Azerbajdzsán kedden az Örmény Vöröskereszttel szemben felhozott csempészési vádak miatt lezárta a Lacini-folyosót, amely Hegyi-Karabah, az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt örmény többségű enklávé egyetlen közvetlen szárazföldi összeköttetése Örményországgal.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök ma felvetette, hogy országa akkor hagyná jóvá a svéd NATO-csatlakozási kérelmet, ha cserébe beléphetne az Európai Unióba. A török uniós csatlakozás folyamata elég régre tekint vissza. Törökország 1999 decemberében kapott uniós tagjelölti státuszt és 2005-ben meg is kezdte a csatlakozási tárgyalásokat, azonban a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok terén tapasztalható folyamatos visszalépés miatt 2018 júniusa óta megrekedtek a tárgyalások. A fentiek tükrében azt is érdemes megvizsgálni, hogy milyen akadályai és előnyei lennének Ankara uniós csatlakozásának, és azt is megnézni, hogy miről is szólhat igazából a mostani kijelentés.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma hétfőn is kiadta szokásos, napi jelentését az orosz-ukrán háborúról. A jelentés az orosz egészségügyi nehézségekről számolt be.
Legkevesebb 22 szudáni civil meghalt, sok megsebesült szombaton a szudáni főváros, Kartúm közelében végrehajtott légicsapásokban - közölte a helyi egészségügyi minisztérium. A tájékoztatás szerint az ország legnagyobb városában, Omdurmánban történt a támadás.
Ukrajnában a lakosság közel egynegyede szegénységben él, ami a legsúlyosabb gazdasági nehézséget jelenti az ország számára a függetlenség elnyerése óta. A lakosság mintegy ötöde humanitárius segélyre szorul, és a háztartások 44%-a pénzhiány miatt küzd az alapvető szükségletek kielégítésével. Emellett a lakosság egyharmada, azaz 2,4 millió ember veszítette el a munkáját. A helyzet tovább romlik, a szegénység több ember halálát okozhatja majd, mint a fegyverek - derül ki a WSJ cikkéből.
Több mint egy évtizede nem mért ütemben csökkennek a brit lakóingatlanárak a pénteken ismertetett legfrissebb adatok szerint, folyamat elsődleges oka a jelzáloghitelek kamatainak jelentős emelkedése.
Európa a várakozásokhoz képest nagyon enyhe hatásokkal vészelte át a koronaválságot és az energiaválságot is (bár utóbbi hatásai még nem érződnek teljes egészében), sőt, az elmúlt három év alatt a kontinens gazdasága növekedni is tudott. Az egyik országcsoport viszont látványosan jól teljesített gazdaságilag a válságok alatt. Dánia, Norvégia és Svédország az EU átlaga felett nőtt, miközben fejlettségben az elsők között vannak. Sőt, bármilyen hihetetlen, ezek az országok a válságos három évben átlagosan gyorsabban nőttek, mint a válságok előtt. A siker okai nagyrészt ismertek: az adottságokon túl a helyes szakpolitikai döntések is kellettek ahhoz, hogy az északi országok ennyire válságállónak bizonyuljanak.
Az Egyesült Királyság a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) 75 éves fennállását ünnepli, azonban miközben szinte minden brit büszke a szolgálat történelmére, a rendszer komoly kihívásokkal néz szembe, amelyek az öregedő népességhez, az emelkedő kezelési költségekhez és a COVID-19 világjárvány okozta további terhekhez kötődnek.
Túl derűlátó módon ítélik meg a piaci szereplők annak az esélyét, hogy a jegybankoknak Európában és Amerikában sikerül recesszió nélkül megfékezniük az inflációt - mondta hétfőn megjelent nyilatkozatában a világ legnagyobb intézményi kötvényalap-kezelőjének vezetője.
Pan Kung-sent kinevezték a Kínai Népbank (PBOC) kommunista párttitkárává, ezzel megnyitva az utat a központi bank kormányzói posztja előtt. Pan jelenleg a kormányzóhelyettesi tisztséget tölti be, és várhatóan a legmagasabb kommunista párttisztétségre való előléptetése után veszi át a kormányzói tisztséget. Mindez pedig arra utal, hogy komoly gondok lehetnek a kínai monetáris rendszerben.
