Az OTP Bank a magyar piacon elsőként kapta meg a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyását nemzetközi sztenderdekre alapozott vállalati zöldhitelezési keretrendszer bevezetésére. De miért jelentős mérföldkő ez a vállalati hitelezésben, és hogyan profitálhatnak ebből a napelemparkot vagy zöld irodaház finanszírozásához partnert kereső cégek? Erről kérdeztük Pókos Gergelyt, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának vezetőjét.
Nagy kérdés volt a megnövekedett lakossági kereslet miatt, hogy mi lesz a sorsa a maximum 25 évre, legfeljebb fix 2,5%-os kamattal igénybe vehető zöld lakáshitelnek. Patai Mihály MNB-alelnök az MTI-nek nyilatkozva elárulta, hogy gondolkodnak a hitelprogram kiterjesztésében, ennek ügyét a monetáris tanács elé viszik.
A Portfolio Checklist mai adásában Palkó István, lapunk pénzügy rovatának vezető elemzője beszél a 2,5 százalékos jegybanki zöld lakáshitel körüli helyzetről, azaz arról, hogy miért függesztik fel egymás után az igénylések befogadását a hazai bankok, ha az utolsó adatok szerint még távol van a 200 milliárdos keretösszeg vége. A műsor második részében Farkas András, a Nyugdíjguru mondta el véleményét a magyar nyugdíjrendszer kihívásairól, valamint arról, hogy mi alapján kéne megújítani a rendszert, hogy az fenntartható és méltányos legyen.
Hamarosan meghallgatható lesz a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének hétfői adása. A mai műsorban szó lesz arról, hogy miért függesztik fel sorra a bankok a 2,5 százalékos kamattal futó MNB-s zöldhiteligénylések befogadását. Az adás második részében pedig a magyar nyugdíjrendszerről fogunk beszélni, illetve arról, hogy milyen intézkedésekkel lehetne fenntarthatóbbá tenni a rendszert.
Laikus érdeklődőként vágtunk bele a zöldhitel-felvétel lehetőségeibe, a korábbi cikkünkben a banki ügyfélszolgálaton kapott információkból táplálkoztunk. Már akkor kiderült, hogy a legnagyobb probléma azokkal az épülő új lakásokkal (és nem házakkal, és nem is az építkezéssel) van, amik csak egy, vagy még több év múlva fognak elkészülni. Aki viszont társasházi új lakást nézeget, az sűrűn fog éppen ilyen fejlesztésekkel találkozni. Megkérdeztük a fejlesztőket, hogy ők milyen lehetőségeket látnak, mit tudnak ajánlani azoknak, akik zöld hitellel szeretnének épülő új lakást venni. Minden ámítás nélkül: 2023-as, 2024-es átadási idővel tervezett társasházi lakásoknál nem működik a zöld hitel. Öröm az ürömben viszont, hogy ha nem ragaszkodunk egy később elkészülő új lakáshoz, akkor a budapesti kínálatban léteznek még olyan elérhető új otthonok - a megkérdezett fejlesztők kínálatában biztosan - amire lehet igényelni ezt a típusú kölcsönt. Ezen túl, azt is megtudtuk, hogy van olyan fejlesztő, amely még próbál egyeztetni a hitelintézetekkel valamilyen megoldás megteremtése érdekében.
Fennállása első öt hónapjában mintegy 77 milliárd forint összegben 2519 lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások a Magyar Nemzeti Bank NHP Zöld Otthon Programja keretében – közölte honlapján a jegybank.
Magyarország elkötelezte magát a klímasemlegesség mellett és ambiciózus fenntarthatósági célokkal rendelkezik. Ezek elérésében a bankok szerepe kiemelkedő lesz, ugyanis a hitelezés során kialakított finanszírozási feltételek mentén képesek befolyásolni a gazdasági szereplőket, hogy azok tevékenységüket a fenntarthatóság irányába tereljék. Az ESG szempontokat figyelembe vevő hitelezés azonban mind az ügyfelek, mind a pénzintézetek számára komoly kihívásokat fog jelenteni a jövőben.
Egy barátom zöldhitel-felvétel során tapasztalt vívódását látva született meg a cikkötlet, hogy jobban utánajárjak annak, hogy miért ilyen bonyolult új lakás vásárlására igényelni, a jelenlegi piaci hitelkamatnál jóval kedvezőbb 2-2,5%-kal elérhető zöld hitelterméket. A cikk célja alapvetően az volt, hogy összegezzem a bankoknál elérhető lehetőségeket és a különbségeket az új lakás vásárlására, vagy egy új ház építésére felvett zöld hitelnél. Már látom, hogy az összegzés útmutatásnak jóval kevésbé használható, viszont rámutat valami másra: az összegyűjtött információk, a bankokkal folytatott megannyi telefonbeszélgetés egyik legfőbb tanulsága az lett, hogy hatalmas nagy káosz lengi körbe a zöld hitelt, és valahogy a banki elvárások, a fejlesztői érdekek, az újlakás-piac fizikai adottságai és a vásárlók lehetőségei nem érnek össze. A sok nehézség ellenére, természetesen van, aki fel tudta venni a zöld hitelt épülő új lakás vásárlására, de az biztos, hogy minél később készül el az új ingatlan (itt főleg a sok lakásos társasházakra és nem egy családi házra kell gondolni), annál bonyolultabbnak tűnik a folyamat.
