Európában vegyes a kép a vezető börzéken, a magyar tőzsdén azonban egész nap rossz a hangulat, miután Augusztusban az előzetes adatok szerint 1,3 milliárd euró hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, a friss adat új csúcsot jelent, a publikálást követően történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval és a dollárral szemben is.
Általánosságban véve rossz a hangulat a magyar tőzsdén, miután augusztusban az előzetes adatok szerint 1,3 milliárd euró hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, a friss adat új csúcsot jelent, a publikálást követően történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval és a dollárral szemben is. A forint gyengülésével pedig ismét növekszik a hazai eszközökre, így a részvénypiacra nehezedő nyomás is.
Az OPEC+ a héten megállapodott a globális olajkínálat drasztikus csökkentéséről, melynek hatására az olajár a hónapok óta tartó esésből visszapattant. Ha a fordulat tartósnak bizonyul – márpedig gyanús, hogy az OPEC-nek a lépéssel feltett szándéka az olajárak magasan tartása -, az azt jelenti, hogy itt az ideje, újra megnézni az amerikai tőzsdén jegyzett energiavállalatok részvényeit, amelyek kedvező helyzetben vannak ahhoz, hogy profitáljanak a magasabb árakból.
Európában mérsékelt eséssel telt a mai nap, Amerikában azonban jelentős hangulatromlás volt megfigyelhető, miután ma délután kerültek publikálásra a szeptemberi munkaerőpiaci adatok, amelyek szeptemberben a munkanélküliségi ráta csökkenéséről számoltak be, emellett pedig a foglalkoztatottak létszáma is nőtt az előrejelzésekhez képest. Az adatok hatására a dollár ismételten erősödött, ezáltal pedig újra nyomás alá kerültek a tőzsdék.
A hét elején részben a túladottság miatt, részben pedig a gyengülő dollárnak köszönhetően komoly rali alakult ki a tőzsdéken, ennek azonban a megtorpanását láttuk tegnap. Egyrészt a kedvezőtlen gazdasági adatok tettek be Európában, az USA-ban pedig a jegybank képviselőinek szigorú üzenetei rontották a hangulatot. A mai kereskedésben ugyancsak bizonytalanság látszik, hiszen az európai tőzsdék visszaadták a korábbi emelkedést, az amerikai piacok pedig lefordultak.
Februárban kitört az ukrajnai háború, általános pánik söpört végig a tőkepiacokon, és jöttek az embargók is az orosz energiatermékekre, ezek mind olyan tényezők, amik felfelé hajtották a már korábban is emelkedő energiaárakat az év első felében, köztük az olajét is. A gazdasági visszaeséstől való egyre nagyobb félelem azonban erélyes lépésekre sarkallta a világ vezető jegybankjait, jöttek a sorozatos kamatemelések, amikre reagálva tovább szakadtak a tőzsdék, és esett az energiatermékek ára is. Ebben a környezetben ültek össze személyesen több mint 2 év után az olajhatalmak vezetői, hogy a recessziós félelmek ellenére egy rég nem látott mértékű termeléscsökkentésről határozzanak. Az igazán égető kérdés nem más, mint hogy mindez mit is jelent pontosan a valóságban, mekkora hatása lesz a lépésnek a globális olajkínálatra és általában az inflációra, és hogyan alakíthatja mindez az olajhatalmak és az Egyesült Államok közti amúgy is feszült kapcsolatot.
Az USA-ban nemrég kedvező munkaerőpiaci adatokat közöltek, de talán a legfontosabb piacbefolyásoló esemény az OPEC-ülés volt ma, a tagországok képviselői 2020 márciusa óta először találkoztak személyesen - a legfrissebb előzetes értesüléseknek megfelelően nagy mértékben, napi 2 millió hordóval vágják vissza a kitermelést az olajhatalmak. Az Európai Bizottság elnöke emellett korábban bejelentette, hogy átmeneti gázár sapkára tesz javaslatot, amely addig lenne hatályban, amíg az EU ki nem dolgoz egy új gázpiaci indexet - a hírre első reakcióra ütöttek egyet a forinton, illetve az európai gáztőzsdén beesett a gázár. Az európai tőzsdék szerdán jellemzően estek, a vezető amerikai részvényindexek nagyjából stagnáltak.
Egy hét alatt 13, csak az elmúlt három napban 9 százalékot emelkedett az olaj ára, a rali nem véletlen, a befektetők arra készültek, hogy a nagy olajkitermelő országok évek óta nem látott mértékben vágják vissza kitermelésüket. Kezdetben arról szóltak a hírek, hogy a kínálat szűkítése napi néhány százezer hordónyi lesz, ami inkább csak jelképes, jelzés értékű lépés lett volna, később azonban az OPEC-országok képviselőitől szivárgó információk alapján már napi 500 ezer, majd egymillió hordós csökkentésre lehetett számítani, a mai OPEC+-ülés előtt azonban már a napi 2 millió hordós termeléscsökkentés is az asztalon volt. Végül a nagy kőolajkitermelők arról állapodtak meg, hogy az előzetes híreszteléseknek megfelelően napi 2 millió hordóval csökkentik a kitermelést - írja a Wall Street Journal.
A tegnapi nap után ma is kitart a jó hangulat a tőzsdéken, Európában és Amerikában is pluszban zártak a vezető részvényindexek. Idehaza is jó volt a hangulat, a forint erősödése mellett a magyar tőzsde is jól teljesített.
A legnagyobb amerikai aggódnak Joe Biden terve miatt: az elnök az árak csökkentése érdekében az üzemanyag-export korlátozását fontolgatja. A Reuters birtokába jutott levél szerint a vállalatok felszólították a vezető tisztviselőket, hogy vessék el ezt a lehetőséget.
