Megéri gyorsan bevezetni az eurót? Jár-e növekedési előnnyel a közös fizetőeszköz használata? Milyen hatással van az inflációra, a beruházásokra, illetve az államadósság finanszírozására és a hozamokra az euró bevezetése? Háromrészes cikksorozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. A harmadik részben a beruházásokat és a külső egyensúlyt elemzem, majd összegzem a főbb megállapításokat.
Az állampapír-portfólió diverzifikálása érdekében nem ördögtől való dolog azon gondolkodni, hogy vajon magyarként lehet-e szomszédos országokban eurós állampapírt vásárolni. A jó hír az, hogy az osztrákoknál már lehet, ráadásul a kincstári számlán minden költségmentes. Nehezítő körülmény, hogy elektronikus személyi kiváltása szükséges, de a Portfolio kérdésére az osztrák kincstár elárulta: már vizsgálják ennek a feltételnek a módosítását.
Az amerikai kongresszus költségvetési hivatala (CBO) megerősítette azt a korábbi, tavaly márciusi előrejelzését, hogy az államadósság a GDP 114 százalékára nőhet 2033-ra, és 166 százalékára 2054-re a tavalyi 99 százalékról.
Csak az év végére esett be az államadósságráta Magyarországon, az első negyedévben rögtön jött a visszapattanás - derül ki a ma közzétett pénzügyi számlák statisztikából. A friss jelentésből az is kiderül, hogy az államháztartás hiánya kissé csökkent, de még mindig igen magas.
Meredeken csökkent az Olaszország által közvetlenül az állampolgárainak eladott állampapírok állománya, ami azt jelentheti, hogy a jövőben nagyobb szerepet kell szánni az intézményi forrásbevonásnak - írja a Financial Times.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael devizában és hazai valutában fennálló adósságkötelezettségeinek "A2" szintű, elsőrendű befektetői besorolásait a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő szerint továbbra is a kockázatok között szerepel a közvetlen katonai konfrontáció Izrael és Irán között.
Idén új szintre emelkedett a befektetési alapok és állampapírok csatája a lakosságnál: az első negyedévet egyértelműen az előbbiek nyerték, a befektetési alapok állománya több mint 900 milliárddal ugrott meg, miközben az állampapíroké csupán 170 milliárddal. Nem olyan rossz azonban az állampapírok helyzete, ahogy az elsőre tűnik, mutatjuk, miért.
Egészen a közelmúltig a baloldali közgazdászok a költségvetési prudenciára vonatkozó minden javaslatot azonnal „megszorításként” utasítottak el. De mivel a magasabb kamatok gyorsan az új normává váltak, az a nézet, hogy bármilyen gazdasági problémát meg lehet oldani nagyobb mértékű állami hitelfelvétellel, tarthatatlanná vált.
Közel egy generáció óta először fordul elő, hogy a hírnevükhöz híven fix jövedelmet biztosítanak az amerikai állampapírok. Mindez annak köszönhető, hogy az Egyesült Államokban az irányadó kamatlábak két év alatt 0%-ról 5% fölé ugrottak, ami miatt a lakosság kedvelt befektetési eszközei lettek a kincstárjegyek.
Javított kissé idei és jövő évi globális növekedési előrejelzésén a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD csütörtökön kiadott prognózisában az előző, februári keltezésű becsléséhez képest. A globális GDP-növekedés a 2023-as 3,1 százalék után az idén is 3,1 százalék lesz, majd 2025-ben kismértékben javul, 3,2 százalékra emelkedik olyan hátráltató geopolitikai tényezők ellenére is, mint az orosz-ukrán háború, a közel-keleti eszkaláció és a szigorodó pénzügyi környezet.
A GDP 52,4 százalékára nőtt február végére Románia államadóssága a tavaly év végi 48,9 százalékról - közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium.
A kormány fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot a következő években - áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött Konvergenciaprogramban. A PM szerint a magyar gazdaság az egyik legnagyobb növekedést érheti el az Európai Unióban, bár az elmúlt évek tapasztalatai alapján épphogy az egyik leggyengébb teljesítményt mutatta a magyar gazdaság a régióban. Ráadásul a hiány és az adósság is sokkal kisebb mértékben csökkenhet a következő években, mint ahogy tavaly várták.