Fennállása első három hónapjában 753 lakáshitel-szerződést kötöttek az újépítésű lakásba költözők a Zöld Otthon Program keretében 22 milliárd forint összegben.
Megállíthatatlan volt idén a hazai újlakás-piac, ahol a használt lakásokkal szemben nyoma sem volt a járvány miatti megtorpanásnak, legalábbis az árak alakulását illetően. Természetesen több tényező is szerepet játszott ebben, a különböző állami támogatások mellett a kereslet továbbra is magas annak ellenére, hogy a kivitelezési költségek és a magas telekárak miatt a fejlesztők is egyre magasabb árcédulák mellett hirdetik újabb és újabb lakásaikat. De mi lesz akkor, ha kifutnak az állami támogatások, lejárnak a kedvezményekre vonatkozó határidők és a kivitelezésben is helyreállnak a problémák? Az alábbiakban ezt vizsgáltuk meg, bemutatva az elmúlt 30 év lakásépítési időszakainak legnagyobb hullámait.
Az Európai Beruházási Bank (az EU bankja) aláírta első zöld hitelét Magyarországon: 300 millió eurót tesz elérhetővé az otthonok energiahatékonyságának javításához
Arról már rengeteget lehetett olvasni, hogy a zöld hitel kiváló lehetőség az új lakást vásárló, építkező családok számára. Arról azonban jóval kevesebbet szó esett, hogy bizony ez a konstrukció a bankok számára is főnyeremény. Mi lehet az oka annak, hogy az alacsony kamat ellenére is megéri a pénzintézeteknek zöld hitel folyósítani? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
Sikeresen kibocsátotta első zöld jelzáloglevelét a Takarék Jelzálogbank. A nyilvános forgalomba hozatal során összesen 6,33 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be a tőkepiaci szereplők, amelyből 5 milliárd forintot fogadtak el az ötéves lejáratú, fix hozamú értékpapírra.
Egyre több szolgáltató kínálatában jelennek meg a zöld pénzügyi termékek, ám a lakosság jellemzően csak akkor választja a környezeti és fenntarthatósági célokhoz kötött hiteleket vagy befektetéseket, ha azok már rövid távon is érzékelhető anyagi előnnyel járnak - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb kutatásából. Az ezer fős mintán online végzett, átfogó lakossági felmérés azt mutatja, hogy a háztartások zöld, fenntartható gondolkodása és döntései leginkább a takarékosság oldaláról befolyásolhatóak.
Az MNB kiterjeszti a hitelintézetek számára zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezmény programját. A bankok így a program keretei közt adhatnak zöld hiteleket egyebek közt az elektromobilitás, fenntartható agrárium fejlesztésére, sőt iparági megkötés nélkül egyéb, a környezeti fenntarthatóságot szolgáló finanszírozási célokra is.
Egy évvel ezelőtt még a Portfolio Property Awardson az „Év Ingatlanpiaci Innovációja” díját is be lehetett söpörni zöldkötvény-kibocsátással, azóta viszont olyan sok vállalat élt ezen forrásszerzés lehetőségével, hogy mára bőven 100 milliárd forint feletti a hazai ingatlanos cégek kibocsátása. De itt még koránt sincs vége a felsorolásnak, most jön még csak a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program, a Zöld Otthon Program és a zöld hitel. Óriási változások zajlanak a finanszírozási piacon, amik komoly hatással lesznek a fejlesztésekre és a befektetésekre egyaránt. De vajon felkészült már a piac arra, hogy a zöld őrület új lehetőségeket nyit sokaknak, míg másokat akár padlóra is küldhet? Ezt a témakört boncolgatják a Property Investment Forum egyik kerekasztal-beszélgetése során a résztvevők.
Az MNB Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény programjához eddig kilenc bank csatlakozott, pár hónap alatt közel százmilliárd forint kedvező kondíciójú vállalati zöld hitelt kihelyezve. A jegybank idén július elején hirdetett először a fenntarthatóságot támogató zöld lakáshitelprogramot, ami a következő időszakban családok tízezreinek nyújthat kedvező kamatozású otthonteremtési hitelt lakásuk építése, vásárlása céljából - közölte a jegybank.
A magyar pénzügyi rendszer környezeti fenntarthatóságáról szóló „Zöld Jelentést” publikál a jegybank, a jelentés évente fog megjelenni, az első tanulmányt ma mutatták be. Jelenleg a magyar gazdaság a „zölddé válási folyamat” elején van, és a bankoknak is sok a tennivalója, ugyanakkor a COVID-járvány árnyékában is történt több fontos előrelépés a területen. Az MNB négy szabályozói lépéssel támogatja a közeljövőben a gazdaság zöldebbé válási folyamatát.
Az Európai Unió kormányai megszavazták az Európai Beruházási Bank (EIB) számára az ezermilliárd eurós zöld hitelkeretet – írja a Reuters.
A pénzügyi közvetítőrendszer, a pénzügyi szolgáltatások hozzájárulása a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok mérsékléséhez fontos társadalmi érdek, amelyet szabályozói eszközökkel is támogatni szükséges. A hazai zöld jelzáloglevelek piacának beindítása és annak dedikált szabályozói eszközökkel történő ösztönzése hozzájárulhat a zöld jelzáloghitelezés fejlődéséhez, valamint közvetve az épületállomány modernizálásához, végeredményben pedig a környezeti fenntarthatósági célok teljesítéséhez.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Itt vannak az ismert részletek.
Egy felmérés eredményeit tette közzé az EY.
Több részlet is napvilágot látott.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
