Elképzelhető, hogy ősszel robbanni fog a koronavírus-járvány nyomán a vállalkozásokat és családokat sújtó súlyos gazdasági válság miatti társadalmi feszültség Olaszországban - mondta Luciana Lamorgese belügyminiszter csütörtökön. Ugyanebben a nyilatkozatban humanitárius folyosók létrehozását is szorgalmazta Líbia és Európa között az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében.
Az európai uniós költségvetés védelmének alapvető feltétele a jogállamiság tagállamokon belüli biztosítása, valamint a közösség forrásainak megóvása a korrupcióval és a csalással szemben - szögezte le Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa csütörtökön Brüsszelben.
Magyarország idén 7%-os visszaesést szenved el az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint. A régió országaiban átlagosan hasonló mértékű lesz a visszaesés, a szórás viszont nagy, és ez leginkább a szerkezetbeli különbségeknek és a költsgévetés helyzetének tudható be. A legnagyobb visszaesést Horvátország szenvedi el Kelet-Közép-Európában, Lengyelország viszont relatíve olcsón megússza a válságot a legtöbb előrejelzés szerint. Megnéztük, mi áll a különbségek mögött.
Egyre többen gondolkodnak azon, hogy nem a hagyományos munkaviszonyból, hanem passzív jövedelmen keresztül tesznek szert bevételre, számukra is kínál lehetőséget a részvénypiac, például osztalékpapírokon keresztül. A válságok alatt azonban a cégek osztalékfizetése is csökkenhet, jó példa erre az idei év, a járványt követő hetekben sorra döntöttek úgy a vállalatok, hogy a likviditási pozíciójuk relatív javítása érdekében csökkentik vagy elhalasztják az osztalékfizetést. Főként az európai vállalatokra volt ez jellemző, az amerikai cégek inkább nyúlnak a részvényvásárlások csökkentésének az eszközéhez, és csak utána az osztalékvágáshoz, a szektorok közül pedig a pénzügyi szegmensben volt leginkább jellemző az osztalékok csökkentése, ebből is látszik, nagyon nem mindegy, milyen részvényt választanak a befektetők osztalékpapírként.
A májusi előrejelzésben megfogalmazott 7%-os idei magyar recessziós előrejelzését a ma frissített előrejelzésében is fenntartotta az Európai Bizottság és közben jövőre továbbra is 6%-os GDP-szárnyalást vár. Mindeközben az eurózónára a májusi 7,7% helyett már 8,7%-os, az EU egészére pedig 7,4% helyett 8,3%-os recessziót vár a Bizottság nyári előrejelzése, azaz a magyar előrejelzés nem romlott az átlaggal együtt.
Májusban 27,6%-kal maradt el az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakában mért szinttől (munkanaphatástól megtisztítva), vagyis a koronavírus-járvány hatása még ebben a hónapban is erőteljes volt. A legrosszabb hónap az április volt, amikor 36,6%-kal zuhant a termelés. Az elemzők gyenge adatokról beszélnek, szerintük a kilábalás fokozatos lesz.
Az elemzői várakozásokból kissé elmaradt az ipari termelés volumene májusban. Az előző hónaphoz képest 7,8% volt a növekedés, amely önmagában ugyan magas, de éves szinten még így is 19,3%-al maradt el a német ipar tavaly májustól. Az elemzők 11,1%-os visszaesést vártak.
Kelet-Közép-Európa egyértelműen a kilábalás jeleit mutatja az Erste Bank elemzői szerint. A bank helyreállítási indexének majdnem minden eleme nőtt az utóbbi időszakban, a tényadatok pedig a héten érkeznek majd. A forint árfolyamában stabilitást vár a bank.
Rendkívül mozgalmas hét előtt állunk, számos fontos adat érkezik a magyar gazdaságból. Megismerjük a júniusi infláció alakulását, megtudjuk, az áprilisi visszaesés után magára talált-e a kiskereskedelem, de jön adat a turizmusról és a külkereskedelemről is. A világban is történnek fontos események, a Bizottság közzéteszi a növekedési várakozásait, de a német ipari teljesítményről is érkeznek adatok.
A német kormány teljes mértékben elkötelezett a Commerzbankkal történő együttműködés iránt – mondta a pénzügyminiszter, miután a vállalat vezérigazgatója pénteken felajánlotta a lemondását.
A világ legnagyobb nyugdíjalapja rekordveszteséget jelentett az első negyedévben, ahogy a koronavírus felforgatta a globális piacokat abban az időszakban.