Komoly mínuszban indult a hét a tőzsdéken, a vezető börzék mellett a magyar tőzsde is lejjebb került, a nyitást követően azonban fokozatosan javult a hangulat, délutánra pedig pluszba fordultak az európai részvényindexek, így a magyar tőzsde is. Amerikában szintén kedvező hangulatban indult a kereskedés, mind 3 vezető index szép pluszban nyitott. A nemzetközi hangulat javulásához hozzájárul a dollár gyengülése is, miután a nemrég publikált ISM beszerzési-menedzser index kedvezőtlen képet fest az amerikai gazdaság alakulásáról, valamint a piac már a foglalkoztatottság növekedésének mérséklődését is árazhatja, amely egyike a Fed által legközelebbről figyelt mutatóknak.
Tegnap érkezett a hír, hogy egyes korábbi feltételezéseknél jelentősebb mértékben tervezi a termelés csökkentését az OPEC+ az olajárcsökkenés megállítása érdekében. A tagországok képviselői 2020 márciusa óta most szerdán fognak először találkozni személyesen, a termelés visszavágásáról szóló hírekre az olajárak hevesen reagáltak.
A korrekció nem tartott sokáig a tőzsdéken, miután a dollár negatív irányú korrekciójának ellenére az európai és amerikai piacok egyaránt komoly mínuszban zárták a napot. Az európai tőzsdéket továbbá nyomás alatt tartotta az energiapiaci helyzet is, mivel már 4 szivárgást is észleltek az Északi Áramlat 1 vezetéken.
A negatív gázpiaci hírek és a megugró gázár miatt nagy eséssel indult a nap az európai tőzsdéken majd a nyitástól távolodva egyre nagyobb mínuszok alakultak ki. Ezek után viszont hirtelen javulni kezdett a hangulat, miután a Bank of England közölte, hogy "a szükséges mértékben" kötvényeket vásárol a rendezett piaci viszonyok helyreállítása érdekében. A napok óta tartó folyamatos esés után jött a fordulat az amerikai tőzsdéken, a vezető részvényindexek közel 2 százalék pluszban fejezték be a szerdai kereskedést.
A dollár negatív irányú korrekciójának következtében enyhülni látszik a piacokra nehezedő nyomás, Európában és Amerikában is emelkednek a vezető részvényindexek. Ma tartotta kamatdöntő ülését az MNB, ahol a döntéshozók 125 bázispontos kamatemelésről határoztak, valamint bejelentésre került, hogy lezárásra került a kamatemelési ciklus.
A múlt heti tőzsdei esés után folytatódik a rossz hangulatú kereskedés a piacokon. A legfrissebb hír, hogy a vártnál nagyobbat esett a német Ifo gazdasági hangulatindex szeptemberben, emellett csökkentette világgazdasági növekedési előrejelzését az OECD, Németországra pedig egyenesen recessziót vetítettek előre a jövő évre vonatkozóan. Háborús fronton is vannak fejlemények, közös hadgyakorlatba kezdett ugyanis ma Dél-Korea és az Egyesült Államok haditengerészete az ázsiai ország keleti partjainál, egy nappal az újabb észak-koreai rakétakísérletet követően. Bizonytalan volt hétfőn a hangulat a kontinens börzéin és a tengerentúlon is.
Az olajárak hétfőn már második napja csökkentek, mivel a kamatlábak emelkedése miatt várható globális recesszió miatt csökkenő üzemanyagkereslet miatt félnek a piaci szereplők, és mivel a dollár erősödése korlátozza a nem dollárban fizető fogyasztók nyersolajvásárlási lehetőségeit.
Kifejezetten rossz hangulatú kereskedést láthattunk ma az európai tőzsdéken, ennek több oka is volt: délelőtt érkezett meg az eurozóna befektetésimenedzser-indexe, ami alapján tovább gyengült az euróövezet gazdasági teljesítménye, emellett szintén feszültséget okozott az újabb orosz szankciók lehetősége, az olajár-plafon bevezetését lengették be tegnap egy ENSZ-találkozón. Amerikában is az eladók diktáltak pénteken, a kerekedés utolsó szakaszában hiába láthattunk nagyobb hajrát, ez csak a szépítésre volt elég, a meghatározó részvényindexek 1,6-1,8 százalékot veszítettek az értékükből.
Eszközosztálytól függetlenül masszív esés van ma a tőzsdéken, ez alól az olaj sem képez kivételt, mellyel párhuzamosan az olajcégek papírjait is jelentősen megütötték a befektetők. A mai eséssel az olajár a háború előtti szintre került.
Tegnap történt a hét egyik legjobban várt eseménye, ugyanis az amerikai jegybank kamatdöntő ülést tartott, ahol 75 bázisponttal emelték az irányadó kamatsávot. Bár ez megegyezett a konszenzussal, mégis voltak olyan üzenetek a jegybank részéről, amelyek miatt csúnyán lefordultak a piacok, ilyen volt például a GDP-prognózis jelentős visszavágása, illetve az a kijelentés, hogy a kamatok még jövőre is magasak maradhatnak, és majd csak 2024-ben mérséklődhetnek. Végezetül Jerome Powell jegybankelnök kijelentette: nem számít, mit mutat a dot plot, a jegybank addig fogja emelni a kamatot, amíg az infláció nem mérséklődik – erre az üzenetre aztán még inkább beindult az esés a piacon tegnap. Az ázsiai piacok ezek után lekövették az amerikai tőzsdei mozgásokat, és Európában is hasonlóan nagy mínuszokat lehetett látni a nap első részében, majd valamelyest javult a hangulat.