vélemény

2014. március 11. 06:30 | Bojár Gábor

Az elmúlt négy év egy vállalkozó szemével

Első ránézésre elégedettnek kellene lennem. Azok közé tartozom, akiknek a jövedelemadója jelentősen csökkent, személyesen is, és az érdekkörömbe tartozó cégeknél is. Bevételeink devizában érkeznek, költségeink jelentős hányada forintban merül fel, tehát a gyenge forintnak is haszonélvezői vagyunk. Devizahitelem soha nem volt, a Graphisoft Park eurohiteleinek törlesztésére pedig biztos fedezetet nyújtanak az euróban rögzített bérleti díjak. Azt is megértem, ha sokaknak imponál az a határozott célratörés, amivel a törvénykezés dolgozik. Félretolja a felesleges egyeztetgetéseket, nem köt elvtelen kompromisszumokat, leépíti a korábbi ellenzékek által többnyire csak betartásra használt fékeket és ellensúlyokat, lenyűgöző tempóval alkot törvényeket, sarkalatos törvényeket, sőt Alaptörvényt is. Biztosan sokan vannak, akiknek ez imponál, nekem nem.

2014. február 19. 14:14 | Madár István

Nincs itt semmi látnivaló, rendben esik a forint

A forint pont azt teszi, amit a jegybank szeretne - gyengül. A fizetőeszközünk tartós leértékelése a gazdaságpolitikai élénkítés eszköze, kérdés, hogy sikeres lehet-e. A monetáris politika korlátját (a pénzügyi stabilitási kockázatokon túl) az infláció ellódulása jelentheti. Amennyiben a jegybank nem reagál időben, súlyos hitelességi veszteséget szenvedhet el.

2014. január 29. 17:00 | András Bence

Csak nehogy azt gondolják, hogy mi sem mernénk kamatot emelni

Rég nem látott nyomás alá került a forint, de Matolcsy György jegybankelnök mai szavai szerint nem állunk meg a kamatvágásokkal. Fundamentálisan tényleg nem vagyunk összehasonlíthatóak Törökországgal, de azért nagyon rosszul jönne ki, ha a piac azt gondolná, hogy presztízskérdést csinálunk a kamatcsökkentésből.

2014.01.24 16:15 Esik a forint - féljen a jegybank?

2014. január 27. 15:27 | Kádár Piroska

Kérdés, hogyan tud ez a két társaság egy országban élni

Nem működnek a nyugodt, demokratikus sémák Ukrajnában. A választási csalás bevett gyakorlattá vált, az intézmények lenullázódtak, az ország korrupcióban fuldoklik, ami agyonnyomja a gazdaságot is. Nehéz elképzelni, hogy a helyzetet valakinek sikerül konszolidálni, annyira megosztott az ország, hogy csak az egyik vagy a másik fél győzhet. Az ukrajnai demonstrációk hátteréről Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét kérdeztük.

2014. január 24. 16:15 | Madár István

Esik a forint - féljen a jegybank?

Jó néhány feltörekvő piaci térség fizetőeszköze került erős nyomás alá az elmúlt napokban, és a forint sem maradt ki a sorból. A jegybank ennek ellenére a héten még csökkenteni tudta az irányadó kamatot, de felmerül a kérdés: vajon folytatható a lazítás, vagy a mostani fejlemények jelentik azt a külső sokkot, ami elakasztja a kamatciklust?

2014. január 24. 10:10 | Madár István

Szemünk előtt folyhat le az árfolyamválság

Gyenge színvonalú, nem független jegybank, a Fed szigorodó monetáris politikája és társadalmi instabilitás egyaránt kellett ahhoz, hogy egy Európa szélén lévő országot megcsapjon az árfolyamválság szele. Ezen kívül persze a magas adósságszolgálat, az óriási fizetésimérleg-hiány és a túlfűtött gazdaság is közrejátszik abban, hogy a választási kampányba fordulva Törökország épp a fizetőeszközének nagy leértékelését igyekszik megállítani.

2014. január 15. 06:30 | Madár István

Itt a LÉT a tét - Mire jó az ingyenpénz?

Manapság, amikor a társadalmi türelmetlenség miatt a pénzügyi ezotéria a virágkorát éli, gyanús lehet minden olyan kezdeményezés, ami a hétköznapi gondolkodásunktól elüt. A feltétel nélküli alapjövedelem (fna) kétségkívül nagyon különös ötlet. Ha azonban belepillantunk abba a csaknem 100 oldalas tanulmányba, ami a magyar bevezetés lehetőségét elemzi, el kell ismerni, hogy egyértelműen vitára érett javaslatról van szó, nem pedig néhány mániákus rögeszméjéről. Na de mit is gondoljunk az ingyenpénzről?

