Az MNB meghosszabbította Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programját, amin keresztül a bankok 2023 végén közel 880 milliárd forint hitelt nyújtottak. Emelkedtek a hitelintézetek kockázatai: eddigi legmagasabb értéken áll az MNB Banki Karbonkockázati Indexe és a klímakockázati háló alapján is nőttek a hitelezési portfólióban a klímakitettségek. Az MNB ESG-ajánlással készül és negyedévente zöld adatokat is publikál - derül ki az MNB Zöld pénzügyi jelentéséből.
Megváltoztak a kamatkörnyezet csökkenésére vonatkozó várakozások, és bár ez rövid távon nem fogja a lakáshitelek tömeges drágulását okozni, a további kamatcsökkenés meghiúsulhat - mondja Molnár Gergő. A K&H Bank lakossági marketing vezetője a Portfolio jövő keddi Hitelezés 2024 konferenciájának a lakáshitelezésről szóló beszélgetésében is beszélni fog, alábbi interjúnkban pedig a hitelpiaci kilátások mellett a zöldhitelekről, a K&H digitális asszisztenséről és a befektetési piac kilátásairól is kérdeztük.
Hatalmas a bankok szerepe abban, hogy milyen területek számára biztosítanak forrást, nem mindegy, hogy egy környezetszennyező vegyipari projektet finanszíroznak, aminek óriási a negatív hatása, vagy pedig olyanokat, amelyek pozitívan hatnak a társadalomra és a környezetre. “A pénz áramlása olyan, mint a vér áramlása, és a bankrendszer, mint ennek a motorja felelős azért, hogy a pénz – hitel formájában – a társadalom legtávolabbi szegletébe is eljusson azokhoz, akiknek szükségük van rá” – emelte ki a Portfolio-nak Fáy Zsolt, a MagNet Bank elnöke.
Nemzetközi szinten egyre több vállalat és pénzügyi intézmény indul el a fenntartható működés útján, a 2050-es klímacélok eléréséhez szükséges energetikai és infrastrukturális átállás azonban az új szemlélet bevezetése mellett komoly kihívásokat is tartogat például az információk szolgáltatása és kezelése területén. Bethlendi András, a BME GTK Pénzügyek Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docense szerint a vállalati információk hiánya az egyik legnagyobb gátja a zöld pénzügyeknek, de általában véve a fenntartható vállalati működés elterjedésének is. A pénzügyi kultúrán túl kell lépni, és az ökokultúrát is terjeszteni kell vele párhuzamosan. A zöld pénzügyi termékek hatásának kiértékelésekor pedig körültekintően kell eljárni, mert a terméktől elvárt CO2 hatás és a tény eredmények akár jelentősen is eltérhetnek. A kérdéskör vizsgálata mára teljesen multidiszciplinárissá vált.
A vállalati hitelezéshez hasonlóan a lakossági jelzáloghitelezési gyakorlatban is egyre hangsúlyosabban jelennek meg a fenntarthatósági szempontok, az MNB Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programjával párhuzamosan zöld, kedvezményes konstrukciójú lakáshitelek is elérhetők a piacon. A hiteligényléshez kapcsolódó energetikai feltételek azonban november 1-től szigorodnak, de a felújítási hitelcél továbbra is megmarad, amelynek keretében elég a meglévő ingatan primer energiafelhasználását 30 százalékkal csökkenteni. A lehetőség széles kör számára teszi elérhetővé az OTP Zöld Lakáshitel kamatkedvezményét. Az energetikai korszerűsítés egyik leghatékonyabb eszköze a szigetelés és nyílászárócsere mellett a napelemes beruházások megvalósítása, amit az elmúlt időszakban sok bizonytalanság övezett, azonban szeptember végén pont került a találgatások végére. Újra lehet csatlakozni a hálózathoz, a szeptember 7. előtt beadott kérelmek esetén 10 évig marad az éves szaldóelszámolás, ráadásul 75 milliárd forintos pályázati forrás is nyílik energiatároló eszközök telepítésére.
Az elmúlt években számos, a fenntartható működésre és szolgáltatásokra irányuló fejlesztés valósult meg a finanszírozott portfóliókra, és a bankok működésére, üzemeltetésére vonatkozóan. Az Erste saját működéséből fakadó karbonlábnyoma tavaly például mindössze 1700 tonna volt, ami 220 átlagos magyar felnőtt karbonlábnyomának felel meg, ez az érték 70%-kal kevesebb, mint 5 éve. A fenntarthatóság a pénzintézet finanszírozási tevékenységében is kiemelt szempont, 2026-ra a teljes vállalati hitelállomány negyedét környezeti célt szolgáló beruházások fogják adni. Bara Gábor, a bank stratégiai vezetője a Portfolio-nak elmondta: a jövőben kedvezőbb konstrukcióban juthat majd kölcsönhöz, aki képes megfelelően kimutatni a környezeti hatásokat.
Folyamatosan növekszik a zöld finanszírozás aránya az MBH Jelzálogbank kihelyezett hitelállományában, és a bank célja továbbra is a hazai lakásállomány korszerűsítése zöld hitelek segítségével – derül ki az MBH Csoporthoz tartozó hitelintézet 2022-es évről szóló fenntarthatósági jelentéséből, amelyet a Budapesti Értéktőzsde honlapján tettek közzé kedden. 2022-ben a bank növelte a zöld finanszírozás arányát, valamint fejlesztette a károsanyag-kibocsátás mérésére szolgáló módszertanát.