Egy 17 éves észak-afrikai származású fiatalt ért halálos rendőrségi lövés után országos zavargások dúlnak Franciaországban. Elisabeth Borne miniszterelnök szerint több mint 200 rendőr megsérült és 875 embert letartóztattak, miközben a kormány "minden lehetőséget" megvizsgál a rend helyreállítására.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Már harmadik napja tartanak a franciaországi zavargások, miután egy észak-afrikai származású tinédzsert a héten egy rendőr lőfegyverrel halálosan megsebesített egy közúti ellenőrzés során. Az eszkalálódó helyzet kezelése érdekében 40 000 rendőrt mozgósítanak ma Franciaország-szerte.
Az Európai Unió pénzügyi kockázatokat felügyelő szerve, az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) arra figyelmeztetett, hogy a kontinens pénzügyi szektora továbbra is súlyos kockázatokat hordoz magában annak ellenére, hogy a bankok kifejezetten jó évet zártak tavaly.
Az egyre fontosabb digitalizáció ellenére a magyar vállalatok e tekintetben még mindig alulteljesítenek. A technológiai változások ugyan rengeteg munkahelyet fognak megszüntetni, új, magasabb hozzáadott értékkel bíró pozíciók is létre fognak jönni. Az Egyensúly Intézet kerekasztal-beszélgetésén Bíró Pál, a Google Magyarország igazgatója, Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért főtitkára tárgyalta át Magyarország digitális helyzetét.
Az Európai Unió megállapodásra jutott a Bázel III néven ismert, szigorúbb banki tőkeszabályozás végrehajtásáról. A megállapodás új intézkedéseket is tartalmaz a bankokra nézve.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország nem támogatja az Európai Békekeret feltöltését, amelyből az EU az ukrajnai háború hadiköltségei szállna be áttételes módon. A magyar kabinet azt elfogadta, hogy megemelik a békekeret teljes költségvetését, de az ukránoknak jutó fegyverszállítmányokat megvétózta az OTP Bank ügyére hivatkozva. Viszont az erősített együttműködés rendszerén keresztül megkerülhető a magyar vétó.
Az elmúlt 3 évben két történelmi jelentőségű válság is végigsöpört Európában, és ha a legfrissebb magyar GDP-adatokra nézzük, azt gondolhatnánk, hogy Magyarország a koronavírus és az energiaválság egyik legnagyobb vesztese. Az utóbbi negyedévekben valóban az EU-s mezőny legvégén vagyunk, de ha azt vizsgáljuk, hogy a válságok előtti időszakhoz képest hogyan alakult az európai gazdaságok teljesítménye, már a középmezőnyben helyezkedünk el. Magyar szempontból azt mondhatjuk, hogy a helyzet lehetett volna rosszabb is, jobb is: a régiónkban (amely egyébként a legnagyobb vesztese volt a két válságnak) két ország is sokkal rosszabbul teljesített nálunk, de a lengyel és román növekedési tempóhoz már nem vagyunk képesek felérni. A tágabb képet nézve pedig egészen örömteli, hogy a kontinens nagy része érdemi növekedést mutatott 2019 negyedik negyedéve óta, ami a két válság előtt még hiperoptimista kimenetelnek tűnt. Az pedig, hogy egyes országok még a válság előtti évekhez képest is gyorsabban növekedtek, egészen frenetikus sikernek tekinthető.
Az üres álláshelyek aránya 2,8 százalék volt az EU-ban 2023 első negyedévében, vagyis nem változott az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos időszakához képest pedig 0,1 százalékponttal csökkent a mutató – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. A ráta csupán 0,2 százalékponttal marad el a tavalyi második negyedévben mért rekord szinthez képest. Az egyes ágazatok közül az iparban és az építőiparban 2,5%, a szolgáltató szektorban 3,2% volt a mutató. Az üres álláshelyek kismértékű csökkenése jórészt annak tudható be, hogy a gazdasági növekedés üteme 2022 eleje óta lassult az EU-ban.