Húsz éve jelent meg A pénz természete című könyvem, majd egy évre rá a több mint kétszáz oldallal könnyített és egyben javított változata, A pénz könnyelmű természete. A könyv szerkesztése 2003-ban zárult, vagyis már tartalmazta az évezred fordulójának és az azt követő első néhány évnek a tapasztalatait, viszont a 2008-09-es nagy pénzügyi válsághoz vezető utat már nem jártam be. Az azóta eltelt nagyon mozgalmas két évtized tanulságai mindenképpen visszatekintésre csábítanak.
A hitelminősítő előzetes közzétételi naptárjának megfelelően a Standard and Poor's péntek este megjelentette értékelését Magyarország adósbesorolásáról és véleményt mondott a magyar gazdaság folyamatairól, kilátásairól. Ezek szerint változatlanul BBB mínusz kategóriában hagyta a besorolást, és a kilátáshoz sem nyúlt, az továbbra is stabil. Az S&P döntése megegyezik az előzetes elemzői várakozásokkal. A hitelminősítő szakembereinek előrejelzésében ugyanakkor kiderül: kétségbe vonják a kormány költségvetési hiányt lefaragó terveit, illetve annak hatásosságát, és számításaik szerint idén 75,6%-ra ugrik a GDP-arányos adósságráta, ami jövőre is ugyanitt fog stagnálni, sőt 2026-ban 75,7%-ra emelkedik, majd onnan kezdhet csökkenni. A hitelminősítő döntésére reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is.
Elérkeztünk az idei évben ahhoz az időszakhoz, amikor megkezdődnek a hitelminősítői felülvizsgálatok. Nyakunkon az S&P döntése, május legvégén jön a Moody’s, a sort pedig június közepén a Fitch zárja. Az eddigi ismereteink alapján a hitelminősítők továbbra is a költségvetés állapotában látják a legfőbb kockázatokat, ami nem sok jóval kecsegtet.
Az Európai Parlament jóváhagyta az uniós költségvetési szabályok frissítését, amelynek célja, hogy azok világosabbá, beruházásbarátabbá és az egyes országok helyzetéhez jobban igazodóvá váljanak. Az új szabályok középpontjában a kormányok beruházási képességének védelme, a hitelesség biztosítása a hiány- és adósságcsökkentési mechanizmusok révén, nagyobb mozgástér biztosítása, valamint a párbeszéd és a felelősségvállalás javítása áll. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt már idén elindulhat a túlzottdeficit-eljárás.
Ukrajna azt tervezi, hogy május elejére megküldi a nemzetközi kötvénytulajdonosoknak a 20 milliárd dolláros adósságának átütemezésére vonatkozó tervjavaslatot - közölte két, a helyzetet jól ismerő forrás a Reuters szerint.
Az Európai Parlament képviselői várhatóan kedden jóváhagyják az uniós országok által elfogadott új adósságcsökkentési szabályokat. Ezek a reformok azonban kritikát váltottak ki a klímaaktivistáktól és a szakszervezeti vezetőktől, akik szerint a változtatások akadályozni fogják a zöld projektekbe, az oktatásba, az egészségügybe és a társadalmi kohézióba történő beruházásokat – olvasható a Politico összefoglalójában.
65 milliárd forinttal csökkent egy hónap alatt a magyarok kezében lévő állampapír-állomány februárban, úgy tűnik, hogy a több százmilliárdnyi PMÁP-kamat jó része máshol keresett magának helyett. A pénz egy része a befektetési alapokhoz folyhatott be, miután azok állománya 280 milliárddal növekedett, de landolt egy "kevés" a bankszámlákon is: a betétek állománya több mint 400 milliárddal ugrott meg.
A devizaadósság-arány megközelíti a 30%-ot az idén, az emelkedő államadósság kockázatát az ÁKK képes kezelni, az idén már nem lesz nagy devizakötvény kibocsátás - mondta el Kurali Zoltán vezérigazgató az idei megújult finanszírozási tervről szóló háttérbeszélgetésen. Az eseményen kiderült, hogy megszűnik a lakossági 1MÁP papír, májusban érkeznek a MÁP Plusz új kondíciói, teljesen új termékre nem kell számítani. Az ÁKK nem tart a jövő évi nagy kamatkifizetések utáni lakossági reakcióktól, racionális viselkedésre számít.
Vízummentességet is kaphat Örményország a schengeni övezetbe.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Kihívója akadhat az alelnöknek.
Sakk-matt helyzetben a vezetés
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