2014. január 08. 06:35 | Madár István

A Raiffeisen-kivonulás margójára - Why nations fail?

Nyugalom, nem lesz drámai hatása a Raiffeisen kivonulásának. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a bank kivonulásával nyer az ország. Az esemény tekinthető akár egy olyan folyamat következő apró láncszemének, aminek a végén egy felzárkózásra képtelen Magyarországot találunk majd.

2013. december 20. 06:30 | Siklós Dóra

Miért (lenne) fontos a jó jegybanki kommunikáció?

A jegybank szakmai tevékenységével kapcsolatban az utóbbi időben számos közgazdász fogalmazott meg kritikát. A kamatcsökkentés üteme, mértéke, valamint a Növekedési Hitelprogram első, majd második köre sok szakértőben ébresztett kételyeket. Arról persze hosszan lehetne vitatkozni, hogy a megfogalmazott problémák milyen valószínűséggel következhetnek be, illetve milyen makrogazdasági hatásokkal járhatnak, mégsem alakult ki hosszas szakmai diskurzus és nem is alakulhatott ki, amiben jelentős szerepe van a jegybanki kommunikációban bekövetkezett változásnak.

2013. december 17. 16:50 | Kertész Krisztián

Az eurózóna elhibázott válságkezeléséről

Nagyon figyelemre méltónak tartom Dedák István érvelését az eurózóna elhibázott válságkezelése kapcsán, amelyet a Portfolio.hu-n december 3-án és 5-én megjelent kétrészes cikkében fejtett ki. Jelen cikkben egyrészt az egyetértésemet kívánom kifejteni Dedák helyzetértékelésével kapcsolatosan, másrészt amellett érvelek, hogy a hatékony válságkezelési mód az eurózónában is az lenne, ha az EKB expanzívabb monetáris politikát folytatna és a FED-hez hasonlóan meghirdetné a "quantitative easing" kötvényvásárlási programot. Harmadrészt, azt is megfontolásra javaslom, hogy a jövőben a gazdaságpolitikai személet államadósság- és államháztartási hiánycélok helyett inkább nemzetgazdasági adósság- és fizetési mérleg célokat kövessen.

2013.12.03 06:35 Válságkezelés: mi ellen küzdünk valójában?
2013.12.05 15:38 Válságkezelés: mi az igazi ellenség?

2013. december 17. 14:53 | Csiki Gergely

Csak semmi pánik, mindenre van pénz

A Parlament megszavazta a 2014-es költségvetést. Szokás ilyenkor 1-1 kulcsszót találni, ami leginkább leírja a tervezetet. A kormány részéről elhangzik az "építkezés" vagy "rezsicsökkentés" költségvetése, míg a kritikusok "kockázatost", "kifeszítettet" emlegetnek. Szerintünk: egyoldalú. Mintha kockázatok nem léteznének, csak lehetőségek.

2013. december 13. 06:30 | Madár István

Kell-e nekünk ez az áfa?

Érdekes átalakuláson megy keresztül az általános forgalmi adó megítélése. Az egykor mennybe menesztett adónem egyre népszerűtlenebb, és hiába szólnak mellette még mindig erős közgazdasági érvek, meglehet, hogy az Európai Unióban újra kell gondolni a szerepét.

2013. december 11. 14:42 | Romhányi Balázs

Minek bele a kő?

Az elmúlt három hétben két alkalommal is nyilvánosan vitába szálltak a kormány képviselői tudományos igényű elemzésekkel. És persze nem az a baj, hogy vitatkoznak, hiszen a tudomány lényegéhez tartozik, hogy vitatható - hanem a hogyan.

2013. december 03. 14:05 | Deák Dániel

Devizahitelek: Shylockot kell-e megfékezni?

