Szeptemberben több mint száz milliárd forinttal nőtt a lakossági értékpapír-állomány - derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adataiból. Ezt a növekedést egyedül a kötvények értékesítése adta, a lakossági kincstárjegyek ugyanis lényegében stagnáltak.
A mai kötvényaukció rendkívül jól sikerült, lényegében azt mondhatjuk, hogy május óta nem volt ekkora érdeklődés a magyar államkötvények iránt. Az Államadósság Kezelő Központ a stratégiájának megfelelően egyáltalán nem fogta vissza a kötvénykibocsátást, sőt ma úgy döntött inkább minden lejárat esetében maximális ráemelést hajt végre. Ennek eredményeképpen pedig 82,5 milliárd forintot gyűjtött magához a délelőtt folyamán.
Az orosz-ukrán válság mindkét érintett országot megviseli, de a "rövidebbet" egyértelműen Ukrajna húzza, amely lényegében államcsőd felé halad - mutatott rá a Portfolio-nak adott interjúban Nicholas Spiro. A Spiro Sovereign Strategy alapítója, aki többek között rendszeresen megfordul a CNBC londoni stúdiójában is, úgy látja, hogy az európai növekedés megállása egy újabb pénzügyi válságnak ágyazhat meg, és az eddig meglepően jól teljesítő magyar gazdaság is meg fogja érezni a romló külső környezetet. A stratéga szerint a lengyel szint alá vágott magyar alapkamat és a külföldi hátterű bankok ellen vívott magyar háború óvatossá teszi a befektetőket Magyarországgal szemben és arra számít, hogy az MNB gyengébb forinttal kapcsolatos toleránsabb magatartása és a Fed felőli lépések miatt is tartósan gyenge maradhat a forint.
Míg a 12 hónapos diszkontkincstárjegyekre egyre kevesebben jelentkeznek, a 3 éves változó kamatozású kötvényekért odavannak a befektetők. A túljelentkezés majdnem hatszoros volt rá! A két állampapírból így összesen 70 milliárd forintnyi forrást vont be az Államadósság Kezelő Központ ma délelőtt.
A napokban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter lebegtette meg az újabb devizakötvény-kibocsátás lehetőségét, ami alapján a Portfolio-nál arra gondoltunk, hogy talán már csak a konkrét árról folyik a tárgyalás. A gyanút tovább növelte, hogy az adósságkezelő nem volt hajlandó erről nekünk nyilatkozni. Most pedig ezt az igen kényes kérdést próbálja árnyalni Varga minisztériuma: úgy fogalmaznak, hogy ez csak egy "elméleti lehetőség".
Ha a feltételek kedvezőek, akkor Magyarország ismét kibocsáthat devizakötvényt még idén - jelezte Varga Mihály az MTV Ma reggel című műsorában a Reuters beszámolója szerint. A tárcavezető kijelentése (vagyis, ha valóban megvalósul a kibocsátás) érdekes a legutóbbi tervek ismeretében.
Igen népszerűnek bizonyultak ma a 3 éves kötvényeink, míg az 5 és 10 évesből a korábbinál kevesebbet akartak venni a befektetők. Ezek eredőjeként mindenesetre az összesen tervezett 55 milliárd forint helyett 65-öt vont be forrásként az adósságkezelő, de a hozamok változása vegyes képet mutat.
A múlt heti rekordmélységű szintjénél ma már nem esett tovább a három hónapos diszkontkincstárjegyek átlaghozama. Az adósságkezelő a múlt hetinél valamivel erősebb keresleti viszonyok mellett pedig úgy döntött, hogy kisebb ráemelést hajt végre, és 60 milliárdnyi forrást von be.
A magyar lakosság kifejezetten sok államkötvényt vásárolt augusztusban, aminek köszönhetően 33,5 milliárd forinttal nőtt ezen állomány. A sztártermék az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvény volt, ami önmagában 27 milliárdot tett ki. A kincstárjegyek értékesítése viszont már nem alakult ilyen jól, így pedig végül augusztusban csak 11,5 milliárddal emelkedett a lakosság kezén lévő állampapír-állomány.
Minden eddiginél tovább esett a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozama ma délelőtt. Ez igen jól tükrözi, hogy mennyire verseng a nagy forintlikviditás a fellelhető eszközökért (sokan kiszorultak a jegybank kéthetes instrumentumából). Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a körülményeket látva úgy döntött, hogy 10 milliárddal több forintforrást von be a 12 hónapos és a 3 éves változó kamatozású kötvényekből is, amiket úgy tűnik, szintén nagyon szeretnek a befektetők.
A délelőtt kibontakozó forintpiaci feszültség nem érintette a rövid papírok fél 12-es aukcióját. Noha a kereslet már nagyon rég nem volt ilyen alacsony, az aukciós hozam 2 bázisponttal mégis tovább esett.