Rendszeresen felmerül mind Európában, mind hazánkban a hatalmas klímasemlegességi kihívás az épületek kapcsán. Energiafogyasztásuk miatt kimagasló, a teljes magyar üvegházhatásúgáz-kibocsátás közel 40 százaléka kapcsolódik az ingatlanokhoz, és bár ennek leszorításához már ma is adott a technológia, mindeddig még csak közeledni sem tudtunk a szükséges beruházási volumen eléréséhez. A „megmentő” szerepet egyre többen részben itt is a bankokra osztanák. A Green Policy Center elemzése a lakó- és kereskedelmi ingatlanhitelek mentén összesítette a banki klímasemlegességi célokat és terveket.
Az OTP Bank új lakáshitel terméket indít, amelyet új ingatlan vásárlásán és építésén túl meglévő otthonuk energetikai korszerűsítésére is felhasználhatnak az ügyfelek. A hitelhez állami támogatás nem kapcsolódik, de zöld kamatkedvezmény igen - derül ki a bank közleményéből.
Egy bank saját operatív működéséből származó szén-dioxid-kibocsátása - melyek például az épületek energiafogyasztásából vagy éppen az üzleti utakból származnak - viszonylag könnyen „nettó nullázható”, az igazi üzleti kihívás a kihelyezett hitelekhez, befektetésekhez köthető kibocsátások számítása és leszorítása. A hitelezéssel a bankok közvetetten más cégek működéséből eredő kibocsátást is "magukra vállalják", ezek a közvetett kibocsátások ezerszeresei lehetnek a saját kibocsátásuknak. Ahhoz tehát, hogy nettó zéró kibocsátás mellett tudjanak működni a jövőben, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cégek számára, és milyen projektekre nyújtanak finanszírozást. A Green Policy Center összegyűjtötte, hogy a Magyarországon jelen lévő bankcsoportok milyen számszerű célokkal rendelkeznek a kibocsátásaik csökkentését illetően, és hogyan kívánják elérni a következő években, évtizedekben fokozatosan a hitelportfolióra értelmezett klímasemlegességet.
Bár a tavaly kifutott Zöld Otthon Program 2,5%-os kamatszintjét nem érik el, így is milliókkal csökkenhetnek a hitel költségei akkor, ha azt korszerű lakás vásárlására vagy építésére vesszük fel. A zöld hitelekre kapott kamatkedvezmények mértéke a fél százalékot is elérheti, így a törlesztőrészlet több ezer forinttal is kevesebb lehet. Megnéztük, hogy összegszerűen mennyit lehet spórolni azzal, ha környezettudatosabban választunk ingatlant.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Fenntarthatósági jelentésének publikálása apropóján szervezett online szakmai konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fenntarthatósági Szakosztálya. A jelentés bemutatása mellett az előadások során többek között szó volt az MNB 2023-as "zöld" terveiről is, Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, hogy jelenleg is vizsgálják, hogy az eredetileg három évig tartó egyes zöld területek finanszírozása esetén igényelhető tőkekövetelmény-kedvezmény a bankoknál meghosszabbítható-e, illetve a hitelez során kitöltendő ESG kérdőívekre vonakozóan is terveznek egy minimum standardot kialakítani az adminisztráció egyszerűsítése érdekében.
Új, zöld hitelterméket vezetett be az MKB Bank – a hazai bankok közül az elsők között, 2023. április 1-től a bank ügyfelei számára elérhető a Zöld Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL), azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújította annak keretrendszerét. Zöld hitelcél igazolt teljesülése esetén a bank a kedvezmény nélküli induló kamatból 0,25% kamatkedvezményt biztosít.
2023 áprilisától zöld, 2024 januárjától pedig online elemekkel bővül az MNB Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) feltételrendszere. A zöld lakáshitelek esetében nem jön vissza a tavasszal csúcsra ért NHP Zöld Otthon Program kedvező kamatozású refinanszírozott hitele (tehát nem kell jelentős stimulációra számítani, és nem támogatott hitelről van szó), de a bankoknak több költségelemet is át kell vállalniuk a hitelfelvevőktől. Az új online feltételek pedig garantálni fogják, hogy a hitelfelvevőnek csak a szerződéskötés és a közjegyzői adminisztráció miatt kell személyesen megjelennie.
Szinte minden hétre jut valamilyen energiapiaci "újdonság", ami jelentősen megnehezíti, illetve felborítja a lakosság hosszú távú terveit. Legutóbb a napelemeknél történt ez a visszatáplálási kötelezettség, illetve a szaldóelszámolás felfüggesztésével. Több cikket is írtunk arról, hogy ez miként változtatja meg sokak döntését, most az új építések, az extra költségek, a megtérülés, illetve egyes zöld hitellel építkezők bizonytalan helyzetét is megvizsgáltuk egy szakértő segítségével.
"A zöld finanszírozás az egyik nagyon felkapott téma jelenleg, a másik a küszöbön álló gazdasági válság, illetve ezeknek az összefüggései. Az OTP-nél azt gondoljuk - amit a Sustainable World konferencia is megerősít - hogy a gazdaság zöld átállása nemhogy leállna, hanem fel fog gyorsulni a válság hatására, hiszen azok a beruházások, amelyek szükségesek ahhoz, hogy energiahatékonyabbak legyünk, valamint olcsóbban és fenntarthatóbb módon termeljünk energiát, szintén felgyorsulnak. Egyre nagyobb igény van erre. Azt is látjuk, hogy nemcsak a vállalatok, hanem a lakosság részéről is egyre nagyobb az érdeklődés főleg az ingatlanok felújítása, és azok energiahatékonyabbá tétele iránt" - mondta el Pókos Gergely, az OTP Bank, Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