Kérdésként tette föl a kormány az Alkotmánybíróságnak azt, hogy közvetlenül levezethető-e a hatályos alkotmányból azon döntések alkotmány-ellenessége, amelyekben a bíróságok megállapították a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések feltételeinek érvényességét, ha egyébként e szerződések érvényesítése erőfölénnyel való visszaéléshez, és a fogyasztók jogainak megsértéséhez vezethetett. Olyan szerződési feltételek bírósági jóváhagyásáról lehet szó, amelyeket tömegesen, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon alkalmaztak. A kormány aggályként fogalmazta meg: összeegyeztethető-e az Alaptörvénnyel az árfolyam-kockázat egyoldalú áthárítása az adósra, az egyoldalú kamatemelés lehetőségének kikötése, vagy árfolyamrés burkolt alkalmazása. Az indítványt Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Tanszékének mb. tanszékvezető egyetemi tanára elemzi az alábbiakban jogi szempontból.

2013. november 06. 12:03 | Kádár Piroska

A munkapiac kutatói érfelvágós hangulatban

A munkáltatók munkavállalókkal szembeni elvárásai és a munkavállalók, illetve a munkaerőpiac hosszú távú érdeke némileg ellentmondanak egymásnak - erre mutatnak legalábbis a legújabb felmérések adatai és a munkapiaci szakértők eltérő véleménye, illetve egy keddi műhelybeszélgetésen kialakult diskurzus. Ahol arra a kérdésre, hogy mi lesz a fiatal generáció foglalkoztathatóságának javításával és merre is haladunk tulajdonképp, legfeljebb szomorú fejcsóválás volt a válasz.

2013. október 31. 08:15 | Csiki Gergely

Az ígéret szép szó

Kiszámíthatóság, stabilitás - jól csengő szavak ezek a kormány részéről az üzleti szektor számára. Ám valószínűleg ezek mégsem túl meggyőzőek. Egy példával illusztráljuk, hogyan veszhet el a hitelesség.

2013. október 30. 13:01 | Horváth István

"Vágni vagy nem vágni, ez itt a kérdés..." - töprenghet a Fed

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve alaposan meglepte a piacokat legutóbbi bejelentésével, miszerint változatlan nagyságrendben kívánja eszközvásárlási programját folytatni. A bejelentés leginkább azért volt igen meglepő, mert teljes egészében az eleddig igen jól működő előre mutató jellegű kommunikáció szellemével szöges ellentétben, teljes váratlansággal érkezett. Vajon mi lehetett a motiváció egy ilyen hirtelen váltás mögött? Esetleg a makrogazdasági indikátorok romlottak volna ilyen erőteljesen? Nem feltétlenül.

2013. október 25. 14:31 | Madár István

Na most akkor csökkent-e az államadósság?

Folyamatosan érkeznek hírek és politikusi értékelések arról, hogy miként is áll az államadósság elleni harc Magyarországon. Legutóbb éppen ma jelentette be Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára, hogy Magyarország GDP-arányos adósságrátája három év alatt több mint 4 százalékponttal csökkent. Ez az állítás azonban ezer sebből vérzik. Hogy is állunk tehát az államadóssággal?

2013. október 04. 12:59 | Szebeni Dávid

Jönnek az uniós milliárdok - Mutatjuk, hol kéne változtatni

A 2014-2020-as uniós források tervezése során jó lehetőség kínálkozik arra, hogy a következő hét évben végre megfelelően kezelhessünk egy régóta félreértett területet és szakmát, a projektmenedzsmentet. Az alábbiakban bemutatom, hogy több sebből is vérzik jelenleg ez a terület, és egyúttal több pilléres megoldási javaslatot vázolok fel.

2013. október 02. 06:30 | Madár István

Lesz-e ebből magyar felemelkedés?

Kevés dolog valósult meg a rendszerváltozás gazdasági illúzióiból Magyarországon. 20-25 évvel a rendszerváltozás után már teljesen nyilvánvaló, hogy a felzárkózási folyamatunk elakadt, a régióban pedig egyre hátrébb csúszunk vissza. Nem lettünk sikeres ország, és utólag visszanézve sokkal jobban értjük, milyen okok vezettek ide. Kétrészes írásom első felében vázlatosan áttekintem, miként változott a felzárkózási kilátásainkról szóló felfogásunk, értékelésünk az évek során, a második részben pedig arról írok, hogy melyek azok a tényezők, amelyek megváltoztatása nélkül a konvergencia továbbra is ábránd maradhat. Természetesen ebben a kérdésben nincsenek örök igazságok, csak folyamatosan változó ismereteink. Ezek azonban jelenleg arra mutatnak, hogy ha egyszer majd a gazdaságpolitika elégedetten hátradől a nagy átalakítások után, meglepődve fogja tapasztalni, hogy továbbra sincs érdemi felzárkózás.