166 abszolút hozamú sorozatból csupán 85 zárta pozitív hozammal az elmúlt egy évet, fél éves időtávon még ennél is kevesebb, mindössze 56 sorozatnak sikerült pénzt hoznia a konyhára. A koronavírus miatti tőzsdei lefordulás az abszolút hozamú alapok teljesítményét is megtépázta, de így is akadtak olyan alapok, amelyek egy éves időtávon 10% feletti hozamot értek el, ezek kivétel nélkül az OTP és a Hold Alapkezelő alapjai. A tavaly évet a legjobb hozammal záró OTP Supra idén már a legrosszabbul teljesítő alapok között van, de vagyonával még mindig ez a legnagyobb abszolút hozamú alap Magyarországon.
Bár a koronavírus és a zavargások együttes jelenléte komoly krízist jelenthet a gazdaságnak, a bankok régóta számítanak egy válságra és ezért megfelelően felkészülve várták az eseményeket, működésük nincs veszélyben – mondta el Mike Corbat, a Citi vezérigazgatója a bank mai sajtóeseményén. A bankvezér szerint reálisan az idei év végén, 2021 elején kezdődik majd el normalizálódni a hétköznapi élet, ha meglesz a vakcina a koronavírusra és tömeges tesztelés kezdődik, ezen kívül úgy véli, a globalizáció nincs veszélyben, inkább egyfajta kereskedelmi lánc-átalakulást láthatunk.
Nem kerülhet már sor "V"-alakú konjunktúrára, azaz meredek visszaesést követő gyors talpraállásra Németországban, hanem a helyzet lassú és körülményes javulására kell számítani a német kereskedelmi és ipari kamarák szervezete, a DIHK felmérése alapján.
A Fed márciusban jelentette be, hogy egyedi vállalati kötvények vásárlását is megkezdi, amivel a cél az volt, hogy biztosítsák az amerikai vállalatok finanszírozását és likviditást nyújtsanak a vállalati kötvények piacán. Az amerikai jegybank most közzétette, mely vállalatok papírjaiból vásárolt az elmúlt hetekben.
A koronavírus-járvány többszörös kihívás elé állította a vállalkozónőket, akik a normálisnak számító időszakokban is komplex menedzsment feladatként birkóznak meg az üzleti tevékenység és a magánéleti, családi kötelezettségek összehangolásával. A válság nem kímélte a vállalkozásokat, de a megnövekedett otthoni tennivalók szintén komoly nehézséget okoztak a cégek tulajdonosainak, különösen a gyermeket nevelő nőknek. A cikk a HÉTFA Kutatóintézet magyar vállalkozónőket vizsgáló friss kutatásának eredményeit mutatja be a kutatóintézet által írt összefoglaló közzétételével.
Magyarország várhatóan 8,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást és további 0,35 milliárd eurónyi garanciakeretet fog kapni az Európai Bizottság által egy hónapja javasolt koronavírusos helyreállítási alapból (Next Generation EU), ami hatalmas összeg, de érdemes kontextusba helyezni, mert így jobban megítélhető a címben is feltett kérdés. Ezt segíti Darvas Zsoltnak, a neves brüsszeli Bruegel kutatóintézet magyar szakértőjének a minapi elemzése, amelyben kiszámolta, hogy az egyes tagállamok várhatóan mennyi pénzt kaphatnak majd az uniós alapból és az hogyan aránylik a saját gazdaságuk méretéhez. Így válasz adható arra is, hogy a forráselosztás mennyire nevezhető igazságosnak, illetve nagylelkűnek.
Az amerikai banki szabályozók a tervek szerint enyhtenek az úgynevezett Volcker-szabályokon, a hírre a bankok papírjai emelkednek az amerikai tőzsdéken.
Egyelőre kiszámíthatatlan, hogyan hat majd a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatása az inflációra, viszont a szakemberek egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy véget érhet az évekig tartó korszak, amit alacsony infláció jellemzett. Több dolog is mutat ebbe az irányba az elhalasztott vásárlásoktól a növekvő adósságteherig. Ha pedig tényleg elszabadul az áremelkedés, akkor az a befektetések piacát is teljesen átalakíthatja, már most látszanak annak jelei, hogy elkezdtek az értékálló befektetések felé elmozdulni a piaci szereplők.
A ma közölt beszerzésimenedzser-indexek gyors felpattanásról árulkodnak Európában, a brit és a francia BMI-k 50 pont felett voltak. Az elemzők sokkal kisebb számokra számítottak. Az Egyesült Államokban szintén a várakozások felett nőtt az index, de csak kis mértékben haladta meg azokat. Japánban pedig még visszaesés volt az előző hónaphoz képest.