban július végén a Pénzügyminisztérium friss tájékoztatója szerint. Egy hónap alatt tehát több mint 426 milliárddal nőtt az állomány, ez elsősorban a MÁP+ kimagasló értékesítésének köszönhető, de valamennyi pénzt az inflációkövető állampapír is bevonzott.
Jelentősen nőtt az ügyfélszámlák száma és a kezelt vagyon is a Kincstárnál az első hat hónapban, a lakossági ügyfelek már több mint 1301 milliárd forintot tartanak kincstári számlákon - derült ki a friss féléves adatokból. Június végén egy kincstári átlagos számlán 5,6 millió forintnyi megtakarítás volt, és kiderült az is, hogy július végéig a Kincstár értékesítette a szuperállampapír 25%-át.
Az előző négy hét átlagának megfelelő, 88 milliárd forintnyi MÁP Pluszra érkezett kereslet az elmúlt héten a forgalmazóktól az Államadósság Kezelő Központhoz - derül ki az intézmény mai tájékoztatásából.
Harmincéves állampapírt adott el szerdán Németország története során először negatív hozam mellett. Ez azt jelenti, hogy a befektetők már tényleg hajlandók fizetni azért, hogy hitelezhessék az országot.
Júniusban Japán megelőzte Kínát, így már a szigetország az Egyesült Államok által kibocsátott állampapírok legnagyobb külföldi tulajdonosa. Japán 1,12 ezermilliárd dollár kincstári értékpapírokkal, Kína pedig 1,11 ezermilliárd dollár állampapírral rendelkezik.
Az elmúlt napokban a másodpiacon már láthattuk a magyar hozamok jelentős csökkenését, az ÁKK csütörtöki aukcióján is megmutatkozott ez, minden korábbinál olcsóbban tudott forrást bevonni Magyarország.
Szerdán újabb 22 bázispontot esett a magyar tízéves referenciahozam, így már 1,47% az új történelmi mélypont - derül ki az ÁKK honlapján található adatokból. Piaci forrásaink szerint hatalmas a csapkodás a piacon, egyelőre mindenki próbálja felvenni a fonalat.
Ezekben a percekben először fordult elő 2007, illetve 2008 óta, hogy a 10 éves amerikai és brit államkötvény hozama a 2 éves hozam alá bukott, azaz inverzzé vált a két hozamgörbe.
Január elseje és július vége között majdnem 20 ezer kincstári Start-értékpapírszámlát nyitottak az arra jogosultak, így immár 190 ezer gyermek pénze kamatozik babakötvényben - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Magyar Nemzetnek.
A július végéig eladott 1400 milliárd forintnyi Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) alig jelent meg a kormányzat jegybanknál elhelyezett betétében. De akkor hova tűnt ez a hihetetlen összeg? Részben nagy lejáratokat fizetett belőle vissza az állam, emellett a bankoktól is vásárolhattak vissza lakossági állampapírokat.
A friss heti statisztikák szerint 1586 milliárd forintnál tart a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) jegyzése, a múlt héten 87 milliárd fogyott a papírból.
"Ez lehet a kötvénypiac dotkom-pillanata" - a Bloomberg csütörtöki véleménycikkének címe kiválóan adja vissza, mi zajlik most a piacon. A hozamok szinte mindenhol új mélypontra estek vissza, a befektetők szinte megőrülnek a negatív hozamú állampapírokért is. Ez azonban két szempontból sem biztos, hogy jó hír: akkor szokott ilyen történni, ha közeleg a recesszió, ha pedig kipukkad a lufi és fordul a piac, akkor sokan megégethetik magukat.
Megdöbbentően látványos ábrát tett a heti piaci összefoglalójába pénteken a Nordea Bank, amely világosan rámutat arra, hogy miért ugrott az elmúlt hetekben 200 dollárral 1500 dollár fölé, azaz 6 éves csúcsra az arany árfolyama.
Csütörtökön a nemzetközi fejleményeket követve a magyar tízéves referenciahozam is új történelmi mélypontra esett. Az 1,88%-os hozamhoz hasonlót tavaly januárban láttunk, de most még azt is sikerült túlszárnyalni.
Átlépte az 1500 milliárd forintos szintet a szuperállampapír, így a lakosság kezében lévő állampapír-állomány 6572 milliárd forintra hízott. Ehhez képest továbbra is jelentős, 1650 milliárd forint körüli az az összeg, ami a lakossági állampapírokból intézményi szereplők kezében van. Azzal, hogy a hozamok egyre lejjebb szakadnak, egyre drágább forrásbevonást jelent az államnak és az adófizetőknek a MÁP+. A lakossági forrásbevonás persze mindig is drágább volt az államnak, ugyanakkor vannak ennek addicionális előnyei is. Számításaink szerint ugyanakkor mintegy 37 milliárdot lehetne spórolni azon, ha a szuperállampapíron keresztül begyűjtött pénzeket az állam a nagybani piacról szerezné be.
Öt hónap alatt majdnem száz bázisponttal csökkentek a magyar államkötvény hozamok, és így a korábbi mélypontok felé közelednek. A hozamesés alapján elsőre azt gondolhatnánk, hogy Magyarország megítélése javult fokozatosan, azonban sokkal inkább nemzetközi tényezőkkel magyarázható a piaci mozgás, hiszen a nyugat-európai hozamok is mélyponton vannak. A világ nagy jegybankjainak lépéseit elnézve pedig ez várhatóan nem is fog változni, így akár a magyar kötvények is rekordot dönthetnek.
A közelmúltbeli mélypontok közelébe süllyedtek az euróövezeti államkötvények hozamai kedden, mivel a befektetők továbbra is a kockázatkerülést választják az amerikai-kínai kereskedelmi háború gyors és drasztikus kiszélesedése miatt, illetve a Fed-vágások árazása miatt a dollár és az amerikai kötvényhozamok esnek. Azt, hogy az eurózóna kötvénypiacára (is) menekül a tőke az amerikai-kínai viszály miatt, abból is látszik, hogy az euró hétfő hajnal óta jelentősen erősödött a dollár mellett számos más nagy devizával szemben is. A jelek szerint egyébként a magyar államkötvényeket és forintot is erősítheti ez a tőkemenekülés.
A lakosság 1510,5 milliárd forintot jegyzett a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) a jegyzés június elejei indulása óta a hétfő délutáni zárásig - tájékoztatta Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár az MTI-t kedden.
Ennek egyetlen célja van.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Egyre többen osztják ezt a véleményt.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