A mai kötvényaukción az Államadósság Kezelő Központ 62,5 milliárd forintnyi forrást vont be, ami 7,5 milliárddal több a tervezettnél. Egyedül a 10 éves papírok esetében emelt rá a meghirdetett mennyiségre az adósságkezelő, és ez az egyedüli lejárat ahol a korábbi aukciónak megfelelő átlaghozam alakult ki.
Régóta arra számítanánk, hogy megáll a hozamesés a rövid állampapírok esetében, de ez eddig még nem történt meg. Olyannyira nem, hogy a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozama 5 bázisponttal esett. A kedvező kereslet mellett az adósságkezelő immár csak a terveinek megfelelő 40 milliárdnyi forrást vonta be.
A mai állampapír-aukció legfontosabb tanulsága az, hogy tovább él a hozamcsökkenés a rövid papíroknál, noha már egyre kevesebb szusz lehet benne. A 12 hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós átlaghozama 9 bázispontot csökkent két hét alatt, a korábbihoz hasonló kereslet mellett pedig 40 milliárd forintnyi forrást vont be az adósságkezelő.
A politikusaink egy része kárörvendve mutogat a másikra, amikor emelkedik az államadósság, míg a kormánypártok hősi eposzokba foglalnak minden tizedszázaléknyi csökkenést. A tavaly év végi 79,4 százalékról egészen 85,1-ig emelkedett a GDP-arányos mutató, ami nincs is igazán messze a történelmi csúcsától. Az adóssághegyek legdühítőbb ismérve, hogy nem éppen könnyű leépíteni őket, ugyanakkor az adósságráták hullámzása furcsább, mint gondolnánk - különösen itthon. Ezt a jelenséget ugyanis nem pusztán a magyar adósságfinanszírozás szezonalitása okozza, hanem egyéb kisebb-nagyobb trükkök is, amik bevetésével az év végi pillanatfelvételt lehet kozmetikázni. Számításaink szerint, ha jól alakul az idei növekedés és nem gyengül hevesen tovább a forint, akkor nem is annyira lehetetlen feladat elérni egy szerény adósságcsökkenést, noha mi még a tavalyi fél százalékpontos csökkenésnél is kevesebbet vártunk el az alábbi cikkben.
Megállni látszik a hozamesés a rövid állampapírok esetében, legalábbis a mai diszkontkincstárjegyek aukciójának ez a legfőbb tanulsága. A kereslet javult múlt héthez képest, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ezért pedig ismét ráemelt a meghirdetett mennyiségre, így 50 milliárd forintot vonva be 1,45%-os átlaghozam mellett.
Ha valaki a fejlett piaci államkötvények biztonságát részesíti előnyben a részvénypiacokkal szemben, de csak néha néz körbe előbbi piacokon, akkor igencsak meglepődhet azon, amit mostanában lát. Sorra dőlnek ugyanis a sokéves, sőt történelmi mélypontok a vezető piacok rövid, közepes és hosszú állampapír hozamai terén. Sőt, újra "divatba jött" például a németeknél, hogy negatív hozam mellett bocsátanak ki rövid állampapírt. Ilyenkor a befektetők fizetnek azért, hogy elhelyezhessék a pénzüket a legbiztonságosabbnak tartott eszközök egyikében. Érdemes tehát röviden körbenézni, hogy mi is zajlik mostanában a világban. Előrebocsátjuk: meglepő dolgok sorozata.
Év végére csökkenhet a GDP-arányos magyar államadósság, méghozzá úgy, hogy egyre nagyobb hányada kerül belföldi kézbe - mondta el Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese a Magyar Nemzetnek. A szakember utalásaiból kiderül, hogy ehhez milyen természetes tényezők és milyen kisebb trükkök járulhatnak majd hozzá. Amit viszont nem hangsúlyoz kellően, az pedig a forint gyengülő árfolyama nyújtotta kihívás.
Bár a 3 éves magyar államkötvényre rendkívül alacsony vételi érdeklődés mutatkozott, az Államadósság Kezelő Központ a 3 meghirdetett kötvénysorozatból mégis a terv felett tudott értékesíteni, ráadásul a legutolsó aukciós átlaghozamokhoz képest sokkal alacsonyabb hozamok mellett. Rögtön hozzá kell persze azt is tenni, hogy éppen a viszonyításként használt két héttel ezelőtti dátumkor volt a rendkívüli hozamugrás tetőfoka a magyar állampapírpiacon. Az ÁKK tehát ma az összesen 53 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiségre 93,2 milliárd forintnyi összes vételi ajánlatot kapott, amelyből 54,5 milliárd forintnyit fogadott el rendre 3,15%-os, 3,44%-os és 4,41%-os átlaghozamok mellett.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
